Globális jelenségek

Az a bizonyos Földközi-tengeri elzáródás elég érdekes téma, az, hogy hogyan ért véget, még inkább. A Föld történetének egyik "epic" pillanata lehetett Link
Hogy az alacsonyabb vízszint (vagy kiszáradt medence) okozhatott-e a vulkáni tevékenységben változást, nem tudom, de véleményem szerint csak az amúgy is meglévõ vulkanizmusra lehetett hatással. Magához a felnyíláshoz és újbóli (végleges) feltöltõdéshez (Zanclean flood) az óceáni tengerszint/kõzetlemezmozgás/folyóvízi erózió hármas együtt-hatása kellett imho.

Az óceáni lemezeken csak a hidrosztatikus nyomás nõ minimális mértékben a kontinentális jég olvadásának - globális vízszintemelkedésnek - hatására, de az nem oszt, nem szoroz. Olyan helyeken okozhat mozgásokat, ahol akár több 100, vagy akár 1000 m nagyságrendû jégréteg tûnik el. Ott a pár tíz, de inkább pár százezer, vagy millió év alatt kialakult egyensúlyi helyzet szûnik meg, és a (kontinentális) lemez emelkedésnek indul a felhajtó erõ hatására. Ez is nagyon lassú mozgás, de okozhat töréseket, vulkáni tevékenység emelkedést is, de ez nem emberi idõléptékû folyamat. Emlékeim szerint Salo (rég találkoztam bármiféle hozzászólásával - merre van?) válaszolt nekem valamelyik fórumon egy kérdésemre: A Földközi tenger elzáródása és a párolgás okozta több száz m-es vízszintcsökkenés hatására az aljzat egyensúlyi helyzete megszûnt és a lemezek függõleges mozgása okozhatott vulkáni tevékenység növekedést. Egészen biztos, hogy nem globálklíma - befolyásoló mértékût.

Ilyesmirõl kérdezd a Metneten a geológusokat - vannak néhányan.

Harmincegynéhány éve Bõs-Nagymarossal kapcsolatban a sötétzöldek illészolikával az élen azzal (is) riogattak minden hozzá-nem-értõt, hogy a felduzzasztott víz terhelésének hatására mindenféle katasztrofális lemeztörések, földrengések várhatók. Ahhoz egy kicsit (?) nagyobb erõhatások szükségesek.

"Napjainkra kiderült, hogy a hideg víz felszínre törésének elmaradása a Csendes-óceán hatalmas területein több (1997/98-ban pl. 5-6°C) fokos pozitív hõmérsékleti anomáliát okoz. E jelenség több hónapig, egy-két évig fennmarad, és alapjaiban átalakítja az egyenlítõi térségek légkörzését. Egyes helyeken (pl. Indonéziában, Ausztráliában) szokatlan szárazság, máshol (pl. Dél-Amerikában) a normálisnál sokkal több csapadék lép fel. A mérsékelt övben az El-Nino hatása kevésbé egyértelmû. " Forrás: Link