Meteorológiai esélylatolgatások

Sajnos igen. -> "lassan kijelenthetjük (bár a nagy idõtáv miatt még kellõ óvatossággal), hogy a meteorológiai tél végéig a télnek jó 60-70%-os valószínûséggel annyi, és ha esetleg márciusban becsúsznának még télies epizódok, ez már a ´tél a tavaszban´ jelzõre pályázna."

De, hogy öröm is legyen az ürömbe az esetlegesen betörõ északnyugati hidegöblitések hózáporos,záporos helyzetek csalhatnak némi mosolyt az arcokra. Markánsabb jelleg, inkább márciusban, mikor a talap alapú alsó pár száz j/kg cape tud már hasznosulni és konvergencia vonalak akár hf hátoldalon is "felejthetetlen pillanatokat" tudnak okozni.

Véleményem szerint - bár a modellek nem az adják - míg az Északkelet - Európai anticiklon fennáll van esély némi száraz hideg beszivárgásra, esetleg belógására. Amolyan éjszakai minuszokra jó lenne. Legalább kordában tartaná az éledezõ növényi vegetációt.


Szerk.: Legalább ez a sztratoszférikus melegedés annyira volt, hogy megbolygassa az alsó(bb) légköri képzõdményeket. Még, ha nem is a tél irányába, de mostanra a rengeteg hátráltató körülmény( pl. közeli hidegbázis hijján) ellenére az északkeleti anticiklon összeomlása esetén Skandináv központú alacsony nyomású teknõre, félblock szerû alaphelyzetre lehet(ne) számítani a közeljövõben.

A két ún. királyi modell aktuális kimeneteleit összehasonlítva tulajdonképpen hosszabb távon elég hasonló jövõkép bontakozik ki: a jövõ hét végére a közép-európai teknõ leépül és átmenetileg AC-hatás alá kerülhetünk (északi zonalitás), viszont február utolsó hetébe lépve mindkét modell szerint klasszikus zonalitás alakulhat ki. Ez ciklonálisabb jellegû makroszinoptikai képet sejtet, mint az Általad felvázolt jövõkép, viszont a két alapfelállás közös nevezõje az, hogy télies idõjárás legfeljebb epizódszerûen, 1-2 napra csúszhat be, így lassan kijelenthetjük (bár a nagy idõtáv miatt még kellõ óvatossággal), hogy a meteorológiai tél végéig a télnek jó 60-70%-os valószínûséggel annyi, és ha esetleg márciusban becsúsznának még télies epizódok, ez már a ´tél a tavaszban´ jelzõre pályázna. Az ECM 3 hetes kitekintése sem enged teret vérmesebb téli reményeknek, hiszen a legnagyobb pozitív eltérés Kelet-Európában ígérkezik, ahonnan az ún. lábas hideg érkezne. Az átlagosnál hidegebb területek tûlünk nyugatra maradnak, azaz legfeljebb maritim északnyugati hidegöblítésekkel találkozhatunk eszerint a tavaszhoz közeledvén ezek szerint. Link

Milyen érdekes, pár napja éppen az ECMWF hozta le azt a lehetetlen teknõösszeroppantós helyzetet, ami most a GFS Op nál látszik:

Link
Link

Ezzel most egy zónális folytatás és a tavasz érkezése melletti voksot õ teszi le, miközben az ECM épp a téli búcsúztató epizóddal jött elõ ugyanekkorra.

A modellek "kezetrázogatós szinoptikai csereberélõs viselkedése" nekem nem újkeletû,

Az ECM és a GFS ENS bõl illetve az esélylatolgatásokban tett észrevételeitek alapján nekem ez körvonalazódik: a jövõ keddi ûberbrutál melegfront utáni markáns hidegfront (lassan több hete megy ez a verkli), majd az ÉNY áramlásból pár nap alatt kifejlõdõ téli epizód pengeél havazás(okk)al, a hónap végére D-DK irányításból fokozatosan felmelegedõ, eleinte akár fagyos inverziós, majd ebbõl alakuló csendes száraz, tavaszi, nagyrészt 15 fok feletti Tmaxos (délnyugaton akár 20 fok felett is lehet több napon át), bár igen nagy hõingású fagyos éjszakás folytatással léphetünk a márciusba. Valahogy hasonlóan, mint tavaly április elsõ dekádja zajlott.

Valamit tudhat a stockholmi nyomásfáklya, ugyanis GFS a legfrissebb futásában úgy kivette a skandináv AC-t, mint a huzat. Viszont ECMWF, GEM, NAVGEM tartja azt, már 168 óránál egész szépen. Összességében meridionálisra váltó cirkuláció látszik kb. 1 hét távlatában, de ez nagyon vérmes reményekre nem jogosítja a télfanokat. Sajnos, ezek az északi anticiklonok nem elég fejlettek (1025-1035 hepa) és a tovább tomboló atlanti ciklontevékenység elõl viszonylag hamar meghátrálnak. Viszont a "meghátrálás" már 200 óra környékén van, ahol van már bõven bizonytalanság. Ami még elõnytelen, hogy északkeleten továbbra sem mutatkozik látványosabb hidegtömeg, amit a bárikus szituáció esetleg leforgathatna hozzánk. Persze, ez a helyzet elég hamar megváltozhat. Mindenesetre a mutatott makroszinoptikai képek ha táncra perdülésre nem is adnak okot, fellélegzésre igen a hosszas zonalitás után.

Jövõ héten viszont a GFS és a GEM úgymond elõhúzta a kalapból az általam hiányolt skandináv AC-t, amit egyelõre a stockholmi fáklya nem nagyon támaszt alá. Ez végre legalább egy kézzelfogható reménysugár, a tétje az, hogy februárban játékba tudja-e hozni magát a tel, vagy pedig csupán a ZV által említett átmeneti rövid életû próbálkozásokra futja-e majd

Egyelõre csak a közép-nyugat-európai teknõ, és a ciklonális túlsúly látszik elég biztosnak. Illetve még annyi, hogy nem kerülünk tartósan hátoldalra. Hogy ennek az etapnak a végeztével mi lesz, az elég homályos: az operatívok is nagyon vakarják a buksijukat. Félblokk helyzetet többször is mutattak, peremciklon-képzõdési hajlammal (medek) De volt már itt gyenge skandi AC, csúszópálya is.
Van egy olyan érzésem, hogy lesz még a hó második felében meglepi -ha meg nem, hát legfeljebb nem.

Hozzászólásomban akkor arra utaltam, hogy akkortájt lehet egy télies epizód, de ez lehet napokkal elõtte akár. Szó sincsen azonban arról, hogy a hidegbázis tartósan ránk telepszik, annak esélyét már én sem tartom valószínûnek, több kevesebb havazás lehet belõle, akár nagy havazás pengeéles helyzetbõl is, ami aztán a következõ órákban elolvad. Amúgy jelenleg a modellek nagymértékû csapongása látszik az említett idõszak elõtt, vagyis a jelen felállásból valóban nehéz következtetni bármire.

Viszont már a kiindulási állapot is elég durva, szerintem nem gyenge ilyenkor egy 140 Hpa -s AC az azori térségben és ugyanakkor ÉK re is. Valójában nem tudom, hogy lehetetlen- e hogy összeroppantsa a közte elnyúló teknõt. igazából az ezt elõállító helyzet kialakulása a kérdéses. De a sztratoszférikus melegedés, ami a napokban ténylegesen lezajlott, az realizáltan durva folyamat volt.
Amúgy a Vojejkov tengelyes helyzetek is hasonló módon alakulnak ki, ez Csokito meglátásait támasztja alá, úgyhogy annyi biztos, a modellek rázós jövõt sejtetnek.

Nemrég írtad a Hosszútávúban, hogy február 20-25-e között látsz meg esélyt ütõsebb teli epizódra. Ha ezt átváltjuk a Namias-ciklusok egyes fázisainak valtakozasara, az eddigi felemás zonalitast blocking kezdi felváltani, hosszú hullámu teknõkkel, teknõ elõoldali deli, hátoldalán északi áramlással. Eddig minden látszólag stimmel, de van iitt egypár bökkenõ: egész Európában nincs említést érdemlõ hidegbázis, illetve semmi jelet nem velem felfedezni annak, hogy egy brit, skandináv vagy balti középpontu AC akarna kialakulni, amely egyrészt lehúzna a hideget észak, északkelet felõl, másrészt a területen a meg mindig hosszú, derült éjszakákon tovább hûlhetne a hideg légtömeg. Amíg e tekintetben nem következik be gyökeres fordulat, addig csak legfeljebb átmeneti, gyorsan olvadó hóra futhatja síkvidéken egy-egy cikon-hátoldali helyzetben, de a januárihoz hasonlo porho - mínusz 5 fok alatti kombo mar aligha jöhet össze ezen a télen, ha így folytatja.

Hát, nagyon-nagyon furcsa a kép, valamilyen hibára gyanakszom.
ECMWF 192 óra:

Link

ECMWF 216 óra:

Link

Ebbõl a teknõs helyzetbõl 24 óra alatt fejlõdhet az utóbb mutatott zonális? Nálunk ezen idõ alatt, ilyen felállásban emelkedhet 35 hepát a légnyomás? Az op. tréfájáról van vajon szó?


Az igaz, hogy GFS is hasonlóval számol most, ha nem is ennyire durva nála a változás.

Magasabb légnyomásos idõszak?
Az ECM 240 üóránál azaz február 18 -án "omegablokkos hõhullámmal" fenyegetõzik :-)

Link

Valszeg ez viccnek is rossz, és a megvalósulástól pedig fényévekre lesz, de az ilyen helyzetek megjelenését és esetleges ismétlõdédsét késõbbi ûrtávlati futásoknál 1-2 hónap távlatában érdemes óvatosan figyelembe vennünk.

Ahogy haladunk a zonális ciklus idejében, némi változás már megfigyelhetõ a modell térképeken. Mindkét "királyi" modell(Ecmwf,Gfs) 120-144 órától jelzi az Északkelet-Európai anticiklon térnyerését, létrejöttét. Noha egyenlõre számottevõ hidegfelhalmozódás nélkül, de a maga a terjeszkedõ magasnyomás térhódítása kihat az Atlanti ciklontevékenység képzõdményeinek pálya vonalára. Igy az Ac-nak nyugatról neki feszülõ ciklonok vagy meredeken északnak vagy mint a jelenlegi trenden látszik csúszópályán a magasnyomás alá Közép- és Kelet - Európa felé hatolnak.Már csak hab a tortán, hogy a (csapadék szempontjából) jótékony nyugati áramlás,s nem ényi ami elnyírhatja a medi kezdeményt vagy elviheti délebbre a pályáját mediterrán ciklont generál, s javarészt a Kárpát - medencén át vezeti útját felkanyarodva.

Egyenlõre a csapadékos,gyakori fronthatásos verzióra áll a zászló, bár ûridõben(168-on túl) vannak meridionális kilátások, akár félblockingos beütéssel.

Én inkább -véleményem szerint- késõ téli,száraz hidegre tenném voksomat a hónap közepétõl. Továbbra is mûködõ atlanti ciklontevékenységgel, de már nem nyomulnának be a kontinens belsejébe, hanem kint maradnának az óceánon, Izland térségében. Egész Európában Voyekov tengelyre apelálló északkeleti áramlás, nálunk napsütés és csípõs éjszakai fagyok, nappali átlagos értékek, míg talán Dél - Európában sekély alacsony nyomású mezõvel.