Globális jelenségek
Azért a Szigetköz páratlan természeti értékének tönkretétele nemigen ér meg egy nyamvadt vízierõmûvet! Európa szégyene ez az állapot, sõt a benesi elvek továbbélése, márpedig ezen elvek gyökeres kiírtása nélkül nem lehet õszinte szívvel európaiságra gondolni. Az nem európaiság, ha Európa jó része háborús bûnösnek kell hogy érezze magát. Ide vezethetõ vissza ez a példa is, azt hiszem fölösleges részletezni, hazánkkal ez a néhány éves állam azt tesz amit akar, nem szólnak rá ejrópában a kis félkegyelmûre...
Így van, legyen ez a végszó, reménykedjünk a letisztázódás mihamarabbi eljövetelében, így a rengeteg félretájékoztatás megszûnésében.
A munkahelyemet illetõen merészeltem csak megszólalni, vigyázva, hogy ne üssem meg a bokám.
A munkahelyemet illetõen merészeltem csak megszólalni, vigyázva, hogy ne üssem meg a bokám.
Maradjunk annyiban: munkámnál fogva jóval több és megbízhatóbb információhoz jutok hozzá, mint amennyit a gazdasági érdekek szerint fogalmazott sajtóhírekbõl és szájról szájra terjedõ híresztelésekbõl le lehet szûrni. Néhány éven belül remélhetõleg a nyilvánosság számára is letisztázódik a helyzet - hogy véleményem szerint mi lesz az eredmény, az a lentebbi hozzászólásaimból kiderül.
(Egyébként az ExxonMobil sem tévedhetetlen, könnyen elképzelhetõ, hogy esetünkben rossz lóra tett. A készletbecslés bizonyos tekintetben olyan, mint az idõjárás-elõrejelzés: a valószínûség és a kockázat ebben a témában is alapvetõ fogalmak.)
(Egyébként az ExxonMobil sem tévedhetetlen, könnyen elképzelhetõ, hogy esetünkben rossz lóra tett. A készletbecslés bizonyos tekintetben olyan, mint az idõjárás-elõrejelzés: a valószínûség és a kockázat ebben a témában is alapvetõ fogalmak.)
Ez igaz, magára az európai kontinensre kell gondolni csupán.
A makói mezõ kicsinységével vigyázzunk, megbízható és mértéktartó becslések szerint is elõkelõ az európai viszonylatok között.
A makói mezõ kicsinységével vigyázzunk, megbízható és mértéktartó becslések szerint is elõkelõ az európai viszonylatok között.
Természetesen a konkrét készletadatok, fúrási eredmények üzleti titoknak számítanak bármelyik olajtársaságnál. Ilyen értelemben a világ összes országa tele van eltitkolt kutatási eredményekkel, és bizony, ebben az üzletben tényleg szívesen indítanak el mendemondákat.
Pont ez az oka annak, hogy nem kevés olajipari tanácsadó cég létezik a világban, akik súlyos dollármilliókért tudnak eladni egy-egy országra vagy kontinensre vonatkozó készletbecsléseket, értékeléseket... pedig "csak" annyi a titkuk, hogy független szakértõként megpróbálnak szakmai alapon rendet tenni, és megbízható adatokat kihalászni a termelõk által ide-oda manipulált közlésekbõl. Azzal viszont szerintem nem árulok el nagy titkot, hogy Magyarország enyhén szólva nem súlyponti terület ilyen értékelésekben sem.
Az alföldi gázkincs nagyját bizony kitermelték, egyszerûen nem lehet a térképen a sok-sok meddõ (vagy már letermelt) fúrás közé akkora területet berajzolni, ahol egy komoly mezõ észrevétlenül megmaradhatott volna. Persze, a mostani gázárak és készletek mellett már megéri "rámenni" olyan, az 1970-80-as években még gazdaságtalannak minõsülõ lehetõségekre is, amiket pl. a Gödöllõi-dombságban vagy a Nyírségben aktívan kutatnak. Errõl szólnak a folyamatban lévõ feltárások, semmi másról. A MOL-nak vagy pláne kisebb cégeknek ezek még simán hozhatnak nyereséget, de nemhogy második Kuvait nem lesz Magyarország alatt, de több Algyõ vagy Hajdúszoboszló sem. Egyszerûen kisebbek lettek a nagyságrendek, amikre a kutatások irányulnak, de ha ez van, ezt kell szeretni, tehát nem hagyják õket parlagon.
Pont ez az oka annak, hogy nem kevés olajipari tanácsadó cég létezik a világban, akik súlyos dollármilliókért tudnak eladni egy-egy országra vagy kontinensre vonatkozó készletbecsléseket, értékeléseket... pedig "csak" annyi a titkuk, hogy független szakértõként megpróbálnak szakmai alapon rendet tenni, és megbízható adatokat kihalászni a termelõk által ide-oda manipulált közlésekbõl. Azzal viszont szerintem nem árulok el nagy titkot, hogy Magyarország enyhén szólva nem súlyponti terület ilyen értékelésekben sem.
Az alföldi gázkincs nagyját bizony kitermelték, egyszerûen nem lehet a térképen a sok-sok meddõ (vagy már letermelt) fúrás közé akkora területet berajzolni, ahol egy komoly mezõ észrevétlenül megmaradhatott volna. Persze, a mostani gázárak és készletek mellett már megéri "rámenni" olyan, az 1970-80-as években még gazdaságtalannak minõsülõ lehetõségekre is, amiket pl. a Gödöllõi-dombságban vagy a Nyírségben aktívan kutatnak. Errõl szólnak a folyamatban lévõ feltárások, semmi másról. A MOL-nak vagy pláne kisebb cégeknek ezek még simán hozhatnak nyereséget, de nemhogy második Kuvait nem lesz Magyarország alatt, de több Algyõ vagy Hajdúszoboszló sem. Egyszerûen kisebbek lettek a nagyságrendek, amikre a kutatások irányulnak, de ha ez van, ezt kell szeretni, tehát nem hagyják õket parlagon.
Nem jól tudod, az ExxonMobil abszolút multinacionális cég, Nigériától Indonézián és Brazílián át Norvégiáig a világ minden táján vannak mezõi. A Makói-árok számukra nem komoly tétel, és semmi rendkívüli nincs abban, hogy Magyarországig "kiruccannak". (Ez egy Google-keresésbõl is nyilvánvalóvá válik, ExxonMobil + exploration + tetszõleges ország kulcsszavakra.)
Fõleg hogy a II. Vh óta ez az elsõ eset, hogy az Exxon kimozdul amerikából ha jól tudom...
Természetesen hazai viszonyokra gondoltam.
Az alföldi gázkincsbõl az is túlzás, hogy a javát már kitermelték.
Furcsa, hogy több tucat gázfeltárás van folyamatban évek óta, rengeteg eltitkolt eredménnyel (had szülessenek mindenkit összekavaró mendemondák), tele van ezzel a honi olajtársaság.
Erõs gazdaságpolitikai nyomás érzékelhetõ annak a fenntartására, miszerint egyre csökkennek készleteink.
A makói - egyébként valóban nehézkes, rétegserkentésre váró - árok ügye az Exxon megérkeztével vett érdekes fordulatot, a semmire nem ugrottak volna a kontinensre (nem szokásuk csak úgy kiruccanni), ez ügyben fokozottan érvényes a harmadik mondatomban elmondottak.
Az alföldi gázkincsbõl az is túlzás, hogy a javát már kitermelték.
Furcsa, hogy több tucat gázfeltárás van folyamatban évek óta, rengeteg eltitkolt eredménnyel (had szülessenek mindenkit összekavaró mendemondák), tele van ezzel a honi olajtársaság.
Erõs gazdaságpolitikai nyomás érzékelhetõ annak a fenntartására, miszerint egyre csökkennek készleteink.
A makói - egyébként valóban nehézkes, rétegserkentésre váró - árok ügye az Exxon megérkeztével vett érdekes fordulatot, a semmire nem ugrottak volna a kontinensre (nem szokásuk csak úgy kiruccanni), ez ügyben fokozottan érvényes a harmadik mondatomban elmondottak.
Ez ebben a formában erõs túlzás. Helyesebb azt mondani, hogy közép-európai viszonylatban jelentõs, de az arab országokhoz vagy akár az Északi-tengerhez képest jelentéktelen mezõkön fekszik. Azaz inkább feküdt, mert ezekbõl a mezõkbõl már a készlet túlnyomó részét kitermelték. (A DNy-Dunántúlon az 1930-as, az Alföldön az 1970-es évektõl kezdve.) Emellett fontos tudni, hogy Magyarországon olyan sûrûséggel mélyültek szénhidrogén-kutató fúrások a fent említett évtizedek óta, ami világviszonylatban is ritkaság - vagyis ha még további komoly hagyományos készletek rejtõznének odalent, abba már "vak tyúk is talál szeget" alapon is bele kellett volna trafálni. Egyszerûen nincs már érdemben ismeretlen terület, ismeretlen képzõdmény, amit ne kutattak volna meg...
(A nem-konvencionális, tömör kõzetben lévõ gáz más tészta, az nem jön fel magától a fúrásból, viszont lentebb írtam, hogy az e szempontból eredetileg legígéretesebbnek tûnõ Makói-árok milyen problémákkal küzd...)
(A nem-konvencionális, tömör kõzetben lévõ gáz más tészta, az nem jön fel magától a fúrásból, viszont lentebb írtam, hogy az e szempontból eredetileg legígéretesebbnek tûnõ Makói-árok milyen problémákkal küzd...)
Minden energiatermelés valahol érdeksérelmet okoz. Mérlegre kell tenni a sérelem által biztosított elõnyöket és a sérelem okozta károkat. Ha ez elfogadható (nem vérzöldek és egyéb elvakult emberek által elfogadható) szinten van, akkor meg kell valósítani.
Ó, nem kell Makónál megállni, a fél Alföld és Dunántúl délnyugati része óriási gázmezõkön fekszik.
Az a gond, hogy szépen össze-vissza keverik a kártyákat, hogy ne tudjuk meg a reális kitermelhetõségi viszonyokat.
Az a gond, hogy szépen össze-vissza keverik a kártyákat, hogy ne tudjuk meg a reális kitermelhetõségi viszonyokat.
Ez némileg igaz az ExxonMobil-hoz hasonló mamutcégekre, de az olajipar "kis halaira" (pl. a Makói-árok kanadai befektetõjére) nem. A "kicsik" ugyanis világszerte abban utaznak, hogy koncessziókat szereznek kockázatosabbnak számító területeken, majd némi kutatás, néhány fúrás lemélyítése után (amik jó esetben az elõzetesen vártnál nagyobb készletre, biztosabb megtérülésre utalnak) többszörös áron próbálják eladni a koncessziókat a mamutoknak, akik kevésbé rugalmasak, jellemzõen csak nagynak és biztosnak tûnõ üzletekbe szállnak be, viszont megvan a tõkéjük a továbbkutatáshoz és a mezõ termelésbe állításához. A koncesszió értékének (ill. a saját részvényárfolyamuk) feltornászása érdekében a kicsik igen változatos kommunikációs trükköket szoktak bevetni, hiszen õk gyakran "mindent vagy semmit" játszanak, ha nem sikerül a mamut bevonása egy-egy üzletbe, akkor máris közel lehet a csõd.
Mellesleg azért a nagy cégek is aktívan adják-veszik egymás között a koncessziókat, ill. azokban való részesedéseket, így bizony az õ aktuális eredményükre is komoly hatással lehet az egy-egy területen bizonyított készlet változása.
Mellesleg azért a nagy cégek is aktívan adják-veszik egymás között a koncessziókat, ill. azokban való részesedéseket, így bizony az õ aktuális eredményükre is komoly hatással lehet az egy-egy területen bizonyított készlet változása.
Hagyományos, tehát jó porozitású kõzetben lévõ gázmezõ sok helyen van mélyebben és nagyobb hõmérsékleten, azok kitermelése évtizedek óta kipróbált technológia. Kicsit leegyszerûsítve: lefúrjuk a kutat, amibõl a nyomás hatására feljön a gáz. A makóihoz hasonló "nem-konvencionális" (tömött kõzetben lévõ, onnan magától ki nem szabaduló, rétegrepesztést igénylõ) gázt viszont tudtommal még sehol sem termelnek hasonló körülmények között.
A mennyiségi bizonytalanság még nagyobb, mint gondolod, és hozzá kell tenni, hogy ha pl. 10 év alatt kimerülne a mezõ, ezalatt bajosan hozná vissza a beruházásba fektetett összeget. (A világban hagyományos, könnyen kitermelhetõ mezõk esetében is általában 15-20 évnyi termelés kell ahhoz, hogy biztos nyereséget hozzon az üzlet.)
A mennyiségi bizonytalanság még nagyobb, mint gondolod, és hozzá kell tenni, hogy ha pl. 10 év alatt kimerülne a mezõ, ezalatt bajosan hozná vissza a beruházásba fektetett összeget. (A világban hagyományos, könnyen kitermelhetõ mezõk esetében is általában 15-20 évnyi termelés kell ahhoz, hogy biztos nyereséget hozzon az üzlet.)
A kõolajkészlet a nem konvencionális készletekkel együtt (nehéz olaj, olajhomok, stb.) 150-200 évre elegendõ. A hivatalosan rendelkezésre álló mennyiség (proven reserves) 40-50 évre. A 17 legnagyobb olajkészlettel rendelkezõ ország 54 évre elegendõ bevallott készlettel rendelkezik, és a valóság ennél jóval több (egyszerû közgazdasági okokból Link ).
A "proven reserves" a késlekedés nélkül és gazdaságosan kitermelhetõ, konvencionális készleteket jelenti.
A "proven reserves" a késlekedés nélkül és gazdaságosan kitermelhetõ, konvencionális készleteket jelenti.
Épp ellenkezõleg. Az energiacégek részvényárfolyamai sokkal inkább a nyersanyagárakra érzékenyek. Az árat lényegében a kereslet és a kínálat alakulása határozza meg, amennyiben kompetitív piacról van szó. Az energiavállalatok érdeke a piaci ár feljebb tornázása, ezt a legegyszerûbben akkor tehetik meg, ha növelik a szûkösséget. Ha kevesebb a hivatalosan rendelkezésre álló készlet, akkor az energiahordozók ára változatlan kereslet mellett emelkedik, a vállalat nyereségesebb lesz, ezáltal a részvényárak is gyönyörûen emelkednek. A 20-30 évvel késõbb várható profit jelenértéke igen alacsony, emiatt ez sokkal kevésbé befolyásolja a vállalat részvényeinek árfolyamát, mint az árak pillanatnyi alakulásának megfelelõen az aktuális üzleti évben várható eredmény ( és az ebbõl fizetett osztalék ).
A monopóliumok (sok energiacég ilyen helyzetben van) viszont képesek a kereslet/kínálat által meghatározott egyensúlyi szintnél magasabb áron értékesíteni, ez az ún. fogyasztói többlet, a társadalmi jólét kifejezésére alkalmas mérõszám kárára történik. Általánosságban elmondható, hogy a monopólium jóléti veszteséget okoz a társadalom számára, épp ezért a legtöbb esetben kialakulását szabályozzák a piaci versenyt biztosító jogszabályok és intézmények. Néha azonban az állam úgy dönthet, hogy egy általa kézben tartott energiamonopólium biztos jövedelmet jelenthet a központi költségvetésnek, ilyen pl. a most meg nem nevezett orosz olaj- és gázipari óriások esete. A fogyasztói többet monopólium esetén három részre szakad. Egy része megmarad fogyasztói többletnek, egy részét a monopólium a magasabb árszint segítségével lefölözi és termelõi többletként (profitként) megtartja magának. A fogyasztói többlet harmadik része úgy vész el a társadalom számára, hogy a monopólium miatt meg sem termelõdik, ezt hívják holtteher-veszteségnek. Monopólium esetén tehát egy szûk csoport nagyobb profitra tehet szert, azonban a társadalom egésze rosszul jár - a fogyasztói többlet egy része végleg elveszik.
A monopóliumok (sok energiacég ilyen helyzetben van) viszont képesek a kereslet/kínálat által meghatározott egyensúlyi szintnél magasabb áron értékesíteni, ez az ún. fogyasztói többlet, a társadalmi jólét kifejezésére alkalmas mérõszám kárára történik. Általánosságban elmondható, hogy a monopólium jóléti veszteséget okoz a társadalom számára, épp ezért a legtöbb esetben kialakulását szabályozzák a piaci versenyt biztosító jogszabályok és intézmények. Néha azonban az állam úgy dönthet, hogy egy általa kézben tartott energiamonopólium biztos jövedelmet jelenthet a központi költségvetésnek, ilyen pl. a most meg nem nevezett orosz olaj- és gázipari óriások esete. A fogyasztói többet monopólium esetén három részre szakad. Egy része megmarad fogyasztói többletnek, egy részét a monopólium a magasabb árszint segítségével lefölözi és termelõi többletként (profitként) megtartja magának. A fogyasztói többlet harmadik része úgy vész el a társadalom számára, hogy a monopólium miatt meg sem termelõdik, ezt hívják holtteher-veszteségnek. Monopólium esetén tehát egy szûk csoport nagyobb profitra tehet szert, azonban a társadalom egésze rosszul jár - a fogyasztói többlet egy része végleg elveszik.
Ha jól tudom, az USA-ban vannak ennél mélyebben fekvõ és melegebb földgázmezõk is, azaz nem teljesen biztos hogy a technológia kipróbálatlan (arról már nem is beszélve, hogy itt 1-2-300 fokokról beszélünk csak, ennél magasabb hõmérsékletû gázokkal is tudunk sikeresen bánni ha úgy alakul), max a "jónép" elõl titkolják.
A mennyiségi kérdések valóban megvannak, de ha jól tudom, azon a szinten, hogy 10 vagy 30 vagy 40 évre elegendõ a készlet.
Az Exxon nem tudni miért hátrál ki a dologból, nem vagyok biztos benne, hogy ennek technológiai okai vannak, már csak azért sem, mert az õ tapasztalatukkal nem gondolom, hogy nem tudták, mit vesznek anno, másféle okokat sejtek itt, persze ez sem fog sosem kiderülni.
Jaés nem õk szorulnának támogatásra, hanem mi. Arra gondolok itt, hogy nem kell eladni ezt is (mint minden más eladható természeti kincsünket lassan), hanem végre saját kézbe kellene venni és kitermelni.
Nem tudom mennyi a gáz kitermelési ára, gondolom a végfelhasználói árnak maximum a kétharmada, azaz majdnem ennyivel lehetne kevesebb (=ennyit lehetne a kitermelésre fordítani), ha nem 5000 km-t utazna Kazahsztánból ide a gáz, csak 180-at.
A mennyiségi kérdések valóban megvannak, de ha jól tudom, azon a szinten, hogy 10 vagy 30 vagy 40 évre elegendõ a készlet.
Az Exxon nem tudni miért hátrál ki a dologból, nem vagyok biztos benne, hogy ennek technológiai okai vannak, már csak azért sem, mert az õ tapasztalatukkal nem gondolom, hogy nem tudták, mit vesznek anno, másféle okokat sejtek itt, persze ez sem fog sosem kiderülni.
Jaés nem õk szorulnának támogatásra, hanem mi. Arra gondolok itt, hogy nem kell eladni ezt is (mint minden más eladható természeti kincsünket lassan), hanem végre saját kézbe kellene venni és kitermelni.
Nem tudom mennyi a gáz kitermelési ára, gondolom a végfelhasználói árnak maximum a kétharmada, azaz majdnem ennyivel lehetne kevesebb (=ennyit lehetne a kitermelésre fordítani), ha nem 5000 km-t utazna Kazahsztánból ide a gáz, csak 180-at.
A kapitalistáknak (ha már egyszer övék a kitermelési jog) az az érdekük, hogy a készletet szóban felnagyítsák, a nehézségeket elhallgassák, hiszen ettõl mennek felfelé a részvényárfolyamok. Sokkal valószínûbb, hogy az elõzõ években voltunk "porhintés" tanúi, ami mostanra kifulladóban van.
Persze, csak nem tudjuk milyne károkkal járt a szlovák oldali erõmû...
Sajnos nemcsak a kitermelhetõséggel van gond, hanem a jelenlévõ gázkészlet nagysága is erõsen kérdéses. Ha a mennyiségre vonatkozó aggályok mégis elhárulnak, a technológia akkor is kipróbálatlan, tehát 100%-os biztonságú megtérülésrõl a legjobb esetben sincs szó.
A mennyiségi problémák geológiai okaival több kollégával együtt jómagam is foglalkozom. Egyelõre jóval több a kérdés, mint a válasz, de ha szakmai fórumokon megjelennek az eredményeink, akkor itt is szívesen visszatérek a témára. Az viszont addig is beszédes, hogy az ExxonMobil, a világ 2. legnagyobb vállalata: Link is próbál kihátrálni ebbõl az üzletbõl, pedig õk nem szorulnának EU-s támogatásokra, bármilyen nagy is lenne a szükséges kezdõtõke.
A mennyiségi problémák geológiai okaival több kollégával együtt jómagam is foglalkozom. Egyelõre jóval több a kérdés, mint a válasz, de ha szakmai fórumokon megjelennek az eredményeink, akkor itt is szívesen visszatérek a témára. Az viszont addig is beszédes, hogy az ExxonMobil, a világ 2. legnagyobb vállalata: Link is próbál kihátrálni ebbõl az üzletbõl, pedig õk nem szorulnának EU-s támogatásokra, bármilyen nagy is lenne a szükséges kezdõtõke.
Azért a szlovákok elég szép erõmûvet építettek maguknak helyettünk. MI nagyon ügyesen úgy alakítottuk a helyzetet, hogy energiánk az ne legyen belõle, viszont a környezetet mégis leromboljuk. Okos húzás volt!
Igen, nehéz kitermelni állítólag, DE ! Tegyük fel hogy a szokásos 100 milliárd helyett mondjuk 300-ba kerülne elkezdeni a kitermelést (a számok csak példák) a technológia miatt. A következõ 35 éves ellátás miatt akkor is megérné, bármibe is kerül és erre garantáltan kapnánk támogatást az EU-tól vagy bárkitõl, mert 100%-os biztonsággal megtérülõ befektetésrõl van szó és a pénz mindenkinek pénz.
Lehet,hogy csak a "kapitalisták" porhintése, de nem sok jót hallottam a makói gáz kitermelhetõségérõl.
Annyiban nem, hogy a technológia miatt az 50 Hz közelében kell lennie az elõállított szinusznak (48.6 vagy 49.6 Hz alatt már meghülyülnek a szinkron motorok), ehhez pedig kb. (teljesen) fix fordulatszám kell.
Dugjál bele egy szkópot a konnektorba és nézd meg mi az, amit szinusznak hazudnak még igy sincs nagyon sin kinézete, hogy pontosan szabályozott generátoraink vannak; a változó intenzitású (szélsebesség, vízáramlás, napsugárázs) energiatermelés igen komoly szabályozási problémákat vet fel, ha az aránya számottevõvé válik.
Dugjál bele egy szkópot a konnektorba és nézd meg mi az, amit szinusznak hazudnak még igy sincs nagyon sin kinézete, hogy pontosan szabályozott generátoraink vannak; a változó intenzitású (szélsebesség, vízáramlás, napsugárázs) energiatermelés igen komoly szabályozási problémákat vet fel, ha az aránya számottevõvé válik.
Igen, 35 évre elegendõ gáz van Makó alatt, csak nem kellett volna odaadni a kanadaiaknak, hanem kiterlmeni és erre a 35 évre elég jó helyzetbe kerültünk volna, az importon megspórolt pénzbõl meg lehetett volna 2-3 Paksot építeni és lehetne utána árammal fûteni. Örökre megszabadulhattunk volna a gázfüggõségtõl.
A függõleges tengelyû szélkerékben az a poén, hogy a tengelyt mágneses mezõ tartja, azaz nincs surlódási veszteség, igen hatékony. És jórészt magyar találmány, ill. itthon is van valaki, aki ezzel foglalkozik elég behatóan.
öööööööö..."óriási kiaknázatlan gázmezõk"....Makó??...vagy lemaradtam valamirõl???
Termesztésen a hagyományos szélerõmûvek egyéb hátrányai mellett tudott a hektikus alkalmazhatóságuk, emiatt is önállóan nem versenyképes az alaperõmûvekkel, komplex zöld energiaberuházás (víz-nap-biomassza) egyik pilléreként maximum.
A függõleges tengelyû szélerõmûrõl nem is hallottam eddig (pedig olvasok eme témában, szégyen a szinte titkolása), köszönöm az információt!
Megragadott (többek között) az 1km/órás induló szélsebesség és a technológia szélirány-függetlensége, ez tipikusan kárpát-medencei viszonyaink nagy találmánya lehet.
Ez alapjaiban írja felül a szélenergia volumenét, nagyon kíváncsian várom eme nagyszerû technológia sorsát!
Ahogy a szintén honi világszabadalomnak, a napelemes cserépnek is várom áttörését.
Ébresztõ Kárpát-medence, óriási, kiaknázatlan gázmezõk, hihetetlen termálvíz-lehetõségeink, nagyszerû találmányaink, törjük át a lobbik gyomorforgató szorítását.
A függõleges tengelyû szélerõmûrõl nem is hallottam eddig (pedig olvasok eme témában, szégyen a szinte titkolása), köszönöm az információt!
Megragadott (többek között) az 1km/órás induló szélsebesség és a technológia szélirány-függetlensége, ez tipikusan kárpát-medencei viszonyaink nagy találmánya lehet.
Ez alapjaiban írja felül a szélenergia volumenét, nagyon kíváncsian várom eme nagyszerû technológia sorsát!
Ahogy a szintén honi világszabadalomnak, a napelemes cserépnek is várom áttörését.
Ébresztõ Kárpát-medence, óriási, kiaknázatlan gázmezõk, hihetetlen termálvíz-lehetõségeink, nagyszerû találmányaink, törjük át a lobbik gyomorforgató szorítását.
A valós adatok a szélenergiával kapcsolatban nem túl szívderítõek. Németországban az E-ON a szélenergiáról minden évben kiad egy jelentést:
2005: Link
2006: Link
2005-ben az E-ON hálózatán 7050MW teljesítményû szélerõmû kapacitás volt beépítve, a hálózatra feladott átlagos teljesítmény 1295MW. 11,3TWh energiát termeltek összesen a szélerõmûvek, azaz kevesebbet, mint a 2000MW-os Paksi erõmû, ez körülbnelül 14TWh energiát képes termelni egy évben. Azonban nem ez a fõ baj. Hanem a szél kiszámíthatatlansága. A 2005-ös dokumentum 6. Ábráján nyomon követhetõ a szélenergia változékonysága. 10órán belül 4000MW-al csökkent a szélerõmûvek teljsítménye.
A 2006-os dokumentumban a beépített névleges teljesítmény 8112MW, a egy évre vett átlagos rendelkezésre álló teljesítmény 1483MW, a legkisebb rendelkezésre álló teljesítmény 19MW, a legnagyobb 6798MW.
Ezekbõl a mérési adatokból kitûnik mennyire megbízhatatlan az energiatermelés szemszögébõl a szél.
Senki sem szeretné, ha mondjuk elsötétülne minden, mert nincs szél vagy az idõjárási radarok állnának le rosszkor. Ezért a szélerõmûvekhez tartalék kapacitást és szabályozó erõmûveket kell beépíteni egy villamos hálózatba. A szabályozást elláthatják csúcsra járó vízi erõmûvek vagy szivattyús-tározós erõmûvek, gyorindítású gázerõmûvek. A tartalék kapacitásnak is ajánlott gyorindítású gázturbinás erõmû, de ez relative drágán üzemel és Magyarország így is eléggé függ a földgáztól. A szélerõmûvek telepítési költségébe így ezeket az elemeket is illene beleszámolni. Összességében a szélenergia a villamos hálózatot és a szabályozását igen nagy kihívás elé állítja, a villamos energia tárolása még egy autó esetén is igen nagy nehézségekbe ütközik, országos hálózat szintjén pláne.
Összességében egyáltalán nem olcsó alternatíva. Fõleg, hogy a szélerõmûvek magas hatósági áron termelnek.
Mivel nincs üzemanyag igénye a szélerõmûveknek igen furcsa, hogy így kell ösztönözni a tejedését.
A hagyományos, lapátos erõmûvek helyett a hátrányok egy részét kiküszöbölõ magyar találmányban látok fantáziát, remélem minél elõbb elterjed.
Link
2005: Link
2006: Link
2005-ben az E-ON hálózatán 7050MW teljesítményû szélerõmû kapacitás volt beépítve, a hálózatra feladott átlagos teljesítmény 1295MW. 11,3TWh energiát termeltek összesen a szélerõmûvek, azaz kevesebbet, mint a 2000MW-os Paksi erõmû, ez körülbnelül 14TWh energiát képes termelni egy évben. Azonban nem ez a fõ baj. Hanem a szél kiszámíthatatlansága. A 2005-ös dokumentum 6. Ábráján nyomon követhetõ a szélenergia változékonysága. 10órán belül 4000MW-al csökkent a szélerõmûvek teljsítménye.
A 2006-os dokumentumban a beépített névleges teljesítmény 8112MW, a egy évre vett átlagos rendelkezésre álló teljesítmény 1483MW, a legkisebb rendelkezésre álló teljesítmény 19MW, a legnagyobb 6798MW.
Ezekbõl a mérési adatokból kitûnik mennyire megbízhatatlan az energiatermelés szemszögébõl a szél.
Senki sem szeretné, ha mondjuk elsötétülne minden, mert nincs szél vagy az idõjárási radarok állnának le rosszkor. Ezért a szélerõmûvekhez tartalék kapacitást és szabályozó erõmûveket kell beépíteni egy villamos hálózatba. A szabályozást elláthatják csúcsra járó vízi erõmûvek vagy szivattyús-tározós erõmûvek, gyorindítású gázerõmûvek. A tartalék kapacitásnak is ajánlott gyorindítású gázturbinás erõmû, de ez relative drágán üzemel és Magyarország így is eléggé függ a földgáztól. A szélerõmûvek telepítési költségébe így ezeket az elemeket is illene beleszámolni. Összességében a szélenergia a villamos hálózatot és a szabályozását igen nagy kihívás elé állítja, a villamos energia tárolása még egy autó esetén is igen nagy nehézségekbe ütközik, országos hálózat szintjén pláne.
Összességében egyáltalán nem olcsó alternatíva. Fõleg, hogy a szélerõmûvek magas hatósági áron termelnek.
Mivel nincs üzemanyag igénye a szélerõmûveknek igen furcsa, hogy így kell ösztönözni a tejedését.
A hagyományos, lapátos erõmûvek helyett a hátrányok egy részét kiküszöbölõ magyar találmányban látok fantáziát, remélem minél elõbb elterjed.
Link
Sajnos ezek is lobbi-szülte adatok, mint ahogy az Isteni magasságokba emelõk is.
Nemrégiben hallottam/olvastam - sajnos a forrásra nem emlékszem -, hogy Magyarországon egy pl. 1MW névleges teljesítményû szélerõmû, valójában 200 KW energiát termel,statisztikailag nézve az év 365 napjából "csak" 73 olyan nap van, amikor hatékonyan fel lehet használni ezt a fajta energiaforrást.
Ha azt látjuk, hogy forognak a szélkerék lapátjai, még nem biztos, hogy történik energiatermelés, mert egy bizonyos fordulatszám - 17/perc - kell, hogy ez bekövetkezzen. (Azért ez a 17/perc nem etalon, szerintem egy bizonyos típusú-méretû szélkeréknél igaz csak...)
Ha azt látjuk, hogy forognak a szélkerék lapátjai, még nem biztos, hogy történik energiatermelés, mert egy bizonyos fordulatszám - 17/perc - kell, hogy ez bekövetkezzen. (Azért ez a 17/perc nem etalon, szerintem egy bizonyos típusú-méretû szélkeréknél igaz csak...)
Ez elég impozáns (mármint kellemes mértékû szél van), de az nem világos hogy ezzel lehet-e garantálni bármilyen teljesítmény-minimumot az idõ mondjuk 99.9%-ában, mert a kisegítõ erõmûveket (mondjuk egy kellemes téli 5 hetes anticiklonos szélmentes idõben) erre kellene méretezni.
Igen ez igaz, az atomenergiának nagy problémája a kiégett fûtõelemekkel való "mitkezdés". Ez is átmeneti (legkörileg) tiszta megoldás, az igazi a fúziós erûmûvek üzembe állítása lesz, esetleg a napelemek rendkivül környezetszennyezõ technológiájának lecserélése vmi jobbra és a modulok hatékonyságának az emelése.
A komplex megújuló energia lenne valóban a legjobb megoldás, nem is szennyez (vagy ha igen, akkor is egyensúlyi állapot marad), de vannak kockázatai, pl éghajlatváltozás esetén a szeles/vizes területekrõl eltûnhet a szél/víz, persze ez lassú folyamat nagyon.
Energianövények termelése kimeríti a termõföldet és sok a járulékos szállítási költség, emellett kicsi az energiasûrûség is.
Azt nem tudom, hogy a rendelkezésre állása milyen ezeknek a megújuló energiaforrásoknak, tehát az év 365x24 órájából hány órában képes valóban leadni mondjuk a tervezett 2000 MW-t. Erre vannak számaid?
A legfõbb baj azonban talán az, hogy nagy területre és a sötétzöldek meggyõzésére van szükség, illetve ezek megtérülése közvetlenül nem mérhetõ, valamint az általuk termelt energia jelen pillanatban fajlagosan drágább (2x annyi kb), mint a fosszilis energia.
Az viszont érdekes kérdés, hogy ha jól számolsz és Paks felébõl kb. ki lehet hozni ugyanazt az energiatermelést megújuló módon is, akkor miért Paksot erõltetik.
A komplex megújuló energia lenne valóban a legjobb megoldás, nem is szennyez (vagy ha igen, akkor is egyensúlyi állapot marad), de vannak kockázatai, pl éghajlatváltozás esetén a szeles/vizes területekrõl eltûnhet a szél/víz, persze ez lassú folyamat nagyon.
Energianövények termelése kimeríti a termõföldet és sok a járulékos szállítási költség, emellett kicsi az energiasûrûség is.
Azt nem tudom, hogy a rendelkezésre állása milyen ezeknek a megújuló energiaforrásoknak, tehát az év 365x24 órájából hány órában képes valóban leadni mondjuk a tervezett 2000 MW-t. Erre vannak számaid?
A legfõbb baj azonban talán az, hogy nagy területre és a sötétzöldek meggyõzésére van szükség, illetve ezek megtérülése közvetlenül nem mérhetõ, valamint az általuk termelt energia jelen pillanatban fajlagosan drágább (2x annyi kb), mint a fosszilis energia.
Az viszont érdekes kérdés, hogy ha jól számolsz és Paks felébõl kb. ki lehet hozni ugyanazt az energiatermelést megújuló módon is, akkor miért Paksot erõltetik.
Az atomenergiának, a kockázata és a bõdületes beruházási költsége mellett van még egy problémája, a kiégett fûtõelemek végleges (!) elhelyezési nehézsége.
Egyébként csak játszva számokkal:
A paksi bõvítéssel 2-3000MW lenne csatasorba állítható.
A beruházás költsége 1500-2000milliárd Ft.
Még 3-4000MW is szélenergiával 500-700milliárd Ft lehetne.
Komplex megújuló energia alkalmazásával 1000milliárd körül lehetne tartani egy 2-3000MW-os volument.
Egyébként csak játszva számokkal:
A paksi bõvítéssel 2-3000MW lenne csatasorba állítható.
A beruházás költsége 1500-2000milliárd Ft.
Még 3-4000MW is szélenergiával 500-700milliárd Ft lehetne.
Komplex megújuló energia alkalmazásával 1000milliárd körül lehetne tartani egy 2-3000MW-os volument.
Igen, de akár tetszik, akár nem (nem Neked, hanem általában a világnak), csak az atom, fúziós és megújuló energia a végleges megoldás, minden más csak idõszakos könnyebséget ad, így a mostanában valóban sokat számító mátrai lignit is.
Abban igazad van, hogy igen drága beruházásokról beszélünk, azonban hamarabb is megtérülnek, mint ami csak a beruházások különbségébõl fakad, pl nem kell a fosszilis energiahordozókat az erõmûbe szállítani, nem kell az égés után végtermékkel kezdeni semmit és kellõen magas arány esetén a légúti betegségek csökkenése is jelentõs hasznot, illetve ki nem esett bevételt fog jelenteni. Ettõl függetlenül nagyon drága és a jelen helyzetben nem mutat rá semmi hogy bárki is akarná komolyan ezeket, ezért megint az marad, hogy amig csak pazarlóan (a legjobb fosszilis erõmûvek is 60% alatti hatásfokkal mûködnek) és szennyezõen termelünk energiát, addig csak a pazarlás szigorú büntetése és az energiahatékonyság növelésének példaértékû támogatása maradna az egyetlen út.
Az atomenergia-ellenes sötétzöldeket pedig valakinek fel kellene világosítani már végre pl az exxon waldezrõl és a többi "veszélytelen" energiatermelési mód kockázatairól...
Abban igazad van, hogy igen drága beruházásokról beszélünk, azonban hamarabb is megtérülnek, mint ami csak a beruházások különbségébõl fakad, pl nem kell a fosszilis energiahordozókat az erõmûbe szállítani, nem kell az égés után végtermékkel kezdeni semmit és kellõen magas arány esetén a légúti betegségek csökkenése is jelentõs hasznot, illetve ki nem esett bevételt fog jelenteni. Ettõl függetlenül nagyon drága és a jelen helyzetben nem mutat rá semmi hogy bárki is akarná komolyan ezeket, ezért megint az marad, hogy amig csak pazarlóan (a legjobb fosszilis erõmûvek is 60% alatti hatásfokkal mûködnek) és szennyezõen termelünk energiát, addig csak a pazarlás szigorú büntetése és az energiahatékonyság növelésének példaértékû támogatása maradna az egyetlen út.
Az atomenergia-ellenes sötétzöldeket pedig valakinek fel kellene világosítani már végre pl az exxon waldezrõl és a többi "veszélytelen" energiatermelési mód kockázatairól...
A lakossági felhasználás ebbõl a tüzelõbõl banális manapság európai szinten is. Mondhatni egy mûködõ vulkán néhány perces kénye - kedve több ként bocsájt a levegõbe e tüzelõhöz képest. Erre, a hazánkban gyakorlatilag egyetlen komoly gazdaságosan kitermelhetõ tüzelõanyagra épül a mátrai ZRT energia termelése. A Mátra kéntelenítõ berendezéssel van ellátva, tehát nem terheli ezzel a légkört. Két darab 200 megawattos elavult erõmûvi blokkját a tervek szerint egy 400 megawattos új erõmûvi blokkra váltja ki, a legmodernebb technológiai megoldásokkal, a tiszta szén (széndioxid lekötés) lehetõségével. Ráadásul a tervezett erõmûvi blokkok jóval hatékonyabbak lehetnek az adott kalóriából kinyert áramtermelés szempontjából. Mitõl is fontos ez? A Mátra most is igen jelentõs import terhet vesz le az ország válláról 15 %- körüli energia termelése lévén, hazai alapú fûtõanyaggal, az ország gázimport terheit csökkenti jelentõsen, aminek a nemzetbiztonsági kockázatait, és közgazdasági hátrányait nem igen kell ecsetelni. Az energiaszektorban nem megengedhetõ az "egy lábon állás", növelni kell a megújuló energia részarányát, ez elemi érdekünk (a Mátra energiatermelésének közel 10 %-a megújuló energia a lignit mellett), de ezt csak hosszabb távon , apró lépésenként lehet megtenni, hiszen hihetetlenül beruházás igényes, ebbõl most is több mint duplájába kerül egy kilowatt megtermelt áram, mint a hagyományos technológiákból. Ez kivitelezhetetlen , nincs aki ezt megfizesse!! Ráadásul nagyságrendekkel kisebb a hatékonysága... Atomra sem alapozhatunk korlátlanul , napjainkban is igen komoly az atomellenesség a civilek körében, elég lenne egy atombaleset.... Eljutottunk a kõkemény realitásokhoz, a több lábon álláshoz, napjainkban, de még hosszú évtizedekig ez a realitás! Messzire vezetne most hazánk ostoba, a világban példátlan (talán délamerika?) liberalizálását boncolgatni, a pénzügyi lufi kipukkadása után nagyon is anyagivá vált világunk, dermesztõen anyagivá! Véleményem szerint a liberalizáltság= kiszolgáltatottság,(milyen érdekes a nagyok hogy kifarolnak belõle, amikor nem érdekük ) ezt most a témától elvonatkoztatva , szubjektíve teszem hozzá. Energiafelhasználásunk évrõl , évre nõ, bármennyire nem szeretjük ezt hallani... Pár éve még "téli csúcs" volt, ami manapság "téli, nyári csúccsá" változott elsõsorban az elterjedt légkondícionáló berendezések miatt.
Ne is mondd, sajna a 80-as évek õrült szénkorszakának kötelezõ példányai ezek, csak Mályiban tucatnyi ennél is nagyobb ház van...
Van benne ráció, nem a "spanyolviasz" kategóriája ez, ám a lobbik azok lobbik...
Ellenben a fórum alaptémájától elkanyarodik ennek a kivesézése, térjünk vissza a közvetlen éghajlati dolgokra.
Van benne ráció, nem a "spanyolviasz" kategóriája ez, ám a lobbik azok lobbik...
Ellenben a fórum alaptémájától elkanyarodik ennek a kivesézése, térjünk vissza a közvetlen éghajlati dolgokra.
Ekkora házban már lehet golfpályát nyitni és meggazdagodni belõle )
Ezért tartom jó ötletnek az energiapazarló megoldások (régi kazán, nagyköbcentis kocsi, szigeteletlen épületek) fokozatos büntetõadóval terhelését, és mondjuk az energiafogyasztást számottevõen csökkentõ befeketetések nagyarányú támogatását.
Azaz nyugodtan lehetne adni ilyen célra mondjuk 2%-os kamatú forinthitelt, mert a gázon megspórolt pénzbõl 5 év alatt simán vissza lehet fizetni, azaz nullára futna teljes biztonsággal, akár úgy is, hogy a gázszámlád még csak 20%-al csökken (a gázfogyasztásod meg 40-el) és mondjuk a gázmûvek tovább utalja a felesleges pénzt a hitelezõdnek, igy kibújni sem lehet alóla. Vagy akármi.
Ezért tartom jó ötletnek az energiapazarló megoldások (régi kazán, nagyköbcentis kocsi, szigeteletlen épületek) fokozatos büntetõadóval terhelését, és mondjuk az energiafogyasztást számottevõen csökkentõ befeketetések nagyarányú támogatását.
Azaz nyugodtan lehetne adni ilyen célra mondjuk 2%-os kamatú forinthitelt, mert a gázon megspórolt pénzbõl 5 év alatt simán vissza lehet fizetni, azaz nullára futna teljes biztonsággal, akár úgy is, hogy a gázszámlád még csak 20%-al csökken (a gázfogyasztásod meg 40-el) és mondjuk a gázmûvek tovább utalja a felesleges pénzt a hitelezõdnek, igy kibújni sem lehet alóla. Vagy akármi.
Így van, építészmérnökökkel beszélve lehet kijelenteni a 30-30-30%-os, házfalon - nyílászárókon - ház alján-tetején elszökõ sugárzási veszteséget.
Nekünk egyre volt pénzünk, ez a nyílászárók java részére esett, jól döntöttünk.
Ezen kívül még volt több hõszigetelõ praktika, kisebb tételben.
Ezekre volt pénzünk (évekig spóroltunk rá, nem voltak fölösleges, sõt egyáltalán semmilyen hiteleink), elõre be volt kalkulálva a fûtési megtakarítás.
Két év alatt eljutottunk oda, hogy az 5-6000m3 körüli éves gázfogyasztás (óriási ház) lejött 3500m3 alá.
Ez csak 100Ft-os gázár mellett is évi 200ezer forint, mai gázárakon majd 300ezer forint.
Ez nekünk négy év alatt bõven megtérül, és ebben a nyílászárókon kívül benne van még több beépített, kisebb volumenû szigetelés.
Nekünk egyre volt pénzünk, ez a nyílászárók java részére esett, jól döntöttünk.
Ezen kívül még volt több hõszigetelõ praktika, kisebb tételben.
Ezekre volt pénzünk (évekig spóroltunk rá, nem voltak fölösleges, sõt egyáltalán semmilyen hiteleink), elõre be volt kalkulálva a fûtési megtakarítás.
Két év alatt eljutottunk oda, hogy az 5-6000m3 körüli éves gázfogyasztás (óriási ház) lejött 3500m3 alá.
Ez csak 100Ft-os gázár mellett is évi 200ezer forint, mai gázárakon majd 300ezer forint.
Ez nekünk négy év alatt bõven megtérül, és ebben a nyílászárókon kívül benne van még több beépített, kisebb volumenû szigetelés.
Nekem 730m3 gáz ment el januárban, 700m3 decemberben, eme hónapokban már rá-rá segítettem a vegyes-kazánnal, fával (6-6mázsa bükk eltüzelésével, ez öt-hat itthon töltött, napközbeni fûtést jelent, 8-22óra között, jah a bükk sem füstül szinte semmit, kb. fél éves).
Viszonyítás, fa segítsége nélkül 600m3 ment el, még novemberben!
A ház kétszintes+tetõtér, ez 180m2+tetõtér.
A fal nincs szigetelve, a nyílászárók java része azonban 0,9-1K-s borovifenyõre cserélve.
Azaz az egy-egyharmados házfal - nyílászárók - ház alja-teteje közül a nyílászárókat választottuk (a fal nem jött volna ki ennyibõl és nem is szeretem kültéren a hungarocellt), plusz a ház alját-tetejét részben szigetelõréteggel láttuk el.
Eredmény: Hasonló téli hõmérsékletekkel ezek nélkül 1100-1200m3 ment el a téli hónapokban, a házátalakítással, fa-rásegítés nélkül 900-1000m3, rásegítéssel (ezzel a fa áérával együtt is 100ezer forintot spórolunk meg évenként!) az idén már 700m3 körül.
Viszonyítás, fa segítsége nélkül 600m3 ment el, még novemberben!
A ház kétszintes+tetõtér, ez 180m2+tetõtér.
A fal nincs szigetelve, a nyílászárók java része azonban 0,9-1K-s borovifenyõre cserélve.
Azaz az egy-egyharmados házfal - nyílászárók - ház alja-teteje közül a nyílászárókat választottuk (a fal nem jött volna ki ennyibõl és nem is szeretem kültéren a hungarocellt), plusz a ház alját-tetejét részben szigetelõréteggel láttuk el.
Eredmény: Hasonló téli hõmérsékletekkel ezek nélkül 1100-1200m3 ment el a téli hónapokban, a házátalakítással, fa-rásegítés nélkül 900-1000m3, rásegítéssel (ezzel a fa áérával együtt is 100ezer forintot spórolunk meg évenként!) az idén már 700m3 körül.