Meteorológiai esélylatolgatások

Véleményem szerint a naptevékenység csökkenésének a hatása egyik évrõl a másikra az átlaghõmérséklet tekintetében nem értékelhetõ, különösen nem az általa generált éghajlati módosulások lokális vonatkozásai - hõmérséklet tekintetében. Még akkor sem, ha a makrocirkulációra a zónális/blocking muszter túlsúlyára hatása kimutatható. Napfolttevékenység
tartós kimaradása esetén tapasztaltak visszaesést (Maunder/Dalton minimum), de ezek több 10 éves léptékekben mérhetõ hatások voltak.
Jól tudjuk, hogy a blocking helyzetnél sem mindegy, hogy az adott területen az elõ vagy hátoldal stabilizálódik, egy turbulenciában generálódott hidegleszakadás, milyen irányban halad, esetleg hidegörvényként meddig, hol stabilizálódik, ezek kaotikus jellemzõk amelyek véletlenszerûek de jelentõs hatással vannak egy adott terület adott idõszakos mért hõmérsékleteire. Egy zónális áramlási kép általában jól kiszámítható, viszonylag pontos elõrejelzést tesz lehetõvé, amíg ez a kép össze nem omlik. Számítottam arra, hogy az idei nyár második felében végén stabilizálódó zónalitásra és erõs ciklontevékenységre fut ki, de arra nem számítottam, hogy ez oly vontatott lesz, hogy a tartós meleg száraz idõszakokat biztosító omegablokkos AC helyzet szeptemberre érik csak be, arra viszont számítottam, hogy ha ez létrejön, az erre való hajlam tartósabban fennmarad ( Az õsz elõrehaladtával egyre nagyobb bizonytalanság mellett).
Egy korai igen erõs hidegöbltés generálta télies epizód benne van a pakliban, de elsõsorban szerintem október utolsó dekádjában vagy november elején esélyes.
De kérdés hogy az ilyen pár napos epizód után bekövetkezõ tartós enyhülés, ami akár a télelsõ feléig is elhúzódik, és az igazán ütõs lehûlés a tél második felében érkezik, helyes -e lyukas télként definiálni. Mondjuk egy decemberi és február végi HRHI közötti enyhe idõszak esetén képletesen már van némi létjogosultsága, de semmiképpen sem szakmai meghatározásként, éppúgy nehezen fogható meg, mint az évszakváltó hidegfront, ha azt akár több héttel késõbb- akár októberben még tartós nyárias hõmérsékletû idõszak követheti. Pl 2007 júliusában 40-43 fokra lett 1 hét múlva 15 fokos Tmax, és többé nem volt abban az évben közel sem ilyen erõs hõhullám, de 30 fokok még igen, azaz 10 fokkal kevesebb, mint a SZR volt.

Jelenleg a tél milyenségével kapcsolatban tanácstalan vagyok, Nekem pillanatnyilag az 1986, 2006 és 2012 es õsz sejlik fel igen különbözõ kimenetelekkel. Ha október 7 -e körül makrováltás és erõs lehûlés következik be (legalább 15 fokos tartós T csökkenéssel 2009, 2011), valószínûbb egy enyhébb november (bár az inverzió ezt is megtréfálhatja), de az elmúlt 2 évnél eseménydúsabb, hidegebb téli kimenet. Ha ez jóval késõbb következik be, akkor annak sokféle bizonytalan kimenetele lehet.

Nekem az a véleményem, hogy ebben a pillanatban nem lehet megjósolni a tél milyenségét, legalábbis tudományos alapon. Szerintem olyan szintû a véletlen (vagy ismeretlen) események hatása, ami nem tesz lehetõvé olyan bizonyosságot, ami érdemi diskurzust tenne lehetõvé. Ami a legjobb közelítést adja, az az elmúlt évek telei, ez alapján idén sem várható komoly tél.