Meteorológiai esélylatolgatások
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#25014)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#25013)
Valószínûleg 1985-ben írt az Élet és Tudomány az akkori kemény tél apropóján 11 éves ciklusokról, amikor az átlagnál keményebb telek vannak. Úgy emlékszem, az okokról annyi jelent meg, hogy azok még kutatásra várnak. Visszamentek 77 évet, szigorúan minden 11. telet vizsgálták, a 8 tél közül 1 kivétel akadt. Sajnos ezt a példányt már nem találom, de arra emlékszem, hogy nagy reményekkel vártam a 95/96-os telet...
Talán nem baj, hogy a teleket vizsgáljuk, bár a naptevékenység a többi évszakra is hathat. A legélesebb eltérések inkább az egyes téli hónapok idõjárásában vannak, akár 6-7 plusztól 5-10 mínusz fokig szóródhatnak és a telek közt is lehet 5-8 fokos eltérés. A többi évszakban ilyen kilengések elképzelhetetlenek ill. rendkívül ritkák szerintem, de jó lenne látni a nyarakra, éves T-re is vizsgálatot, hogy jelentkezik-e az összefüggés úgy mint a teleknél ?
Kicsit zavaró a telek esetén az évszámozás, jobb lenne, ha jan-febr. évszámát vennénk alapul, mert kissé követhetetlen így amit leírtunk. Ugyanakkor az igazi tél többnyire Karácsony után jön, ha elõfordult is (tán 10% ?) olyan, hogy dec. végére lefutott a tél velõsebbik része.
Kicsit zavaró a telek esetén az évszámozás, jobb lenne, ha jan-febr. évszámát vennénk alapul, mert kissé követhetetlen így amit leírtunk. Ugyanakkor az igazi tél többnyire Karácsony után jön, ha elõfordult is (tán 10% ?) olyan, hogy dec. végére lefutott a tél velõsebbik része.
A magam részérõl örömmel olvastam ezt az érdekes összefoglalót. 
Csak megerõsíteni tudom az abban foglaltakat. Rövid kiegészítést tennék.
Link
Ebbõl az ábrából teljesen világos, mirõl van szó.
Hideg -legalább zord epizódokat hozó- tél volt (csak a decemberek évszámát feltüntetve):
1955, 1962, 1963, 1969, 1978, 1979, 1984, 1985, 1986, 1995, 1996, 2001, 2002, 2009, 2010, 2011, 2016(?)
Ebben a sorozatban mindössze 3 "kakukktojás" van: a maximum-közeli 1969, 2001, és 2002.
Az összefüggés elég erõsnek tûnik.
Fentiekkel összecseng az a megfigyelés, hogy évtizedenként rendszerint 1-2 igazán hideg tél fordul elõ. Ezek napfoltminimum-környékiek rendszerint. Talán innen származik a szintén tetten érhetõ "ráduplázási" hajlam is: a minimum környékén pár évig könnyen olyan lehet a makrocirkuláció, mely ismételten zord teleket okoz.
Csak megerõsíteni tudom az abban foglaltakat. Rövid kiegészítést tennék.
Link
Ebbõl az ábrából teljesen világos, mirõl van szó.
Hideg -legalább zord epizódokat hozó- tél volt (csak a decemberek évszámát feltüntetve):
1955, 1962, 1963, 1969, 1978, 1979, 1984, 1985, 1986, 1995, 1996, 2001, 2002, 2009, 2010, 2011, 2016(?)
Ebben a sorozatban mindössze 3 "kakukktojás" van: a maximum-közeli 1969, 2001, és 2002.
Az összefüggés elég erõsnek tûnik.
Fentiekkel összecseng az a megfigyelés, hogy évtizedenként rendszerint 1-2 igazán hideg tél fordul elõ. Ezek napfoltminimum-környékiek rendszerint. Talán innen származik a szintén tetten érhetõ "ráduplázási" hajlam is: a minimum környékén pár évig könnyen olyan lehet a makrocirkuláció, mely ismételten zord teleket okoz.
Nem olvastam eme mûveket, de Tõled és másoktól hallottam a napfoltciklusok és idõjárás kapcsolatáról. Gyermekkorom cseszneki iskolaigazgatója és matektanára, Fódi Vilmos volt talán emlékeim szerint az elsõ, akitõl halottam 1972-73 táján a 11 éves napfoltciklusokról és a hozzájuk kapcsolódó, napfoltminimumok idején jelentkezõ hidegebb idõrõl.
Szerintem ezt nem lehet mereven értelmezni és napi elõrejelzésekbe bekapcsolni, de létezik ha éppen nem 11 hanem 10 vagy 12 évenként is jelentkezik. Pl. nagyon hideg volt 1929-ben a tél, de lám 1940-ben is (Hazánkra gondolok, de szerintem Európában is hasonló lehetett). Aztán 1942-ben szintén, ez már 13 év, de lehet, hogy csak elhúzódott a hatás ? Aztán 1954 sem volt valami meleg tél ha jól tudom, bár 1956 február sem, de persze hideg tél ettõl lehet többször is mint 11 évente átlagban. Aztán 63 és 64 tele sem volt éppen meleg, ekkor nem volt több mint 10 év az eltérés, de 42-höz képest éppen 22 év telt el. Aztán jön egy kis zavar, mert keményebb télre a 70-es évek közepén nálunk nem emlékszem (74-75 nagyon gyengusz volt az biztos) de az évtized elején és végén voltak hideg telek ,mintha 1976 is összeszedte volna magát s ha jól emlékszem akkoriban éppen a nyarakon lehetett fagyoskodni (forróságmentes évtized). De ha a 64-hez 22-t adok akkor 1986-adódik. Ugye nem kell 85-86-87 teleit ecsetelnem ? 86-hoz képest 10 év múlva volt nagy tél, ha jól emlékszem 95-96 tele igencsak kitett magáért. Ha újabb 11 évet nézzük akkor baj van, de ha csak 10-et, akkor 2006 januárról mi jut eszünkbe ? Nekem persze 2005-rõl is szép emlékeim vannak: februárban és márciusban zord idõ vastag hótakaróval a feljegyzéseim szerint, majd dec. szép havas , hideg ünnepekkel. Emlegettük, hogy 1985 óta nem volt ilyen hideg téli hónapunk mint 2017 január. Pechünkre ez csak 32 év és nem 33. A kételkedõk biztosan kajánul vigyorognak, hogy egy évvel késõbb kellett volna jönni, bár még 2018 januárját nem láttuk.
Persze magyarázhatom a bizonyítványt, hogy 1995 óta már pont 22, de eleve leszögeztük: az idõjárásban semmi sem óramû pontossággal mûködik (még a Nap sem), vagyis a 10 vagy 12 év simán belefér. Meg aztán van még a Napon kívül is saccperkábé 128 egyéb természeti tényezõ, az emberek által folyamatosan irtott növényzetrõl, hõszigetgyártásról meg légkör teleokádásáról nem is beszélve. Ennek ellenére a már a visszatekintõben idézett júliusi dolgozatba (pápai telek és a mûjégpálya) belekerült, hogy kb. 11 éve voltak utoljára keményebb téli idõszakok és az utóbbi 3 enyhe tél után a napfoltminimum miatt valószínûleg hideg tél jöhet. Persze nem 100%-ra, mint ahogy a NAGYGURU DM megálmodja napokra és régiókra egy évre elõre, csak nagyon valószínû. Ha persze nem jött volna be, akkor sem dõl össze a tudomány (mint ahogy biztosan vannak a féltekén olyan helyek, ahol nem lesz hidegebb ez a tél az átlagnál).
Megfigyeltem, hogy a 10-12 évente jelentkezõ 1-2 átlagnál hidegebb tél mellett itt Pápán 3-4 éves ciklusok is vannak (Ezt kevesebb mint 2 évtized adataiból levonni igencsak tudománytalan, tudom . ) 3x3,5=10,5 év.... Hazánkban szép kis tél volt 2002-3, aztán 2005-6, aztán 2009-10, aztán 2012-13 most meg 2016-17 folyamán. A kimaradt évek:2004, 2007,2008,2011,2014,2015 meg éppen nagyon enyhék. Persze így nagyon sánta az egész, mert egyes megyék teljesen más idõjárást is megélhettek (lásd 2013 jan-márc itt durván havas és átlag alatti T-t hozott, míg keleten az esõ esett jobbára) és vannak hibrid telek, amikor a tél eleje nagyon enyhe a vége meg kemény, mint 2011-12 tele, amely melegen és hó nélkül indult aztán februárban befagyott a sejhaj. Máskor meg fordítva: hideg december után satnya folytatás. mint talán 2001. vagy 2010. dec. után. Most is nagy eltérések vannak: Dec. Sopronban és az osztrákoknál emlékeim szerint nem is volt hideg, de keleten 2 fokkal is az átlag alatt volt. Most a február itt nem indult ény-on olyan melegen mint délen, most meg (5 nappal ezelõtt Te is meglehetõsen kizártad a hidegpárnát) errefelé a szépen sütögetõ nap már a +10 fokot közelítteti, míg a keletebbi részek hatalmas heti hideg anomáliát szednek össze a folyamatos fagyban, ködben. A zonalitás csak késik, az AC áll és köszöni jól van, bár a napjai meg vannak számlálva (2 hétig ritkán húzza egy hidegpárna februárban).
Így a hónap felén túl és alig átlagos februári T mellett elmondhatjuk, hogyha nem is lesz a hónap negatívban, de a tél hideg voltán nem sokat fog már változtatni.
(Elnézést az emlékezetbõl leírt és nem tudományos alaposságú szösszenetért. Ha a fórum szakmaiságát lerontottam nem haragszom, ha társalgássá minõsíttetik
)
Szerintem ezt nem lehet mereven értelmezni és napi elõrejelzésekbe bekapcsolni, de létezik ha éppen nem 11 hanem 10 vagy 12 évenként is jelentkezik. Pl. nagyon hideg volt 1929-ben a tél, de lám 1940-ben is (Hazánkra gondolok, de szerintem Európában is hasonló lehetett). Aztán 1942-ben szintén, ez már 13 év, de lehet, hogy csak elhúzódott a hatás ? Aztán 1954 sem volt valami meleg tél ha jól tudom, bár 1956 február sem, de persze hideg tél ettõl lehet többször is mint 11 évente átlagban. Aztán 63 és 64 tele sem volt éppen meleg, ekkor nem volt több mint 10 év az eltérés, de 42-höz képest éppen 22 év telt el. Aztán jön egy kis zavar, mert keményebb télre a 70-es évek közepén nálunk nem emlékszem (74-75 nagyon gyengusz volt az biztos) de az évtized elején és végén voltak hideg telek ,mintha 1976 is összeszedte volna magát s ha jól emlékszem akkoriban éppen a nyarakon lehetett fagyoskodni (forróságmentes évtized). De ha a 64-hez 22-t adok akkor 1986-adódik. Ugye nem kell 85-86-87 teleit ecsetelnem ? 86-hoz képest 10 év múlva volt nagy tél, ha jól emlékszem 95-96 tele igencsak kitett magáért. Ha újabb 11 évet nézzük akkor baj van, de ha csak 10-et, akkor 2006 januárról mi jut eszünkbe ? Nekem persze 2005-rõl is szép emlékeim vannak: februárban és márciusban zord idõ vastag hótakaróval a feljegyzéseim szerint, majd dec. szép havas , hideg ünnepekkel. Emlegettük, hogy 1985 óta nem volt ilyen hideg téli hónapunk mint 2017 január. Pechünkre ez csak 32 év és nem 33. A kételkedõk biztosan kajánul vigyorognak, hogy egy évvel késõbb kellett volna jönni, bár még 2018 januárját nem láttuk.
Persze magyarázhatom a bizonyítványt, hogy 1995 óta már pont 22, de eleve leszögeztük: az idõjárásban semmi sem óramû pontossággal mûködik (még a Nap sem), vagyis a 10 vagy 12 év simán belefér. Meg aztán van még a Napon kívül is saccperkábé 128 egyéb természeti tényezõ, az emberek által folyamatosan irtott növényzetrõl, hõszigetgyártásról meg légkör teleokádásáról nem is beszélve. Ennek ellenére a már a visszatekintõben idézett júliusi dolgozatba (pápai telek és a mûjégpálya) belekerült, hogy kb. 11 éve voltak utoljára keményebb téli idõszakok és az utóbbi 3 enyhe tél után a napfoltminimum miatt valószínûleg hideg tél jöhet. Persze nem 100%-ra, mint ahogy a NAGYGURU DM megálmodja napokra és régiókra egy évre elõre, csak nagyon valószínû. Ha persze nem jött volna be, akkor sem dõl össze a tudomány (mint ahogy biztosan vannak a féltekén olyan helyek, ahol nem lesz hidegebb ez a tél az átlagnál).Megfigyeltem, hogy a 10-12 évente jelentkezõ 1-2 átlagnál hidegebb tél mellett itt Pápán 3-4 éves ciklusok is vannak (Ezt kevesebb mint 2 évtized adataiból levonni igencsak tudománytalan, tudom . ) 3x3,5=10,5 év.... Hazánkban szép kis tél volt 2002-3, aztán 2005-6, aztán 2009-10, aztán 2012-13 most meg 2016-17 folyamán. A kimaradt évek:2004, 2007,2008,2011,2014,2015 meg éppen nagyon enyhék. Persze így nagyon sánta az egész, mert egyes megyék teljesen más idõjárást is megélhettek (lásd 2013 jan-márc itt durván havas és átlag alatti T-t hozott, míg keleten az esõ esett jobbára) és vannak hibrid telek, amikor a tél eleje nagyon enyhe a vége meg kemény, mint 2011-12 tele, amely melegen és hó nélkül indult aztán februárban befagyott a sejhaj. Máskor meg fordítva: hideg december után satnya folytatás. mint talán 2001. vagy 2010. dec. után. Most is nagy eltérések vannak: Dec. Sopronban és az osztrákoknál emlékeim szerint nem is volt hideg, de keleten 2 fokkal is az átlag alatt volt. Most a február itt nem indult ény-on olyan melegen mint délen, most meg (5 nappal ezelõtt Te is meglehetõsen kizártad a hidegpárnát) errefelé a szépen sütögetõ nap már a +10 fokot közelítteti, míg a keletebbi részek hatalmas heti hideg anomáliát szednek össze a folyamatos fagyban, ködben. A zonalitás csak késik, az AC áll és köszöni jól van, bár a napjai meg vannak számlálva (2 hétig ritkán húzza egy hidegpárna februárban).
Így a hónap felén túl és alig átlagos februári T mellett elmondhatjuk, hogyha nem is lesz a hónap negatívban, de a tél hideg voltán nem sokat fog már változtatni.
(Elnézést az emlékezetbõl leírt és nem tudományos alaposságú szösszenetért. Ha a fórum szakmaiságát lerontottam nem haragszom, ha társalgássá minõsíttetik
)
A 30 éves ciklus eléggé szubjektív lehet, a 7 - 11 lehetnek egy kaotikus rendszer "bifurkációs ciklusai" prímszámok lévén.
Ahogy elnézem, mások számításai sem jönnek be, és a katakizma idén elmarad. méégiscsak indul a zónális drift, a hidegmag a sarkokra koncentrálódik s így megindul a jégtömeg gyaraopodása így szezon végén (nálunk meg a tavasz):
Link
Ahogy elnézem, mások számításai sem jönnek be, és a katakizma idén elmarad. méégiscsak indul a zónális drift, a hidegmag a sarkokra koncentrálódik s így megindul a jégtömeg gyaraopodása így szezon végén (nálunk meg a tavasz):
Link
Igazán megtisztelõ, sõt hízelgõ a nekem titulált "Kosakiss-féle 11 éves napciklus", de ilyesmi nem létezik. Az említett periódus mindenképpen és kizárólag Rudolf Wolf svájci csillagász érdeme. A Wolf-féle 11 éves napciklusban jelenleg a naptevékenységi minimumot éljük meg. (Nem kívánom részletezni az idõjárásra vonatkoztatott szoláris hatásokat. Akit a napciklus témája érdekel, angol nyelven utánaolvashat a következõ két kiadványban:
1.) Haigh J.R. (2003) Phil. Trans., R. S., Lond. A 361, 95-111. (R.S.=Royal Society).
2.) Solanki S. et al. (2004) Nature 431, 1084-1087
Magyar nyelven értekezik dr. Kálmán Béla napfizikus a Fizikai Szemlében ugyancsak a napciklusokról, írása itt is elolvasható:
fizikaiszemle.hu/archivum/fsz1311/kalman1311.html
Szép napot, jó észleléseket kívánok!
A fórumhoz alkalmazkodva: magam sem látom jelét, hogy a decemberi és fõleg januári kemény hideg idõszak visszatérne, ugyanis igen erõteljes a légkör NY-K irányú áramlása - a blokkoló anticiklon lassan-lassan megadja magát. Több napsütésre számítsunk (a köd és a ködrétegfelhõ februárban igen ritka jelenség!), átlag körüli hõmérsékletekkel. A kemény téli idõjárás egyébként az általános felmelegedésnek (?) köszönhetõen/tulajdoníthatóan (válassza mindenki a két kifejezés közül azt, amelyet kíván) kontinensünknek nem az egészét érintette, hanem leginkább Európa NY-K irányú középvonala menti területeket, a Kárpát-medencét és a keleti-északkeleti régiókat. A mostani igazán hideg levegõ nincs ereje teljében, kívülrõl körülfolyja a Kárpátok koszorúját, erre alapozom a kontinentális hideg levegõtömegek meggyengülését.
1.) Haigh J.R. (2003) Phil. Trans., R. S., Lond. A 361, 95-111. (R.S.=Royal Society).
2.) Solanki S. et al. (2004) Nature 431, 1084-1087
Magyar nyelven értekezik dr. Kálmán Béla napfizikus a Fizikai Szemlében ugyancsak a napciklusokról, írása itt is elolvasható:
fizikaiszemle.hu/archivum/fsz1311/kalman1311.html
Szép napot, jó észleléseket kívánok!
A fórumhoz alkalmazkodva: magam sem látom jelét, hogy a decemberi és fõleg januári kemény hideg idõszak visszatérne, ugyanis igen erõteljes a légkör NY-K irányú áramlása - a blokkoló anticiklon lassan-lassan megadja magát. Több napsütésre számítsunk (a köd és a ködrétegfelhõ februárban igen ritka jelenség!), átlag körüli hõmérsékletekkel. A kemény téli idõjárás egyébként az általános felmelegedésnek (?) köszönhetõen/tulajdoníthatóan (válassza mindenki a két kifejezés közül azt, amelyet kíván) kontinensünknek nem az egészét érintette, hanem leginkább Európa NY-K irányú középvonala menti területeket, a Kárpát-medencét és a keleti-északkeleti régiókat. A mostani igazán hideg levegõ nincs ereje teljében, kívülrõl körülfolyja a Kárpátok koszorúját, erre alapozom a kontinentális hideg levegõtömegek meggyengülését.
Mindig lemaradok ezekrõl a ciklusokról.. Van a Stelvio-féle 7 éves, a Kosakiss-féle 11 éves, a Floo-féle 30 éves, alig bírja az ember felfogni, épp kinek melyik és hány éves ciklusa alapján milyen hideg télnek kéne lennie... 
Igazából észre kéne venni, hogy ennyi erõvel minden n nagyobb 2 számra lehet ciklusokat gyártani nulla tudással, sok számmal, és némi kreativitással... Vagy utánaolvasni az ezernyi tanulmánynak, ami a témában született, de tudom-tudom, az macerás, idõigényes, nem biztos, hogy alátámasztja a kedvenc elméletünket és amúgy is a sok tudós azt talál ki, amit akar, ráadásul a számok bonyolult keszekuszaságában nem veszik észre az elõttük álló triviális dolgokat
Igazából észre kéne venni, hogy ennyi erõvel minden n nagyobb 2 számra lehet ciklusokat gyártani nulla tudással, sok számmal, és némi kreativitással... Vagy utánaolvasni az ezernyi tanulmánynak, ami a témában született, de tudom-tudom, az macerás, idõigényes, nem biztos, hogy alátámasztja a kedvenc elméletünket és amúgy is a sok tudós azt talál ki, amit akar, ráadásul a számok bonyolult keszekuszaságában nem veszik észre az elõttük álló triviális dolgokat
"Lehetséges, hogy a nyugati drift sebességébe, erejébe a féltekei nyomásgradiensen (végsõ soron hõgradiensen) kívül még más, (általam) ismeretlen tényezõk is belejátszanak (lásd Floo-féle 30éves ciklusok)"
Ezt kifejtenéd részletesebben is? Különös tekintettel a Floo-féle (sic!) 30éves ciklusokra. Roppantul érdekelne.
Köszönettel.
Ezt kifejtenéd részletesebben is? Különös tekintettel a Floo-féle (sic!) 30éves ciklusokra. Roppantul érdekelne.
Köszönettel.
Link
szóval, ha tényleg tovább tolja a jelenlegi makrohelyzet szülte hidegleszakadásokat a tél hátralevõ részében is, az elég tragikus következményekkel járhat.
Ami érdekes nekem, hogy egy korábbi modellezésben egy a Nagy tavak térségébõl az óceánba ömlõ tó hatása az Észak -Atlanti áramlás leállását eredményezte, ez Európára nézve kemény teleket kis jégkorszakot eredményezett.
Mit jelenthetett ez akkor a sarki jég mennyiségére tekintettel?
Jelenlegi meridionális muszterek miatt ugyanis igen erõteljes a hõcsere a pólusok és déli területek között, a SSW hatása, olykor retrográd mozgások, örvények létrejötte, és WACC tartós fennállása, mely gyakran jelenik meg REX blokkok képében ha jól figyeltem, meglehetõsen gyenge jégnövekedést vetít elõre, amennyiben a február is ennek jegyében telne el. Az is kérdés, hoyg ugye itt térfogatról beszélünk, de valóban miyen ghatással van ez az áramlásokra, ha ez a jég víz formájában van az óceánban, mennyire befolyásolta ez a sókoncentrációt, amivel ugye akkor az áramlás leállását magyarázták. Nekem olybá tûnik, mintha épp a sarki jégbázis, és Grönland tartana ellenpontot a szibériai hóval borított felületek "hûtõszekrény effektusával" szemben. A csökkenõ jégbázissal tehát ezek a kontinentális hatások jutnak túlsúlyba. Kérdés, hogy a növekvõ besugárzás és a lassan pozitívba váltó energiamérleg mit for eredményezni a tavasz elsõ hónapjaiban, számítottam eddig arra, hogy a rendszerben van egy negatív visszacsatolási pont, de valami nem azt súgja, hogy a gyarapodás mértéke felgyorsulna, ami ugye egy tartósabb északi zónalitás megjelenéséhez kötõdne.
szóval, ha tényleg tovább tolja a jelenlegi makrohelyzet szülte hidegleszakadásokat a tél hátralevõ részében is, az elég tragikus következményekkel járhat.
Ami érdekes nekem, hogy egy korábbi modellezésben egy a Nagy tavak térségébõl az óceánba ömlõ tó hatása az Észak -Atlanti áramlás leállását eredményezte, ez Európára nézve kemény teleket kis jégkorszakot eredményezett.
Mit jelenthetett ez akkor a sarki jég mennyiségére tekintettel?
Jelenlegi meridionális muszterek miatt ugyanis igen erõteljes a hõcsere a pólusok és déli területek között, a SSW hatása, olykor retrográd mozgások, örvények létrejötte, és WACC tartós fennállása, mely gyakran jelenik meg REX blokkok képében ha jól figyeltem, meglehetõsen gyenge jégnövekedést vetít elõre, amennyiben a február is ennek jegyében telne el. Az is kérdés, hoyg ugye itt térfogatról beszélünk, de valóban miyen ghatással van ez az áramlásokra, ha ez a jég víz formájában van az óceánban, mennyire befolyásolta ez a sókoncentrációt, amivel ugye akkor az áramlás leállását magyarázták. Nekem olybá tûnik, mintha épp a sarki jégbázis, és Grönland tartana ellenpontot a szibériai hóval borított felületek "hûtõszekrény effektusával" szemben. A csökkenõ jégbázissal tehát ezek a kontinentális hatások jutnak túlsúlyba. Kérdés, hogy a növekvõ besugárzás és a lassan pozitívba váltó energiamérleg mit for eredményezni a tavasz elsõ hónapjaiban, számítottam eddig arra, hogy a rendszerben van egy negatív visszacsatolási pont, de valami nem azt súgja, hogy a gyarapodás mértéke felgyorsulna, ami ugye egy tartósabb északi zónalitás megjelenéséhez kötõdne.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat