Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Az írásomat elsősorban síkvidékre értettem, valószínűleg kisebb foltokban vannak csapadékosabb régiók a Vend vidéknél, de jellemzően ezek nagyon kis területen vannak a csúcsrégiók körül. Az egyik fő probléma a hiányos mérés, pl a Kőszegi hegysègben egyetlen mérés sincs ami hivatalos lenne, de a Bakonyban sem sok van, így csak becsülni lehet az átlagokat. Síkvidéken mindenképpen az Őrség és a Göcsej a legcsapadékosabb megfigyeléseim szerint! Manapság amilyen lokális csapadék eloszlás van szinte minden településen kellene lennie csapadékmérő állomásnak, hogy pontos képet kaphassunk.
Bár a Kőris -hegynél a Pilis és az Írott kő magasabb, de tartom, hogy az ország talán legcsapadékosabb helye sokévi átlagban. Még 1985-ben összegyűjtöttem a csapadékadatokat Győrtől a Balatonig, Mórtól Keszthelyig az egész Bakonyból és kiszámoltam, hogy a havi, évszakos és évi 50 éves átlagok (1901-50 majd a friss adatokra 1951-80) hogyan korrelálnak a tengerszint feletti magassággal. Sajnos nem volt 463 m-nél (Tés) magasabb állomásadat, de a kapcsolat szignifikánsnak bizonyult (mily meglepő) de a lényeg, hogy a korrelációs együtthatók segítségével kiszámolhattam az 500 m-nél magasabb helyek "elméleti" csapadékát, ami a Kőris-hegyre 1000 mm körül volt (a két idősor esetében az egyikben kevéssel alatta a másikban felette alakult).
Ugyanis a környező 400 m körüli magassaágú pontokon (Farkasgyepű,Borzavás,Zirc stb.) jóval 800 mm feletti átlagok voltak.Valamikor úgy 20 éve folytak évekig mérések a hegyen és volt ha jól tudom 2 év, amikor 1000 mm feletti értékkel az országban a legtöbb csapadékot mérte. 2010-ben sajnos már nem volt mérés, de a környék állomásai 1200-1400 mm éves csapadékot mértek, így bár ezt sosem tudjuk meg, lehet, hogy a bükki abszolút csapadékrekordnál is több eshetett fent.(ha jól tudom még mindig a kőszegi 804 mm-es éves átlagot tartják hivatalosan a rekordnak az utóbbi évtizedekből) .Talán manapság(1980 óta) nincs már ennyi eső, de azért itt vannak csapadékos évek is. Még itt a völgyben is 245 m-en 1200 mm körül hullott ha jól emlékszem, de pl. az Alpokalján az az év a futottak még kategória volt.Bár ebben az évtizedben nem éppen csapadékos időket élünk de 2023-ban Pápán 1000, itt Cseszneken meg 972 mm-t mértünk. Fogalmam sincs az akkori egyéb bakonyi helyek adatairól, de sokszor kifejtettem , hogy a rengeteg automata adatát pontatlannak tartom. De még a MET_ÉSZ adatokban is nagyot csalódtam a minap. Pénteken a bakonyszentkirályi, tőlem 1 km-re és alacsonyabban fekvő MET-ÉSZ mérőpont pénteken a havazásból 4,6 mm-t adott, én 7,4 mm-t mértem. Ugyanakkor a hóadat onnan szombaton 5 cm, míg én 2 cm-nek mértem. A havazás itt havaseső után kezdődött +2 fokban és csak az elállásakor déltájt ment 0 fok alá ! Hogyan lett akkor ott 4,6 mm-ből 5 centis hó ?(hófúvás sem volt, hisz latyakos ,tapadós volt a hó a talajhő is ette és csuron vizes földre esett). Sajnos azt sem tudhatjuk MI VOLT , nemhogy MI LESZ ?
Ugyanis a környező 400 m körüli magassaágú pontokon (Farkasgyepű,Borzavás,Zirc stb.) jóval 800 mm feletti átlagok voltak.Valamikor úgy 20 éve folytak évekig mérések a hegyen és volt ha jól tudom 2 év, amikor 1000 mm feletti értékkel az országban a legtöbb csapadékot mérte. 2010-ben sajnos már nem volt mérés, de a környék állomásai 1200-1400 mm éves csapadékot mértek, így bár ezt sosem tudjuk meg, lehet, hogy a bükki abszolút csapadékrekordnál is több eshetett fent.(ha jól tudom még mindig a kőszegi 804 mm-es éves átlagot tartják hivatalosan a rekordnak az utóbbi évtizedekből) .Talán manapság(1980 óta) nincs már ennyi eső, de azért itt vannak csapadékos évek is. Még itt a völgyben is 245 m-en 1200 mm körül hullott ha jól emlékszem, de pl. az Alpokalján az az év a futottak még kategória volt.Bár ebben az évtizedben nem éppen csapadékos időket élünk de 2023-ban Pápán 1000, itt Cseszneken meg 972 mm-t mértünk. Fogalmam sincs az akkori egyéb bakonyi helyek adatairól, de sokszor kifejtettem , hogy a rengeteg automata adatát pontatlannak tartom. De még a MET_ÉSZ adatokban is nagyot csalódtam a minap. Pénteken a bakonyszentkirályi, tőlem 1 km-re és alacsonyabban fekvő MET-ÉSZ mérőpont pénteken a havazásból 4,6 mm-t adott, én 7,4 mm-t mértem. Ugyanakkor a hóadat onnan szombaton 5 cm, míg én 2 cm-nek mértem. A havazás itt havaseső után kezdődött +2 fokban és csak az elállásakor déltájt ment 0 fok alá ! Hogyan lett akkor ott 4,6 mm-ből 5 centis hó ?(hófúvás sem volt, hisz latyakos ,tapadós volt a hó a talajhő is ette és csuron vizes földre esett). Sajnos azt sem tudhatjuk MI VOLT , nemhogy MI LESZ ?
A legtöbb hó nálunk (35-40cm), Felsőszölnök és Kétvölgy között esett. Rendszerint hóban, csapadékban a jelölt rész teljesít legjobban nálunk.
Sajnos a OMSZ-farkasfai állomása a lehető legroszabb helyen van, talán csak a szél tekintetében tud hiteles lenni a Vendvidék területére nézve.
Sajnos a OMSZ-farkasfai állomása a lehető legroszabb helyen van, talán csak a szél tekintetében tud hiteles lenni a Vendvidék területére nézve.

