Globális jelenségek
Még egy megjegyzés, nagyon röviden:
"A termelõdõ vízgõz jó része idõvel gondolom az óceánokban köt ki."
Szerintem a mesterséges vízgõzkibocsátás pont azért nem komoly tényezõ, mert egy kipufogott H2O-molekula már átlag 10 nap elteltével a Föld felszínén találhatja magát folyadékként. (Ezért minõsül "környezetbarátnak" a hidrogénhajtású autó, ha a hidrogénjét nem fosszilis energiával állították elõ.) Elvben 10 nap a vízgõz tartózkodási ideje a légkörben, vagyis pl. egy óceánról elpárolgó molekula ennyi idõ alatt hullik ki csapadékként. Mi pedig a természetes párolgás mellé hiába bocsátunk ki további vízgõzadagot: amíg a hõmérséklet állandó, addig a légkör ugyanannyi vízgõzt képes magában tartani, tehát a többletnek pont ugyanúgy ki kell hullania.
(Pontosabban: ha a légkör pont ugyanannyi vízgõzt képes magában tartani, mint korábban, akkor a kibocsátási többlet miatt a körforgásnak némileg fel kell gyorsulnia, hogy a légkörbe idõegység alatt bejutó és kihulló mennyiség továbbra is egyenlõ maradhasson. Ennek persze már lehet hatása az idõjárásra, de hogy ez miben nyilvánulhat meg, az még az üvegházhatásnál is sokkal bizonytalanabb téma...)
"A termelõdõ vízgõz jó része idõvel gondolom az óceánokban köt ki."
Szerintem a mesterséges vízgõzkibocsátás pont azért nem komoly tényezõ, mert egy kipufogott H2O-molekula már átlag 10 nap elteltével a Föld felszínén találhatja magát folyadékként. (Ezért minõsül "környezetbarátnak" a hidrogénhajtású autó, ha a hidrogénjét nem fosszilis energiával állították elõ.) Elvben 10 nap a vízgõz tartózkodási ideje a légkörben, vagyis pl. egy óceánról elpárolgó molekula ennyi idõ alatt hullik ki csapadékként. Mi pedig a természetes párolgás mellé hiába bocsátunk ki további vízgõzadagot: amíg a hõmérséklet állandó, addig a légkör ugyanannyi vízgõzt képes magában tartani, tehát a többletnek pont ugyanúgy ki kell hullania.
(Pontosabban: ha a légkör pont ugyanannyi vízgõzt képes magában tartani, mint korábban, akkor a kibocsátási többlet miatt a körforgásnak némileg fel kell gyorsulnia, hogy a légkörbe idõegység alatt bejutó és kihulló mennyiség továbbra is egyenlõ maradhasson. Ennek persze már lehet hatása az idõjárásra, de hogy ez miben nyilvánulhat meg, az még az üvegházhatásnál is sokkal bizonytalanabb téma...)
Ezt már Hidegségnek is szerettem volna leírni: ennyire nem kell, nem szabad mereven keresni az esetleges felmelegedést az éghajlati adatsorokban. Létezik ezernyi egyéb hatás (pl. naptevékenység ingadozása, óceáni vízkörzés több éves vagy évtizedes természetes ciklusai), ami a hõmérséklet ingadozásához vezet. Ezek nyilván nem szûnnek meg létezni akkor sem, ha beindul egy erõsödõ üvegházhatás. Ehelyett az új trend összeadódik a korábban is létezõ ingadozásokkal, vagyis egyik évrõl, évtizedrõl a másikra akár még csökkenni is tud a hõmérséklet, hosszabb távon viszont a hullámzásból egy melegedõ összkép áll össze.
A melegedés utóbbi években megfigyelt hiánya miatt az egész elméletet elutasítani kb. annak felel meg, mintha a szép márciusi kitavaszodás (folyamatosan emelkedõ napi középhõmérsékletek) után egy kósza áprilisi HF miatt kijelentenénk, hogy mégsem melegedünk, tehát idén elmarad a nyár.
A melegedés utóbbi években megfigyelt hiánya miatt az egész elméletet elutasítani kb. annak felel meg, mintha a szép márciusi kitavaszodás (folyamatosan emelkedõ napi középhõmérsékletek) után egy kósza áprilisi HF miatt kijelentenénk, hogy mégsem melegedünk, tehát idén elmarad a nyár.
Nem vagyunk mi nagyon különbözõ hullámhosszon szerintem, legalábbis azon a téren, biztos nem, hogy abban egyetértünk, hogy nagyon pici szegmensét ismerhetjük a világunk bonyolult és összekapcsolódó rendszereiben lezajló folyamatoknak.
"...mivel nem véletlen volt eddig a tapasztalt keretek között."
Épp nem olyan rég olvastam (már nem tudom hol), hogy mint Bolygónk mai képe, mint az azon létrejövõ élet milliónyi "véletlen" összjáték eredménye. Azért is írom így, hogy "véletlen", mert a publikációban éppen ezen volt a hangsúly!
Remélem, érthetõ, hogy ezt most nem a kötekedés, hanem a további bizonytalankodás kedvéért írtam!
"...mivel nem véletlen volt eddig a tapasztalt keretek között."
Épp nem olyan rég olvastam (már nem tudom hol), hogy mint Bolygónk mai képe, mint az azon létrejövõ élet milliónyi "véletlen" összjáték eredménye. Azért is írom így, hogy "véletlen", mert a publikációban éppen ezen volt a hangsúly!
Remélem, érthetõ, hogy ezt most nem a kötekedés, hanem a további bizonytalankodás kedvéért írtam!
Biztosan van tehetetlensége a rendszernek, illetve a termelõdõ vízgõz jó része idõvel gondolom az óceánokban köt ki, dehát majd kiderül.
Nem azt mondom hogy megalkottam a tuti elméletet, csak azt, hogy nagyjából fogalmunk sincs, mi számit és mi nem, illetve ugye az õsi mondás alapján ( "az a jó fizikus aki tudja mikor mit kell elhanyagolni" ) nem vagyunk jó fizikusok, hiszen fogalmunk sincs, hogy az éghajlat szempontjából melyik nagyon kicsi paraméternek (CH4 koncentráció, tengervíz hõmérséklete, vagy akár a szélsebességek változásai vagy bármi más) van jelentõsége, nem tudjuk, milyen folyamatok és csatolások vannak, nem ismerjük az ok-okozati összefüggéseket és így tovább.
Ezért nagyon bátor dolog kijelenteni, hogy bármilyen kis mennyiségû anyag (CO2) akármilyen kis változása elhanyagolható.
Azt tartom valószinûnek, amit korább irtam: ha a paraméterek valamelyike kimozdul mondjuk az elmúlt 1000 évben megszokott keretbõl - legyen ez a CO2 vagy vízgõz vagy metán vagy akármi - akkor annak biztosan lesz következménye, mivel nem véletlen volt eddig a tapasztalt keretek között.
Nem azt mondom hogy megalkottam a tuti elméletet, csak azt, hogy nagyjából fogalmunk sincs, mi számit és mi nem, illetve ugye az õsi mondás alapján ( "az a jó fizikus aki tudja mikor mit kell elhanyagolni" ) nem vagyunk jó fizikusok, hiszen fogalmunk sincs, hogy az éghajlat szempontjából melyik nagyon kicsi paraméternek (CH4 koncentráció, tengervíz hõmérséklete, vagy akár a szélsebességek változásai vagy bármi más) van jelentõsége, nem tudjuk, milyen folyamatok és csatolások vannak, nem ismerjük az ok-okozati összefüggéseket és így tovább.
Ezért nagyon bátor dolog kijelenteni, hogy bármilyen kis mennyiségû anyag (CO2) akármilyen kis változása elhanyagolható.
Azt tartom valószinûnek, amit korább irtam: ha a paraméterek valamelyike kimozdul mondjuk az elmúlt 1000 évben megszokott keretbõl - legyen ez a CO2 vagy vízgõz vagy metán vagy akármi - akkor annak biztosan lesz következménye, mivel nem véletlen volt eddig a tapasztalt keretek között.
Remélem nem gond, ha a magam egyszerû nyelvén mégis folytatom, bár továbbra sem a tudományos megközelítés tükrében...
Lehet "valamilyen" jelentõsége...
Viszont, ha "mereven" követjük ezt a gondolatmenetet, akkor ebbõl az is következhetne, hogy évente lineárisan vagy mittudomén exponenciálisan valamennyivel növekedni kellene a globális hõmérsékletnek, ami ugye (ha nem tévedek) 2000? óta nem növekedett...
Lehet persze azt is mondani, hogy ez még "belefér" az elméletbe így is, itt jönnének a visszacsatolások?
---------
Más:
Érdekes, hogy vannak kutatók, akik az urbanizáció által keltett mikroklíma jelenséget megkérdõjelezik, ugyanakkor globális mértékben pedig elismerik az ember szerepét a változás okozójaként.
Lehet "valamilyen" jelentõsége...
Viszont, ha "mereven" követjük ezt a gondolatmenetet, akkor ebbõl az is következhetne, hogy évente lineárisan vagy mittudomén exponenciálisan valamennyivel növekedni kellene a globális hõmérsékletnek, ami ugye (ha nem tévedek) 2000? óta nem növekedett...
Lehet persze azt is mondani, hogy ez még "belefér" az elméletbe így is, itt jönnének a visszacsatolások?
---------
Más:
Érdekes, hogy vannak kutatók, akik az urbanizáció által keltett mikroklíma jelenséget megkérdõjelezik, ugyanakkor globális mértékben pedig elismerik az ember szerepét a változás okozójaként.
évente 4%-al több napsugárzás "válik" helyett évente a 9-10 km közötti 1 km vastag rétegben 4%-al több napsugárzás "válik" üvegházhatássá.
Igen, azt elszámoltam.
Viszont a világ kõolajfogyasztása napi 85 millió hordó, ez C8H16-al számolva:
85 millió hordó / nap * 365 nap/év * 0.111 t/hordó * 0.15 ( kb ennyi tömegszázaléka hidrogén) * 9 (2 kg hidrogénbõl 18 kg víz lesz) / 1000 t / km3 (1 g víz telít 1 m3 levegõt -35 fokon normál nyomáson, de inkább kevesebb) = 4649000 km3/év, ez a föld felszínének egy százaléka 1 km vastagon. Mivel a víz fajhõje négyszerese a levegõének, ez azt jelenti, hogy évente 4%-al több napsugárzás "válik" üvegházhatássá, ennek ezért lehet jelentõsége.
Viszont a világ kõolajfogyasztása napi 85 millió hordó, ez C8H16-al számolva:
85 millió hordó / nap * 365 nap/év * 0.111 t/hordó * 0.15 ( kb ennyi tömegszázaléka hidrogén) * 9 (2 kg hidrogénbõl 18 kg víz lesz) / 1000 t / km3 (1 g víz telít 1 m3 levegõt -35 fokon normál nyomáson, de inkább kevesebb) = 4649000 km3/év, ez a föld felszínének egy százaléka 1 km vastagon. Mivel a víz fajhõje négyszerese a levegõének, ez azt jelenti, hogy évente 4%-al több napsugárzás "válik" üvegházhatássá, ennek ezért lehet jelentõsége.
Nem akartam beleszólni, de tulajdonképp végig sem gondoltam (és lehet nincs is igazam...), mégis a repülõgépes hasonlatod elsõ olvasatra olyan volt, mintha egy mokkáskanál sót dobnánk az óceánba...
A kõolajszármazékok égetésekor vízgõz keletkezik, pl a kerozin egyik fajtája:
C14H30 + 29 O2 = 14 CO2 + 15 H2O
, igy termel vizet, méghozzá olyat, ami eddig nem volt a légkörben.
Elszámoltam egy nagyságrendet, igy 200 év jött volna ki.
C14H30 + 29 O2 = 14 CO2 + 15 H2O
, igy termel vizet, méghozzá olyat, ami eddig nem volt a légkörben.
Elszámoltam egy nagyságrendet, igy 200 év jött volna ki.