Meteorológiai esélylatolgatások

Ez a változás mindenképp markáns, mélyreható, és viszonylag tartós is lesz. GFS pl. még 192 óránál is csak 6-7 fokos T850-el számol most, ECM szintén. Ez a mostani 13-14 fokhoz képest legalább 7 fokos csökkenés a magasban, ami talaj közelében is teljesen átformálja az idõjárás arculatát. Ez bizony évszakváltás lesz a javából -ha ez sem, akkor mi?
Az õsz további részének idõjárása természetesen most még nem teljesen világos. A teknõk és gerincek elrendezõdése eddig nagyon stabilnak tûnt: egy atlanti és egy kelet-európai teknõ között magas nyomású gerinc a kontinens centrumában (ez okozza most a szeptemberi "augusztust") GFS szerint viszonylag nem túl sokára helyre is állna ez a rend: szept. 24-25-re (a jövõ utáni hétvége) újra épülne fölöttünk a gerinc, és valóban, ismét 10 fok fölötti T850-ek állnának elõ. Más kérdés, hogy azután gyorsan kelet felé is helyezõdne az AC, 360 órától újfent teknõ kerülne Közép-Európa fölé. Mindez természetesen vastagon ûrtáv, és csak arra szeretnék rávilágítani ezzel, hogy a Rossby-hullámok figurációját az egész félteke hõeloszlása határozza meg, és ebben a bonyolult relációban váratlan változások is történhetnek -különösen is most, hiszen az átmeneti évszakokban a félteke hõeloszlása kevésbé mutathat stabil mintázatot, mint az állandósult évszakokban (nyár, és még inkább, a tél)
Feltéve, de nem megengedve, hogy az említett elrendezõdés fennmarad (pontosabban visszaáll) ismét több kérdõjelet kapunk. A gerinc-hullám elõoldalán elég huzamosan hideg van a magasban Kelet-Európában. Ennek a hûvös/hideg levegõnek most csak kis hányada ér el minket, azonban a késõbbi lehûléssel, az északi, északkeleti hidegbázis megerõsödésével ez már komolyabb hidegelöntés(eke)t is okozhat a kontinens keleti területein. A hûtõ hatás mind jobban érvényre juthat nemcsak az anticiklontól keletre, de attól délre, délnyugatra is.
Persze az is elképzelhetõ, hogy mindvégig inkább a meleg hátoldalon maradunk. Sõt, az sem kizárt, hogy az egész felállás véglegesen összeomlik, és helyt ad gyökeresen más, zonális, félblokk, nyugati blokk elrendezõdéseknek.
És hát, nem szabad megfeledkeznünk az inverzió növekvõ lehetõségérõl, mely õsz közepétõl, második felétõl a Kárpát-medence hõmérsékleti viszonyait teljesen függetlenítheti a magasban mérhetõ hõmérsékletektõl.
Az mindenesetre már körvonalazódik, hogy anticiklonális, túl meleg, viszonylag száraz, a talaj közelében keleties légáramlású õszelõvel lesz idén dolgunk. Ez egy gyakori típus, és jellemzõje a hirtelen, de általában nem túl hosszú életû, drasztikus lehûlés az õsz közepe táján, második felében. De ezen általános sémán belül az ilyen õszök is nagy változatosságot mutattak. 1982-ben például egész október is meleg volt a nyárias szeptember után, és csak november elejére jött meg a száraz hideg. 1993-ban a meleg õszelõt követõen november, és december eleje is a tél jegyében telt. 1997-ben október második fele hozott már szinte télies idõt. 2006-ban a nagyon meleg õsz után Mindenszentekre betört a tél, majd ismét igen enyhe idõ jött egész novemberben.
Abban nem vagyok teljesen biztos, hogy 2009 is ide sorolható-e. Akkor ugyanis inkább október volt meglepõen hosszan meleg, majd jött egy változékony, hideg tél.
Érdemes lesz megtudni a szeptemberi légnyomás anomália irányát és mértékét az Észak-Atlantikumban. Ez ugyanis statisztikailag kimutathatóan kapcsolatban áll a kora tél idõjárási viszonyaival (ez a DAI alapja) Ha nagyon nagy lesz a negatív nyomásanomália, akkor a decemberi hideg nálunk nem valószínû. Minimális anomáliánál már elég változatos a kép: könnyen elõfordulhat ilyenkor az átlaghoz közeli középhõmérsékletû december.
Nagy pozitív nyomásanomáliánál a hideg télkezdet felé billenne a mérleg nyelve, de a jelenlegi, és a közelmúlt-beli, és a jövõ szinoptikai térképeket elnézve erre nincs esély.