Meteorológiai esélylatolgatások

És akkor még hol vannak az óceánok adatai különbözõ mélységekben. Amihez még hozzájöhet pl. az Atlanti-hátság vulkáni tevékenysége, amirõl szintúgy szinte semmit nem tudunk.
Ha a hõtárolás oldaláról vizsgáljuk, itt több (matematikai) nagyságrenddel meghatározóbb folyamatokról van szó.

Mivel az idõjárást, az idõ elõrehaladtával egyre inkább a nem várt folyamatok alakítják, így gyakorlatilag lehetetlen az elõrejelzés. Bár tudjuk, hogy a káosz is elõbb-utóbb rendezettséget alkot.
És ha már millió év adatairól beszélünk.
Az elõvilág több ennél lényegesen nagyobb múlttal rendelkezõ fajt tudhat magáénak. Ez alatt beléjük épülhetett (általában tudat alatt) sok olyan reakció, aminek a jeleit figyelve értékes információkhoz juthatunk.
Ezért szívesen olvasgatnék itt a modellek talán értelmetlen figyelgetésén túlmenõ, szélesebb látókörrel rendelkezõ írásokat.

Ezért felesleges teljesen a bármilyen statisztikai modell favorizálása az egyéb, nem konvencionális elõrejelzési módszerekhez képest. Nagyjából definíció szerint minden matematikai modell bukásra van itélve egészen addig, amig mondjuk az utolsó 3-6 hónap realtime idõjárási adatait az egész bolygóra nézve (max 10 km-es rácsozással 15 percenként észlelve) nem teszik a kiinduló adathalmaz részévé.

Én ezt itt már kb 7-8 éve kiszámoltam, hogy legalább 1 millió év havi adatsora kellene egy 3 hónapos statisztikai elõrejelzéshez.
MOst van 150 év, amibõl az elsõ 100 igen kérdéses adat.

Sajnos nem ismerem, a különféle idõjárási modellek számítási módszereit, de ahogy távolodunk az idõben a fizikai számításokon alapuló modellek úgy lesznek egyre értékelhetetlenebbek.
Hosszútávon elsõsorban a korábbi megfigyelések tapasztalataira kell hagyatkozni, meg ha van ilyen, a korábbi statisztikai adatokon alapuló matematikai modellekre. De sajnos nem csak az idõjárás, hanem annak a változása is folyamatosan változik. Ami alatt azt értem, hogy egy adott felállásból nem valószínû, hogy ugyanolyan folyamatok indulnak el most, mint 20 vagy 30 évvel ezelõtt.
Ebben a lehetetlen helyzetben érdemes minden, a környezetünkbõl érkezõ információra odafigyelni. Ha valaki itt leírná, hogy mondjuk azért számít valamilyen idõre, mert a kutyája többet vedlik, vagy a szokásostól eltérõ hangon vonyít, az is lehet egy érdekes és értékes adalék.


A magam részérõl próbáltam az elmúlt 10 év adataiból valamiféle összefüggést keresni. de nem igazán sikerült. Annyit talán, hogy hidegebb decemberek elõtt mindig enyhébb novemberek voltak, viszont a fordítottja nem igaz. Tehát az enyhe novembereket nem feltétlen követi hideg december.
Ami viszont feltûnõ, hogy az utóbbi 10 évben nem, hogy hideg, de még egy átlagos januárunk sem volt. Márpedig anélkül nem lesz soha igazi télérzetünk.
Viszont ilyen változatos novemberünk is igen régen volt. Most anélkül, hogy további elemzésekkel égetném magam, én a kettõ között komoly összefüggést sejtek.

Ezért én végre egy igazi télies januárt várok.