Modell-iskola
A GFS vs. konvekcióhoz itt egy technikai leírás, ebbõl kiderül pár dolog, pl. hogy hogyan kezeli a konvekciót: Link
Hogy pontosabban hogyan van ez parametrizálva arról itt részletesebben: Link
Itt bennem is felmerült pár kérdés, mondjuk ott, hogy:
"Parcel starting level : Chosen from the lowest 30% of the atmosphere the level with the largest moist static energy"
Most akkor onnan indítja a részecskét, ahol a MUCape a legnagyobb?
"Trigger : The level of free convection must exist and must be within 150 hPa of the parcel starting level."
A CIN nem lehet nagyobb mint 150mb?
"Cloud workfunction: the vertical integral of the buoyancy term (with virtual temperature corrections)."
Ez a CAPE lenne virtuális hõmérséklettel számolva?
Hogy pontosabban hogyan van ez parametrizálva arról itt részletesebben: Link
Itt bennem is felmerült pár kérdés, mondjuk ott, hogy:
"Parcel starting level : Chosen from the lowest 30% of the atmosphere the level with the largest moist static energy"
Most akkor onnan indítja a részecskét, ahol a MUCape a legnagyobb?
"Trigger : The level of free convection must exist and must be within 150 hPa of the parcel starting level."
A CIN nem lehet nagyobb mint 150mb?
"Cloud workfunction: the vertical integral of the buoyancy term (with virtual temperature corrections)."
Ez a CAPE lenne virtuális hõmérséklettel számolva?
Hú ezek király linkek, köszi! Hát egy biztos érdekes az egész! Gbond kicsit jobban benne van a modelltémában, mint én, de kutatok azért énis tovább!
Érdekes dolgok ezek.
Én úgy tudom, hogy a GFS-ben 3D-VAR adatasszimilációs eljárást használnak, ami azt jelenti, hogy az analízis egy háttérmezõbõl, (ami itt a modell elõzõ ciklusának +6h-s elõrejelzését jelenti), és az ezt korrigáló, az aktuális megfigyelésekbõl tevõdik össze.
A 06 és 18z-s futásokbba viszont a szonda-adatokon kívül szinte minden más belekerül, ami így sem kevés, pl synop, metar, mûhold stb.. Ez utóbbit mondjuk 1 fokos felbontással asszimilálják, és ezekbõl lehet következtetni a légkör vertikális hõmérsékleti és nedvességi profiljaira is, szélre, stb. amik persze gondolom jóval durvábbak, és pontatlanabbak, mint egy szonda felszállás.
Az szinte biztos, hogy a déli félgömbön és a trópusokon nem annyival rosszabbak a 06 és 18z-s futások, mint itt északon, ahol olyan sok helyrõl vannak szonda adatok.
Ezen két futás közti jelentõs minõségbeli különbség nem tudom mitõl lehet, talán a napszaknak is lehet hozzá köze, amit írtatok, meg hát a 00z-s analízis csak jobb hátteret biztosít a következõ futásnak, mint a déli.
A megfigyelések szelektálása is érdekes lehet.
Pl. ha Bp-n vagy Szegeden van egy kis kiterjedésû zivatar, és pont beleszáll a szonda, akkor azt a mérést érdemes kihagyni a futásból, mivel 50-100km-es léptékekben hamis képet adhat. (nem úgy 1-2km-en). Szóval akkor ezek a mérések ugrottak szerintem is, ahogy írtad, 00z-s analízist viszont nem annyira zavarják az ilyen események, és több, jó minõségû információból indulhat ki a modell.
Ezekrõl az input-adatokról valahol van egy táblázat is, amit naponta frissítenek, csak most hirtelen nem találom.
A 4 ciklusról statisztikát egyébként itt lehet elérni: Link
Remélem érthetõen fejeztem ki magam, mert az igazság az, hogy egyrészt elég késõ van, másrészt újra kellett írnom az egészet, mert frissített a lap.
Én úgy tudom, hogy a GFS-ben 3D-VAR adatasszimilációs eljárást használnak, ami azt jelenti, hogy az analízis egy háttérmezõbõl, (ami itt a modell elõzõ ciklusának +6h-s elõrejelzését jelenti), és az ezt korrigáló, az aktuális megfigyelésekbõl tevõdik össze.
A 06 és 18z-s futásokbba viszont a szonda-adatokon kívül szinte minden más belekerül, ami így sem kevés, pl synop, metar, mûhold stb.. Ez utóbbit mondjuk 1 fokos felbontással asszimilálják, és ezekbõl lehet következtetni a légkör vertikális hõmérsékleti és nedvességi profiljaira is, szélre, stb. amik persze gondolom jóval durvábbak, és pontatlanabbak, mint egy szonda felszállás.
Az szinte biztos, hogy a déli félgömbön és a trópusokon nem annyival rosszabbak a 06 és 18z-s futások, mint itt északon, ahol olyan sok helyrõl vannak szonda adatok.
Ezen két futás közti jelentõs minõségbeli különbség nem tudom mitõl lehet, talán a napszaknak is lehet hozzá köze, amit írtatok, meg hát a 00z-s analízis csak jobb hátteret biztosít a következõ futásnak, mint a déli.
A megfigyelések szelektálása is érdekes lehet.
Pl. ha Bp-n vagy Szegeden van egy kis kiterjedésû zivatar, és pont beleszáll a szonda, akkor azt a mérést érdemes kihagyni a futásból, mivel 50-100km-es léptékekben hamis képet adhat. (nem úgy 1-2km-en). Szóval akkor ezek a mérések ugrottak szerintem is, ahogy írtad, 00z-s analízist viszont nem annyira zavarják az ilyen események, és több, jó minõségû információból indulhat ki a modell.
Ezekrõl az input-adatokról valahol van egy táblázat is, amit naponta frissítenek, csak most hirtelen nem találom.
A 4 ciklusról statisztikát egyébként itt lehet elérni: Link
Remélem érthetõen fejeztem ki magam, mert az igazság az, hogy egyrészt elég késõ van, másrészt újra kellett írnom az egészet, mert frissített a lap.
Azt pontosan nem tudom, hogy a 06 és 18 futásnak mi az alapja? A 00z futás 06h térképe az alap a 06z futás többi térképének? A kérdés pontosan az, hogy hogy adhat különbözõ modellkimenetet..., mert a két fõfutást még megértem, de mi lehet az a plusz, amivel a 06 és 08z számol?
Én arra értettem, hogy ha van egy futás, akkor annak 6 órás elõrejelzése rosszabb, mint az azt megelõzõ futás 12 órás elõrejelzése ugyanarra az idõpontra. Szerintem hasonló dologról beszélünk, a 00UTC-s futást tekintve pedig fõleg
Az jó ötlet, megpróbálok énis kiszenvedni valamit! Két eltérõ véleményen vagyunk, ezért külön érdekes lesz! Ezt a hidegfrontot kihagyom még, de a következõ zivataros idõjárásváltozást már lementem... le is fogom tojni a 06z-t, engem csak a 00z és 12z érdekel... fõleg az, hogy 12z jelenidõben mit tud elrontani! Mert nem egy példa volt rá - ...!
Na jó, lehet hozzáveszem a 06z futást, de a fõfutások vizsgálata azért is lenne jó, mert a WRF is abban a két idõpontban készül..., na elgondolkozok rajta majd!
Na jó, lehet hozzáveszem a 06z futást, de a fõfutások vizsgálata azért is lenne jó, mert a WRF is abban a két idõpontban készül..., na elgondolkozok rajta majd!
Már vagy 1 hónapja azon gondolkozok, hogy mitõl ilyen trágya a 12z futás! Azt hiszem lassan rájövök, de lehet nem sok köze van a dologhoz...
Egy a lényeg, hogy fõként zivataros vagy nyári csapadékos napokon nyúl igencsak mellé! Én leginkább már úgy csoportosítanám a futásokat, hogy 00z és 06z viszonylag megbízható, a 12z az esetek 40%-ában mehet a kukába, a 18z pedig ettõl függõen csak még használhatatlanabb! Elmondom miért...:
- ugye a 00z futás az éjféli szondafelszállásokat használja.. ilyenkor az esetek 99%-ában már nincsen talajról induló konvekció, tehát a CAPE értéket sokszor nehéz elrontani, viszont MUCAPE-vel számol a modell, amihez leginkább a virtuális hõmérsékletet számolja, vagy abból a légrészbõl indít részecskét, ami a leginstabilabb...
- a másik tényezõ az, hogy nem zivataros idõszakban a 00z futás teljesen megbízható, mondjuk akkor a 12z is az
A probléma akkor kezdõdik, ha a 12z futásba bezavar egy két olyan helyen keletkezett zivatar, ami nem volt benne se a 00z-ben se a 06z-ben. Ha ez a zivatar vagy zivatarrendszer esetleg több rácspontot is átér... vagy éppen egy felszállás közelébe kerül, akkor jelentõsen megváltoztatja a felszállás által mért légprofilt. Vagy ha még kisebb a zivatar termete, akkor lokálisan a felszállás közelébe keveredve csúnyán stabil légrétegzõdést mutathat, amit a GFS úgy tekint, mintha nagyobb területen is fennállna, így azon a 100-200-300 km-n amíg nincs egy másik felszállási hely, vagy rácspont... ott csúnyál alábecsli a labilitást.
Ugyan voltam olyan hülye, hogy nem mentettem le térképeket, de ha a Pestet elérõ szupercellára gondolok, akkor a 00z WRF futásban is benne volt (ami GFS alapú), de a 12z futásban már nem volt benne, pedig elvileg az közelebb van az idõponthoz, de biztosan történt valami olyan zivatar tõlünk északnyugatra, ami belezavart egy felszállásba és onnantól már nem olyan értékekkel számolt a modell, mint az akkor még "zivatar által nem zavart" környezetben.
Én azt vettem észre, hogy a 00z és 06z megbízható, nem zivataros helyzetben a 12z is pontos és ahoz függõen a 18z is az - ... zivataros helyzetben (front elõtt, hidegcsepp elõtt) a 12z egy kalap kaksit se ér, fõleg, ha hamarabb elindulnak a zivatarok.
A fennti 00z és MUCAPE kapcsolatot csak azért hoztam fel, mert ott már szinte nyugodtan elronthatja a talajon alapuló CAPE értéket, ugyanis a GFS 0-180 mb CAPE értékkel számol fõként... vagyis ebben a szintben keresget... ez a sima CAPE... az más kérdés, hogy a 0-180 mb MLCAPE már átlagolja az értékeket! Emelt konvekciónál más autómatizmusokat vesz figyelembe és arra nincs mindig hatással a front mögötti stabilizáló ÉNY szél sem... vagy egy zivataros hideg légtó!
Most ennyit a megfigyelésrõl, megpróbálok adatokat is gyûjteni, hogy valahogy alá tudjam támasztani.
Összefoglalva a 00z és 06z modellfutások állnak legközelebb a valósághoz, a 12 és 18z futások az esetek majdnem felében jelenidõben sem azt mutatják, mint ami tényleg történt 14:00-kor az országban.
Egy a lényeg, hogy fõként zivataros vagy nyári csapadékos napokon nyúl igencsak mellé! Én leginkább már úgy csoportosítanám a futásokat, hogy 00z és 06z viszonylag megbízható, a 12z az esetek 40%-ában mehet a kukába, a 18z pedig ettõl függõen csak még használhatatlanabb! Elmondom miért...:
- ugye a 00z futás az éjféli szondafelszállásokat használja.. ilyenkor az esetek 99%-ában már nincsen talajról induló konvekció, tehát a CAPE értéket sokszor nehéz elrontani, viszont MUCAPE-vel számol a modell, amihez leginkább a virtuális hõmérsékletet számolja, vagy abból a légrészbõl indít részecskét, ami a leginstabilabb...
- a másik tényezõ az, hogy nem zivataros idõszakban a 00z futás teljesen megbízható, mondjuk akkor a 12z is az
A probléma akkor kezdõdik, ha a 12z futásba bezavar egy két olyan helyen keletkezett zivatar, ami nem volt benne se a 00z-ben se a 06z-ben. Ha ez a zivatar vagy zivatarrendszer esetleg több rácspontot is átér... vagy éppen egy felszállás közelébe kerül, akkor jelentõsen megváltoztatja a felszállás által mért légprofilt. Vagy ha még kisebb a zivatar termete, akkor lokálisan a felszállás közelébe keveredve csúnyán stabil légrétegzõdést mutathat, amit a GFS úgy tekint, mintha nagyobb területen is fennállna, így azon a 100-200-300 km-n amíg nincs egy másik felszállási hely, vagy rácspont... ott csúnyál alábecsli a labilitást.
Ugyan voltam olyan hülye, hogy nem mentettem le térképeket, de ha a Pestet elérõ szupercellára gondolok, akkor a 00z WRF futásban is benne volt (ami GFS alapú), de a 12z futásban már nem volt benne, pedig elvileg az közelebb van az idõponthoz, de biztosan történt valami olyan zivatar tõlünk északnyugatra, ami belezavart egy felszállásba és onnantól már nem olyan értékekkel számolt a modell, mint az akkor még "zivatar által nem zavart" környezetben.
Én azt vettem észre, hogy a 00z és 06z megbízható, nem zivataros helyzetben a 12z is pontos és ahoz függõen a 18z is az - ... zivataros helyzetben (front elõtt, hidegcsepp elõtt) a 12z egy kalap kaksit se ér, fõleg, ha hamarabb elindulnak a zivatarok.
A fennti 00z és MUCAPE kapcsolatot csak azért hoztam fel, mert ott már szinte nyugodtan elronthatja a talajon alapuló CAPE értéket, ugyanis a GFS 0-180 mb CAPE értékkel számol fõként... vagyis ebben a szintben keresget... ez a sima CAPE... az más kérdés, hogy a 0-180 mb MLCAPE már átlagolja az értékeket! Emelt konvekciónál más autómatizmusokat vesz figyelembe és arra nincs mindig hatással a front mögötti stabilizáló ÉNY szél sem... vagy egy zivataros hideg légtó!
Most ennyit a megfigyelésrõl, megpróbálok adatokat is gyûjteni, hogy valahogy alá tudjam támasztani.
Összefoglalva a 00z és 06z modellfutások állnak legközelebb a valósághoz, a 12 és 18z futások az esetek majdnem felében jelenidõben sem azt mutatják, mint ami tényleg történt 14:00-kor az országban.