Globális jelenségek
Az éghajlat valóban változik - tulajdonképpen ez a dolga. Ezt az emberi hatás, mint ok kizárólagosságában kételkedõk egyáltalán nem vitatják. Michael Mann, Phil Jones, Keith Briffa és "csapatuk" viszont a mára elhíresült hokiütõ grafikonjukkal kísérletet tettek a történelem újraírására (azt állítva, hogy a globális átlaghõmérséklet egészen a 20. századig szinte változatlan volt). Szerencsére nem sikerült nekik...
Egyet biztosra vehetsz: A klíma valóban változik. A kérdés az, hogy milyen irányban és milyen tempóban, illetve milyen területi eloszlásban.
Eleinte a nagyobb hõkontrasztnak valóban erõsítenie kell a globális cirkulációt is, így megnõ a szélkülönbség a polárfronttól északra és délre. Ez pedig - ha jól gondolom - a turbulens hatásokat erõsíti, vagyis gyakrabban alakulnak ki erõsebb ciklonok a polárfronton, amik blokkolják a zonális áramlást az elõzõleg leírtak alapján. Valószínûleg ez erõsebb hatás, mint a globális cirkuláció erõsödése, de erre nincs bizonyíték.
Arra, hogy a nyugati áramlás hogy került télen a 70°-os szélességre, csak sejtésem van: a ciklonok, anticiklonok hullámai lefûzõdtek már a Polárfrontról, így az elvileg észak felé húzódhatott (bár a 70° nekem így is sok). Ezután pedig, amikor a ciklonok és anticiklonok elgyengülnek, elvileg indulhatna a zonalitás. Csakhogy nem igazán ez történt eddig .
Arra, hogy a nyugati áramlás hogy került télen a 70°-os szélességre, csak sejtésem van: a ciklonok, anticiklonok hullámai lefûzõdtek már a Polárfrontról, így az elvileg észak felé húzódhatott (bár a 70° nekem így is sok). Ezután pedig, amikor a ciklonok és anticiklonok elgyengülnek, elvileg indulhatna a zonalitás. Csakhogy nem igazán ez történt eddig .
Egészen biztos, hogy a nagyobb hõkontraszt a meridionális irányítást segíti elõ? Az okfejtésed szerintem is teljesen stimmel, a levezetéssel végképp nem mernék vitába szállni. Csak az is eszembe jut, hogy maga a zonális (nyugati) áramlás is a hõkontraszt (és persze a Föld forgása) miatt áll elõ. Így nagyobb hõkontrasztnál az erõsebb nyugati áramlás és az intenzívebb ciklonkeletkezés hatása kiolthatná egymást, vagy akár az elõbbi lehetne a hatékonyabb.
Viszont arra is érdemes lehet figyelni, hogy a nyugati áramlás megvolt egész télen, csak nem a szokásos helyén, hanem jóval északabbra, a 70° szélességi kör tájékán. (Skandinávia legészakibb részén és fõleg a Spitzbergákon emiatt rekord-enyhe tél volt az idei!) Elsõ ránézésre ez olyan, mintha a legerõsebb hõkontraszt nem a szokásos helyen, hanem északabbra alakult volna ki.
Viszont arra is érdemes lehet figyelni, hogy a nyugati áramlás megvolt egész télen, csak nem a szokásos helyén, hanem jóval északabbra, a 70° szélességi kör tájékán. (Skandinávia legészakibb részén és fõleg a Spitzbergákon emiatt rekord-enyhe tél volt az idei!) Elsõ ránézésre ez olyan, mintha a legerõsebb hõkontraszt nem a szokásos helyen, hanem északabbra alakult volna ki.
Jól írod, valahol itt van a klímakutya elásva!
Amikor napokon, idõnként heteken át melegebb van Ukrajnában, mint Olaszországban vagy Spanyolországban, ez borzalmas.
Amikor fél éve ugyanazt játssza el, hogy leszakad a hideg tõlünk nyugatra, és Dél-Franciaországban havazik, Moszkvában meg 20-25 fok van.
Ez évente 1-2 alkalommal belefér, de hogy rendszeresen, na az nem.
Amikor napokon, idõnként heteken át melegebb van Ukrajnában, mint Olaszországban vagy Spanyolországban, ez borzalmas.
Amikor fél éve ugyanazt játssza el, hogy leszakad a hideg tõlünk nyugatra, és Dél-Franciaországban havazik, Moszkvában meg 20-25 fok van.
Ez évente 1-2 alkalommal belefér, de hogy rendszeresen, na az nem.
Kicsit lemaradtam a zonalitás, illtve annak elmaradásának témájáról, de így utólag egy kis kiegészítést tennék.
2006-ban - az emlékezetesen zonális télen - decemberben Reykjavik havi átlaglégnyomása 990 hPa volt, míg 2009 decemberében 1019. Közel 20 hPa-lal volt magasabb a legutóbbi december, s ez elég sokat elmond.
2006-ban 1020 fölött egyetlen nap sem volt, míg 2009-ben 10 nap is 1030 felett mértek, ráadásul 14. és 19. között 6 napig folyamatosan.
Zonalitás nálunk csupán december elején volt, a karácsonyi meleget elõoldali helyzet okozta, ha jól emlékszem, s nem zonalitás.
2006-ban - az emlékezetesen zonális télen - decemberben Reykjavik havi átlaglégnyomása 990 hPa volt, míg 2009 decemberében 1019. Közel 20 hPa-lal volt magasabb a legutóbbi december, s ez elég sokat elmond.
2006-ban 1020 fölött egyetlen nap sem volt, míg 2009-ben 10 nap is 1030 felett mértek, ráadásul 14. és 19. között 6 napig folyamatosan.
Zonalitás nálunk csupán december elején volt, a karácsonyi meleget elõoldali helyzet okozta, ha jól emlékszem, s nem zonalitás.