Globális jelenségek

Na ez az,amit nem tudunk...és visszamenõleg sem,ha az elõzõ évekhez viszonyítunk a hõmérsékleti átlagokat tekintve! Nem beszélve arról,hogy a 850 HPa valamikor 1300 ,máskor meg 1600 m magasan van...
Ezért írtam lentebb,hogy nekünk,mezei halandóknak csak a 2m-es T alapján lehet viszonyítási alapunk arra vonatkozóan,hogy egy adott területen,annak sokévi átlagához képest milyen volt egy adott nap/hónap/évszak/év hõmérsékleti átlaga : melegebb volt,hidegebb,vagy átlagnak megfelelõ...?

Mennyi ezen a napon a 850-es sokévi átlag?

Nézzünk egy példát :
adott mondjuk egy nov.végi nap ,Szegeden A magasban enyhülés zajlik egy gyenge melegfrontnak köszönhetõen.
Talaj közelben viszont ebbõl semmit nem lehet megérezni,ui. ködfelhõ ereszkedik a városra,amely a nappali órákban sem oszlik fel.
2 m-es magasságban a napi átlaghõmérséklet 1,2 fok lett így ,míg 850HPa-n 5,2 °C.
A sokévi átlag T ,ezen a napon 3,2 °C ...
Na mármost : akkor,ez az elképzelt nap enyhébb,vagy hidegebb volt-e a szokásosnál...???

Teljesen egyetértek.A légkör magasabb részeinek más jellegû az idõjárása,mint a 2 m-en levõknek,s a különbség nem merül ki abban,hogy nagyobb tengerszint feletti magasságban hidegebb van.Télen nagyon jellemzõ például,hogy mikor az osztrák Alpokban 2000 m felett erõsen csökken a hõmérséklet,nálunk akkor fordul enyhébbre az idõ,és viszont.Emellett érzésem szerint a magaslégkör hõmérsékleti anomáliái hosszabb periódusúak,és nem a közönséges idõváltozások,hanem az éghajlatingadozás léptékébe tartoznak.Megfontolandó kérdés,hogy a téli negatív anomália és a mostani nyár sok konvektív csapadéka nincs-e összefüggésben egymással.

Ez kb. olyan, mint amikor valakinek két hétig hasmenése van, két hétig meg szorulása, akkor havi átlagban jó volt a széklete. Csak éppen a két véglet volt csak.
Én mindig is amondó voltam, hogy úgy önmagában globális felmelegedést, klímaváltozást vizsgálni adott idõszak 2 méteres átlaghõmérsékletébõl nem lehet.
Persze, az embereket az érdekli, hogy hány fok van ott, ahol élnek, viszont akik kutakodnak és próbálnak rájönni a miértre és a hogyanra is, azoknak ennél több kell.
Ha magát a klímaváltozást vizsgálod, akkor szükség van más adatokra is.

Természetesen értem és megértem,sõt elfogadom,amit írtok,de azt a száraz és rideg valóságot ne hagyjátok figyelmen kívül,hogy amikor az elmúlt évek hõmérsékleti átlagait hasonlítgatjuk egymáshoz,következtetéseket vonunk le az átlagtól való eltérésekhez mérten,akkor bizony a 2 m magasságban mért hõmérsékletek átlagához viszonyítunk!
Ilyen értelemben tehát,indifferens,hogy a magasabb légrétegekben milyen hõmérsékletek vannak-voltak.

Ádám tökéletesen leírta.
A magasban 1,5-2 fokkal hidegebb tél volt, mint a 2002/2003-as tél.
Borzalmas szerencsénk volt, hogy nem bírt kiderülni, mert megemlegettük volna. Szinte nem is nagyon volt olyan éjszaka, amikor estétõl reggelig az egész ország felett derült lett volna az ég.
Ezért nem lett alacsonyabb az átlag.
De a tél maga hideg volt, mint jellegében, mint ideszállított levegõjében.
Ha fölénk jön a tél 3 hónapjában 3 db meleg anticiklon, és egyenként eltanyázik felettünk 2-3 hétig, konzerválva a hideget, nappal -3 éjjel -7 fokkal, akkor bõven átlag alatt lettünk volna idelent a hûtõszekrényben, miközben a Kékestetõn meg az évszázad legmelegebb tele lett volna. Tehát egy enyhe telet tett volna hideggé a Kárpát-medence sajátossága.
Most egy nagyon hideg telet úsztunk meg az erõs ciklonaktivitás miatt.
Tehát ami miatt hideg volt fent, pont amiatt nem lett annyira hideg lent.

Igen, viszont vedd figyelembe, hogy igen mozgalmas idõjárásunk volt. A hideg vagy enyhe tél mindig viszonylagos. Mivel légkörünk akár néhány napra is képtelen volt megnyugodni, és gyakori volt a felhõs és a szél, az éjszakai minimumok nem tudták átlag alá vinni a telet. A mediterrán ciklonok sokasága jól példázza a keleti harmad egyes térségeinek gyengén pozitív anomáliáját. Mindettõl függetlenül, ahogy tavasz elején is ez volt a véleményem, nem volt enyhe telünk, de még csak átlagos sem, sõt, visszatekintve örülhetünk, hogy ennyivel megúsztuk, különösen, ha nem a T 2m-t, hanem a T850-et nézzük.

Azért az mindenképpen érdekes, hogy a globális felmelegedés jegyében enyhébb telekrõl szóltak a próféciák.
Ehelyett 2001/2002, 2002/2003, 2004/2005 és 2009/2010 is elég hideg tél volt. A múlt év különösen élénken él emlékezetünkben.
Arról is lehetett hallani, hogy a melegedés kevesebb csapadékkal fog járni, szárazságtûrõbb haszonnövényeket kell termeszteni, az öntözõberendezéseket és csatornahálózatokat ennek megfelelõen modernizálni kell, gyakoribbá válnak az aszályok.
Erre nem kell mondani, ez az év pont az ellenkezõje.
Amikor 2003-2004 körül az aszály miatt bele akarták vezetni a Balatonba a Rábát, 1-2 év múlva meg vízben álltak a balatonfenyvesi nyaralók.
Mintha azt hinnék a szakemberek, hogy ha melegszik a klíma, akkor meleg lesz csak, ha szárazabb akkor mindig aszály lesz, ha a Balaton vízszintje lecsökken, akkor ez örökre így lesz és bele kell vezetni a vizet.
Mint ahogy a május-június végig esett, majd a július aszályos volt, aztán augusztus-szeptember megint esik vég nélkül, várhatóan az október megint aszályos lehet(?).
Végletek vannak.
Egyszer fent egyszer lent.
(Csak úgy hangosan gondolkodtam...)