Meteorológiai esélylatolgatások

A mutatott képrõl azt gondolom, a legutolsó kép szerint, hogy ez az azori megerõsödését indikálja, éppen az észak-Atlanti áramlás mentén jelentkezett a pozitív, a Labradortól keletre esõ területen pedig a negatív anomália a vízfelszín hõmérsékletében, ez az észak-atlanti térségben az áramlási viszonyokból, irányokból adódóan csökkenõ légnyomást eredményez, így a meleg levegõ erõteljesen és szabadon az európai kontinens felé törhet.

Látom,mire gondolsz. De, ami engem legjobban impresszionál a mutatott képben, az az, hogy az El Nino-nak kampó. Ugyanakkor mind az északi, mind a déli féltekén a 40. szélességi kör környezetében elég jelentõs kék (átlagosnál hidegebb) vízterületek vannak.
Nagy kérdés, hogy ez a helyzet befolyásolja-e (természetesen áttevõdési idõ közbejöttével) a térségünket érintõ makrocirkulációt.

Az a hideganomália az elmúlt hónapokban folyamatosan nyugatabbra tolódott, és a kiterjedése is csökkent. Link Link Link Tehát ennek a hatása egyre kevésbé szólhat majd bele Európa idõjárásába.

Hogy miért emelné? A tavasszal kellõen le nem hûlõ talaj tovább csökkenti a termikus AC-k kialakulásának esélyét. Ha kevesebb a termikus AC, az több felhõt és kevesebb kisugárzást jelent, ami végsõ soron további melegedést generálhat.

A GFS 240 óránál bepakolt egy hõhullámot. A GFS pedig - sajnos - elég jól fogja a hõhullámokat.

Nézd Laci: általában egyet szoktunk érteni, de ennek a hozzászólásodnak szinte minden mondatával vitázok.
Miért emelné az eurázsiai monstre áprilisi hidegdeficit a nyári hõmérsékleteket a kontinensen?
A hidegdeficit áprilisban nyilván még az enyhe tél maradványa, és ahogy a hideg kontinentális tél sem csökkenti a rákövetkezõ nyár hõmérsékletét, úgy az enyhe sem növeli. Ebbõl a szempontból inkább az Észak-Atlanti-óceán víz és léghõmérséklete a mérvadó.
Ez már átvezet a következõ állításodhoz. Feltéve (de meg nem engedve), hogy az atlanti térség negatív SST anomáliája nyárra is fennmarad, és szintén feltételezve, hogy az az ottani légtömegeknek az átlagosnál alacsonyabb hõmérsékletével jár együtt, valóban a ciklontevékenység, teknõképzõdés irányába lökheti a folyamatokat. A kérdés azonban az, hogy hol lesz a melegpont? Mert a leghidegebb és a legmelegebb területet összekötõ vonal me nté a legvalószínûbb a ciklogenezis. Ha a melegpont az azori térségben van, akkor igazad lehet. De ha onnan keletebbre (pl. a Közel-Keleten), úgy ránk nézve éppenhogy hátoldali poziciók a valószínûek.
Különben az a benyomásom, hogy az utóbbi idõben nem nagyon vitézkednek a délies légmozgások. Az április eleji szaharai intermezzótól eltekintve az elmúlt években jellemzõtõl elmarad a szubtrópusi melegáramlások gyakorisága. Személy szerint nem hiszem, hogy ez majd a nyári hónapokra változik meg. Elég mérsékelt koranyarat, nyárközepet várok az idén.

Az általad vizionált keményvonalas idõszak bekövetkeztét én igen magas valószínûségûnek látom - még ha egy porcikám se kívánja. Arra nem vállalkozok, hogy az idõszakot behatároljam, de az biztos, hogy Eurázsia monstre áprilisi hidegdeficitje (lásd: ábra) szükségszerûen emelte májusban is már és fogja emelni a nyári hõmérsékleteket is a kontinensen. Ennek területi eloszlása persze bizonytalan.

Az Atlanti-óceán negatív SST anomáliája - amennyiben beleszól az idõjárásba - akkor valószínûsíthetõen ciklonosodást fog elõidézni, tekintve a szubtrópusi magasnyomás nyári északabbra tolódását. Amennyiben ezek a feltételek adottak, akkor megnõ az esélye a Portugália-Lengyelország tengelyû teknõképzõdésnek. Ebbõl pedig masszív elõoldali melegadvekciók szoktak kialakulni.

Egymás melletti évek idõjárási forgatókönyveiben döbbenetes hasonlóságok tudnak lenni. Aki nem tegnap kezdett el meteorológiával foglalkozni, valamint nyitott szemmel járt, az ezt tapasztalta.
Fizikai okaként talán azt lehet felhozni, hogy a tengerek vízhõmérsékletei, a sarki jég és a permafrost mintázata évekig ugyanaz maradhat, így az átlagos hemiszférikus hõgradiens, továbbá a hideg és melegraktárak helye éveken átnyúlóan nagyjából ugyanaz.
Így, mikor elérkezik a megfelelõ napállás, a futóáramlás sebessége, továbbá mintázata (teknõk és gerincek elhelyezkedése) könnyen visszatérhet.
Viszont a dolog természetesen nem örökké tartó. Megfigyelésem szerint gyakran éppen az évszak elején elején olyan helyzetek jönnek elõ, mint egy évvel azelõtt -azután a makrofolyamatok látványosan letérnek a tavalyi útról.

A tavalyi nyár kérdésköréhez kapcsolódóan meg kell jegyezzem, hogy figyeltem a modellek csapongó elõrejelzéseitz, majd felkaptam a fejemet tavaly is az április közepén formálódó helyzetre, amikor erõs afrikai "melegbetörést" kaptunk elõoldalban 15 fok feletti T850 -el. Nagyon nem gyakori, és jelzésértékû április közepén, vagy azt megelõzõen becsúszó a 24-29 fokos nyári maximum, majdnem trópusi éjszaka, és ez a helyzet idén is elõfordult, szintén a modellek által már másfél hónappal elõre ûrtávlatban vízionálva és sokáig meg nem valósulva.
A melegfröccs irányát és intenzitását tetemes mennyiségû szaharai homok mutatta. Bár az akkori makrohelyzetben az olyankor kiélezõdõ hõkontraszt miatt ez nem maradhatott hosszú életû, és szükségszerûen hosszabb átlagos alatti idõszak követte.

Valóban, igaz lehet, hogy ez a kellemes koranyári júniusi folytatás az idei nyár történetében hûvösebb idõszakként fog megõrzõdni, nyár közepe táján (július közepe-vége, augusztus elsõ dekádja)eltávolódó északi ciklonáris mezõ mellett idén sem lepne meg egy akár 3 hetes keményvonalas hõségidõszak, a tavaszi által pedzegetett felütéssel, 32 tõl induló 40 fok körül tetõzõ maxi menetekkel, bár olykor egy-egy érintõleges gyenge hidegfront miatti helyi zivatarokkal tarkítva.

Bár ez valamiféle nem vizsglt távkapcsolatnak tûnik, amibe sok egyéb tényezõ beleszólhat, így nem feltétlenül realizálódik majd. Rosszabb esetben egy augusztus elején a Földközi térségben felépülõ alacsony nyomás húzhatja keresztbe, mint 2014 nyarán, OFF: bár sokak örültek az akkor beharangozott kánikula elmaradásának, a szabadságom alatt 15 fokos T850 mellett átélt 22 fok egész nap sötét, borult, egész éjjel zivataros helyzettel nem voltam megbékélve 2 hetes szabadságom alatt.

A gondolatmenetet továbbfûzve hozzá kell tennem, hogy a makroszinoptikai alaphelyzet azért a következõ 10 nap során gyökeresen megváltozhat: a blokkoló AC Izland térségében jövõ hét elejére leépül, a Kárpát-medence pedig a Nyugat-Európából lassan kelet felé mozgó anticiklon középpontjába, majd hátoldalára kerül. Ez június 2. hétvégéjén a legtöbb modell szerint mindenképpen elég lehet egy 2-3 napos igen meleg epizódhoz, melynek vége felé többfelé 30 fok körüli, illetve kevéssel afeletti értékek is kifuthatnak. Eközben viszont az Atlanti-óceánon jelentõsen akvitivzálódhat a ciklontevékenység, a frontzóna közelebb kerül térségünkhöz, így a hónap dereka felé ismét pár fokkal kevésbé meleg, helyi záporokkal-zivatarokkal tarkított, összességében kellemes nyári idõ néz ki a folytatásban is. Ezt támasztja alá az ECM aktuális 3 hetes kitekintése is: végig a sokévi átlagnál 1-2 fokkal melegebb, kora nyári idõ jellemezheti legalább a hónap elsõ 2/3-át. Északi zonalitás bontakozhat ki, hol közelebb csúszó, hol kissé eltávolodó frontzónával, nem tartom kizártnak, hogy 2-3 napnál hosszabb, keményvonalas hõségperiódusok csak valamikor a hónap legvégén, esetleg július elején alakulhatnak majd ki. A tavalyi nyár ebbõl a szempontból különleges volt, nagy meglepetésnek számítana, ha valami ehhez hasonló belátható idõn belül megismétlõdne. A sokak szervezetét megviselõ kánikulára való tekintettel, azt kell mondani, hogy hál´ Istennek

OFF: ilyen sem fordult meg elõ, hogy a saját szállamat kellett volna továbbfûzni -
ON: ezúttal bejött a latolgatásom, hogy az újabb kora nyári epizódra május utolsó harmadáig kellett várnunk. Május vége fele 2-3 nap erejéig tehát bepróbálkozhat a meleg, de 30-31 foknál többre ebbõl a várható T850 hPA értékek alapján aligha futja majd. Ezt követõen inkább mérsékelten meleg, zaporokkal, zivatarokkal tarkított idõre látok legnagyobb esélyt a fáklyák alapján, sõt, az ECM
friss 3-hetes tavprognozisa szerint június 5-e utan enyhén negatív T anomália mutatkozik,
ami akár egy klasszikus Medárdot is jelenthet. Mindent összevetve az elõttünk álló, a jövõ keddi HF által megszakított meleg periódust
egyhamar nem nagy eséllyel követik továbbiak, könnyen meglehet, hogy az elsõ számottevõ, 4-5 napnál hosszabb meleghullámra meg legalább egy hónapig várni kell majd