Meteorológiai esélylatolgatások

Sajnos csak 168 óra, az Ecmwf-en határozottabb, míg a Gfs-en szelídebb formát öltõ egy ún. fél-zonális vagy fél-blocking szituáció következhet be. Link Gfs-en 300hPa-l: Link

Ha ezt a rövid epizódot is kiveszi, akkor maradunk a zonális fázisban végig. Talán a hónap második felében némivel nagyobb eséllyel egy számottevõen erõsebb blocking-hoz.
Meglássuk.

Mindenesetre 96-120 óra múlva közelebb kerülünk az igazsághoz, mert ha hazánk felé nem is, de Észak - Skandináviába mindenképp jut egy adag hideg, majd onnan a Kelet - Európai síkságra. (Kimentett, kiragadott kép: Link Link A két dudás most összecseng.
A gondolat menetük, késõbb eltér a csárdában(Európában), hogy hogyan tovább 120 óra fölött, még kitudja.
Elképzelések, azért vannak.
...mint ahogyan fejtegettem, nekem is.
De nem ugy mint fogalmazol "sarki légtömegeket november második dekádjában, talán még valamivel elõbb is." "el tudok képzelni"

Nos a korábban linkelt példám, ha neked nem is valószínûség, akkor lehetõség. Én November elsõ dekádjára teszem voksomat nagyjából November 10 körül( +-1-3nap)
Még November idusa(15.) elõtt kialakuló lehetséges blocking helyzettel. Aztán, hogy ez mennyire lesz jelentõs avagy számottevõen fagyos, északról, azt mindenki döntse el saját íze, ízlése szerint. - a maga kritériumai alapján.

Amit meg az OMSZ középtávú hõanomália-térképei adnak, az tûnik most -jelenleg- a legvaloszinübb hosszútávú forgatókönyvnek.

Egyelõre csak érdekesség, azonban mind az operatív, mind a kontroll futás november 10-e elott mélyrepülésbe kezd (GFS szombat, október 31. 00 UTC). Ez kimondottan az általam korábban felvázolt forgatókönyv beteljesülése lenne (AC középpont nyugatra kihátrál), hozzánk pedig északkelet felõl érkezne a sarkvidéki hideg. Ugyanakkor az ECM és a GEM inkább az északi zonalitas mellett teszi le a voksát, ami bizony akar november 2. harmadába is átnyúló ködös, párás idõt eredményezne nálunk. Érdemes lesz figyelni, ahogy közelebb kerülünk az idõben, hogy a GFS jövõképet a további futások megerõsítik-e, vagy más irányba megy a makroszinoptikai helyzet fejlõdése.

Teljesen igaz: az Oroszország európai területét elárasztó, ott felgyülemlõ hideg levegõ az esetek többségében nem az Uralon túlról, hanem észak-északnyugatról, a grönland-svalbardi térségbõl származik. Az ott mutatkozó, és Északkelet-Európa irányába elmozduló hidegtömeg engem is reménnyel tölt el, de persze nem szabad elfeledkezni arról, hogy hosszú és rögös az út, míg ez a hideg légtömeg adott esetben eljut térségünkbe. Amit az általad mutatott térkép mutat, az csupán lehetõség, nem valószínûség.
Az északi zonalitást és a megfelelõ helyen történõ hidegfelhalmozódást együtt érdemes figyelemmel kísérni. Északi zonalitás nélkül nincs hidegleszakadás! Ritkán elõfordul, hogy a hideg látszólag megelõzõ zonalitás nélkül, rögtön északkeleti, keleti áramlással érkezik hozzánk a Kelet-Európai-síkságról. De ha figyelmesen megvizsgáljuk az ilyen szituációkhoz tartozó szinoptikai térképeket, szinte mindig megtaláljuk azokon a múlékony északi zonalitást, ami után leszakadt a hideg az orosz síkságra.
Tehát: ha a következõ hetekben típusos északi zonalitás fejlõdik ki, amellett a fagyos levegõ sem hiányzik majd északról, északkeletrõl, úgy joggal bízhatunk térségünket is érintõ hidegleszakadásban. A mostani térképek alapján könnyen el tudok képzelni jelentõsebb blocking-helyzetet, dél felé törõ száraz, hideg sarki légtömegeket november második dekádjában, talán még valamivel elõbb is. De persze, szerencsétlen esetben fordulhatnak másfelé is a folyamatok. Az óceánra szakadó hideg, élénk izlandi ciklontevékenység esetén tartós elõoldali enyheséget is kaphatunk, de az sem lehetetlen, hogy a zonális áramlási jelleg, Dél és Közép-Európa felett magasnyomással, esetleg a vártnál tovább fennmarad.Az OMSZ középtávú hõanomália-térképeit elnézve a következõ néhány hétben leginkább egy magasnyomású, hidegbeszivárgásos változat tûnik valószínûnek.

Nem viselkedhetünk úgy, mintha valamilyen bulvárlap késõ õszi körkérdésére válaszolnánk: "ön szerint milyen lesz az idei tél?" Akinek ilyesmire van igénye, az a Blikk-et olvassa, ne a Metnet fórumait...
Szóval, az óvatosság indokolt és üdvözlendõ.
Ennek elõre bocsájtásával természetesen elmondhatom a véleményemet: a jelenlegi anticiklonális helyzetbõl csak és kizárólag (északi) zonalitással lehet "kijönni" -ahogy a modellek "ûrtávban" mutatják is. Ez légkörfizikai törvényszerûség.
A kérdés nem ez, hanem, hogy a zonalitás mennyi ideig tart majd, és utána mikor vált újra blokkba a cirkuláció. Ez az, amit nem tudhatunk. Sok tényezõ befolyásolhatja ezt, melyek közül kiemelendõ a nyugati áramlási szalag sebessége, amit viszont hemiszférikus léptékû paraméterek (nyomásgradiens) határoz meg. Továbbá a minket elsõsorban érintõ ural-kelet-európai hidegdepó fejlettsége. Idén elég korán és tartósan berendezkedett a hideg az európai Oroszország északi felén, ez a tény némi figyelmet érdemel. De persze ez sem garancia nálunk az "igazi" télre, hiszen láttunk már ilyen depókat pár nap alatt felszámolódni.
"Történelmi" példák sora van arra, hogy a november elején felállt északi zonalitás-közép-európai AC kombináció több hétig fennmaradhat. De az sem elképzelhetetlen, hogy ez csak epizód-szerûen jelentkezik, és utána hamarosan újból feláll a blocking, és leszakad a hideg (valahova) Én most inkább ez utóbbira tippelnék, de ez igazán csak találgatás.
A DAI (és az eddigi cirkulációs jelleg) alapján egy szaftosan, átlagnál több fokkal enyhébb december (télelõ) idén meglepetés volna. Amolyan "tizenkettõ-egytucat" idõjárást tudok elképzelni a következõ hetekre.