Globális jelenségek
Ez igaz, de nekem akkor is furcsa, hogy mióta az átlag alatt van a mutatott ábrán, azóta esik drasztikusan a hurrikánok száma.
Más: benzin vs. dizel : Link
Más: benzin vs. dizel : Link
A jégborítás több évtizedes (az 50-es évek óta, érdekes, akkor váltott az AMO pozitív fázisba, ami eme években válthat vissza negatívba) egyenletesen csökkenõ trendet mutatott 2007-ig.
És a "sima" viharciklonok, amik le szokták tarolni Londont meg Hamburgot?
Nem mondom hogy eltaláltam pont a megfelelõ elemet, de valahol kell hatásának lennie az olvadásnak. Halhozamban vagy akármiben.
Persze nem akkora összegben mint amit írtak, de azért biztosan fog hatni valamennyire.
Eszerint: Link
folyton ingadozóan, de bégiog átlag alatt van a jégborítás, el tudom képzelni, hogy ez okozza a trópusi ciklonok számának folyamatos csökkenését.
Ha megnézed, a ciklonok száma 2003 óta csökken folyamatosan és azóta van a jégborítottság végig az átlag alatt.
Ráadásul az átlagot 77-2008 között számolták, azaz a régi átlagnak (60-90) még jobban alatta lenne.
Régi mondás, hogy minden hazugság 10%-a igaz, ez a cikkre is áll biztosan
Nem mondom hogy eltaláltam pont a megfelelõ elemet, de valahol kell hatásának lennie az olvadásnak. Halhozamban vagy akármiben.
Persze nem akkora összegben mint amit írtak, de azért biztosan fog hatni valamennyire.
Eszerint: Link
folyton ingadozóan, de bégiog átlag alatt van a jégborítás, el tudom képzelni, hogy ez okozza a trópusi ciklonok számának folyamatos csökkenését.
Ha megnézed, a ciklonok száma 2003 óta csökken folyamatosan és azóta van a jégborítottság végig az átlag alatt.
Ráadásul az átlagot 77-2008 között számolták, azaz a régi átlagnak (60-90) még jobban alatta lenne.
Régi mondás, hogy minden hazugság 10%-a igaz, ez a cikkre is áll biztosan
Épp akkor nevetséges a dolog, íme (semmi összhang, közben össze-vissza ugrált sarki borítás): Link
Kivéve ha mondjuk sikerül összefüggést találni a sarkköri melegedés és mondjuk a tájfunok vagy hurrikánok ereje, esetleg az Atlanti-óceánon keletkezõ egyéb viharciklonok között, amiknek azért ha másban nem, az elmaradó bevételben van mérhetõ hatása akkor is ha nem okoz explicit károkat.
Csillagászati kárt okozhat a jégolvadás
Szinte felfoghatatlan, 2,4 billió és 24 billió dollár (480 billió és 4800 billió forint) közötti kárt okozhat 2050-ig az északi-sarki jégolvadás kutatók becslése szerint.
Az amerikai Pew Jótékonysági Alapítvány környezetvédelmi részlege által finanszírozott kutatás szerint az emelkedõ tengerszint, az áradások és a hõhullámok ilyen mértékû kárt okoznának a mezõgazdaságban, az ingatlanvagyonban, valamint a biztosítási iparágban. "A világon mindenkit érinteni fognak ezek a költségek" - hangsúlyozta Eban Goodstein, a New York állambeli Bard College közgazdászprofesszora, a tanulmány egyik szerzõje.
Az Északi-sark kincse - Olvadó globális értékek címû tanulmány az elsõ, amely kísérletet tesz az északi-sarki jégolvadás okozta globális károk számszerûsítésére. A kutatók becslései szerint az Arktisz jégborításának olvadása már ma is évi 61-371 milliárd dollár (12,2 - 74,2 billió forint) kárt okoz a gyakoribb hõhullámok, áradások és hasonló tényezõk következtében.
Az északi-sarkköri jégborítás olvadását különösen veszélyessé teszi, hogy nemcsak következménye a felmelegedésnek, hanem maga is tovább erõsíti azt. Ez annak a következménye, hogy a fagyott talaj kiolvadásával erõsen üvegházhatású metán kerül a légkörbe, a jégtáblák helyét elfoglaló nyílt tenger pedig több napfényt nyel el, mint a jégpáncél. A jégborítás olvadása a cikk által számba vett költségek mellett azonban gazdasági elõnyökkel is jár, hiszen könnyebbé teszi a területen fellelhetõ fosszilis energiahordozók kiaknázását. Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) adatai szerint az Északi-sarkvidék 90 milliárd hordó olajat rejthet, és a világ földgáztartalékának mintegy 30 százaléka is az Arktisz alatt rejtõzik.
Ennek tudatában követelte január végén a Greenpeace az ipari tevékenység Északi-sarkvidékrõl történõ kitiltását a térség törékeny ökoszisztémájára hivatkozva. A nemzetközi zöldszervezet az Arktisz élõvilágának védelmérõl szóló nemzetközi szerzõdés kidolgozását követelte az Antarktiszt védõ 1991-es egyezmény mintájára.
Eközben egy egészen friss tanulmány szerint az Északi-sarkvidék nyári jégborítása a korábban becsült 2100 helyett már 2013 és 2030 között teljesen elolvadhat. David Barber, a Manitobai Egyetem professzora hétvégén a kanadai Winnipegben közölte az elõzetes eredményeket egy kutatóhajó adatai alapján, amely 2007 júniusától 15 hónapon át az Északi-sarkkör közelében vizsgálta a klímaváltozás hatásait. A Barber vezetette kutatócsoport még nem állt elõ végkövetkeztetéseivel, azt tervezik, hogy számos akadémiai publikációt adnak ki a témában.
(greenfo.hu)
Szinte felfoghatatlan, 2,4 billió és 24 billió dollár (480 billió és 4800 billió forint) közötti kárt okozhat 2050-ig az északi-sarki jégolvadás kutatók becslése szerint.
Az amerikai Pew Jótékonysági Alapítvány környezetvédelmi részlege által finanszírozott kutatás szerint az emelkedõ tengerszint, az áradások és a hõhullámok ilyen mértékû kárt okoznának a mezõgazdaságban, az ingatlanvagyonban, valamint a biztosítási iparágban. "A világon mindenkit érinteni fognak ezek a költségek" - hangsúlyozta Eban Goodstein, a New York állambeli Bard College közgazdászprofesszora, a tanulmány egyik szerzõje.
Az Északi-sark kincse - Olvadó globális értékek címû tanulmány az elsõ, amely kísérletet tesz az északi-sarki jégolvadás okozta globális károk számszerûsítésére. A kutatók becslései szerint az Arktisz jégborításának olvadása már ma is évi 61-371 milliárd dollár (12,2 - 74,2 billió forint) kárt okoz a gyakoribb hõhullámok, áradások és hasonló tényezõk következtében.
Az északi-sarkköri jégborítás olvadását különösen veszélyessé teszi, hogy nemcsak következménye a felmelegedésnek, hanem maga is tovább erõsíti azt. Ez annak a következménye, hogy a fagyott talaj kiolvadásával erõsen üvegházhatású metán kerül a légkörbe, a jégtáblák helyét elfoglaló nyílt tenger pedig több napfényt nyel el, mint a jégpáncél. A jégborítás olvadása a cikk által számba vett költségek mellett azonban gazdasági elõnyökkel is jár, hiszen könnyebbé teszi a területen fellelhetõ fosszilis energiahordozók kiaknázását. Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) adatai szerint az Északi-sarkvidék 90 milliárd hordó olajat rejthet, és a világ földgáztartalékának mintegy 30 százaléka is az Arktisz alatt rejtõzik.
Ennek tudatában követelte január végén a Greenpeace az ipari tevékenység Északi-sarkvidékrõl történõ kitiltását a térség törékeny ökoszisztémájára hivatkozva. A nemzetközi zöldszervezet az Arktisz élõvilágának védelmérõl szóló nemzetközi szerzõdés kidolgozását követelte az Antarktiszt védõ 1991-es egyezmény mintájára.
Eközben egy egészen friss tanulmány szerint az Északi-sarkvidék nyári jégborítása a korábban becsült 2100 helyett már 2013 és 2030 között teljesen elolvadhat. David Barber, a Manitobai Egyetem professzora hétvégén a kanadai Winnipegben közölte az elõzetes eredményeket egy kutatóhajó adatai alapján, amely 2007 júniusától 15 hónapon át az Északi-sarkkör közelében vizsgálta a klímaváltozás hatásait. A Barber vezetette kutatócsoport még nem állt elõ végkövetkeztetéseivel, azt tervezik, hogy számos akadémiai publikációt adnak ki a témában.
(greenfo.hu)
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat