Meteorológiai esélylatolgatások

Nem abszolút értelemben vetettem el a multbeli klíma vizsgálatát, és az abból levonható következtetéseket. Viszont éppen a bizonyítás igényét mellõzõ találmányok ronthatják e dolog hitelét, ami engem elszomorít, mert roppant érdekes témának tartom a múlt éghajlati adatait, és az abból dolgozó tanulmányokat.

Az a baj, peridiocitást egy hat oldalú dobókocka 50-szer feldobásában is ki lehet mutatni, pont ugyanolyan "látványos, hatásos" összefüggések jönnek ki, mint az enyhe és hideg telek váltakozásában: vannak alacsonyabb periódusok (1-2-3 dobások egymás után), vannak magasabbak (4-5-6 sokszor egymás után), és ezek általában 3-14 évig váltakoznak, de néha be-beszúródik egy alacsony vagy egy magas érték az ellenkezõ elõjelû periódusba.
Íme, meg is kaptuk a tökéletes véletlent

Azt mar többször megbeszéltük, hogy a légkör alapvetõen kaotikusan viselkedik (lepkeszárny stb.), ám ennek ellenére megvannak a maga szigorú törvényszerûségei, egybkent nem lenne DAI sem, vagy rosszul látom? Ezt a bizonyos periodicitast sem vetnem el en bloc, hiszen hosszú adatsorok alapján valóban ki lehet hámozni hûvösebb es enyhébb periódusok, természetesen, nem szabályos valtakozasat..
Az ördög mindig a részletekben rejlik, így egy, összességében a sokévi átlagnál kissé enyhébb telet egészen másként élhetnek, tapasztalhatnak meg északkeleten, mint délnyugaton. Itt abba is hagyom, mert túlmegy a fórum témáját, csak azt akartam ezzel mondani, nehogy a fürdõvízzel egyutt a gyereket is kiöntsük

A statisztika nem csal, legfeljebb az emberi emlékezet teheti azt.
Évekkel ezelõtt már kifejtettem a részleteket, de felidézem, hogy kevésbé legyél csapongó.
Egyrészt a 100 éves átlagnál hidegebb tél is beleférhet egy melegciklusba. Kivételnek az számít, amikor 2 fokkal tér el ellentétesen az idõszak átlagától. Ráadásul éppen az átlagtól kisebb mértékben (0,5 fok) eltérõ telek azok, amelyek gyakran beilleszthetõk akár egy ellentétes ciklusba is. A 7,5 éves átlagú ciklusok pedig értelemszerûen úgy jönnek létre, hogy vannak 3 éves és 14 éves ciklusok is.
Bemásolom ide az 1900 óta tartó ciklusokat, benne a kivételekkel. Kivételnek az minõsül, ami legalább 2 fokkal eltér az idõszak átlagától. A XX. század bp-i téli átlaga 0,85 fok volt.
Periódusok
Idõszak típus átlag kivétel
2009-2013 hideg 0,3 (-----)
2006-2009 meleg 2,6 (-----)
2001-2006 hideg -0,52 (-----)
1987-2001 meleg 2,02 (-1995-96)
1977-1987 hideg 0,72 (+1982-83)
1970-1977 meleg 2,25 (------)
1961-1970 hideg -0,17 (+1965-66)
1956-1961 meleg 1,48 (-----)
1953-1956 hideg -0,66 (+1954-55)
1947-1953 meleg 1,85 (-----)
1939-1947 hideg -1,03 (+1943-44)
1934-1939 meleg 1,30 (-----)
1921-1934 hideg 0,01 (-----)
1914-1921 meleg 1,91 (-----)
1906-1914 hideg 0,45 (+1909-10)
1901-1906 meleg 1,46 (-----)

Nem szeretnék senkit sem elkeseríteni, de javában egy melegciklus közepén vagyunk (2 éve tart), így a következõ 3-6 tél még az átlagosnál melegebb lesz.
Egyetlen biztató szempont azért van. Statisztikailag már várható egy közbeékelõdõ kivétel. A XX. század során 6 tél bizonyult beékelõdõ kivételnek, azaz 17 évente. Utoljára 1995-96 tele volt kivétel, amikor egy melegciklusba ékelõdött egy hideg tél, azaz várhatóan ebben a melegciklusban is lesz kivétel. Persze, értelemszerûen nem lehet elõre tudni, hogy melyik tél lesz a kivétel, ahogy azt sem, meddig is tart majd ez a ciklus. Az elõzõ 100 év átlaga alapján 10 éves is lehet.