Globális jelenségek

"Tehát ha az utóbbi 30-40 évben megfigyelt melegedést az ember okozta volna, akkor a legtöbb besugárzást magának tudó trópusi légkörben, 7-8 km-es magasságban kellett volna a hõmérsékletnek leginkább emelkednie."

Erre is reagálnék, kicsit más nézõpontból, mint ZMarton. A közlekedési lámpás hasonlatod azért sántít, mert kihagytad azt a tényezõt, hogy a "városközpontban" (a légkör legalján) helyezkednek el legsûrûbben a "lámpák" (üvegházgáz-molekulák), kifelé pedig egyre hosszabb szakaszokon lehet akadálytalanul haladni. Ez esetben bizony a városközpontban lesz a dugó. Ráadásul a légkörben a molekulák mennyiségének kifelé való csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy kisebb nyomáson eleve keskenyebbek az elnyelési sávok. Mintha pl. a piros autók a külsõ városrészben már átmehetnének a piros lámpánál is.


Ez alapján én megint nem a teljes elméletet dobnám el, hanem azt járnám körül alaposabban, hogy miért is hozták ki a számítások a magasabb légrétegek erõsebb melegedését. Lehet, hogy csupán itt van a kutya elásva... persze nyilván egy errõl szóló vita nem lenne annyira "médiaképes", mint a manapság divatos "máris itt a globális felmelegedés vagy hülyeség az egész?" típusú összecsapások.

Félreértés ne essék: ahogy korábban többször leírtam ebben a fórumban, magam is kételkedem abban, hogy a felmelegedés ténye máris bizonyítható lenne az adatokból, és bármilyen, általunk furcsának vélt idõjárási jelenséget erre kellene ráfognunk. A "klímaszkeptikus" ellenérvek viszont gyakran még gyengébb lábakon állnak. Szerintem egyelõre nem érdemes mindenáron pro vagy kontra bizonyítékokat keresni. Ehhez tényleg túl kevés az információnk, túl sok hibával terheltek az adataink, és az is könnyen elképzelhetõ, hogy a légkörben eleve csak hosszabb "válaszidõvel" jelenik meg a többlet-CO2 hatása. (Akár a jég olvadáshõ-igénye, akár egy még ismeretlen visszacsatolás, akár egy most épp ellentétes irányban ható természetes ingadozás miatt.)

Ahhoz viszont épp eleget tudunk, hogy kimondhassuk: a felmelegedés veszélye valós, ez pedig bõven megindokolja a tervezett óvintézkedéseket - vagyis a kibocsátások csökkentését, ami mellesleg pl. az energiaellátás biztonságát is növelheti a Föld jó részén.

Pár megjegyzés:

1. A vízpára fajhõje 4,18 kJ/kgK, a levegõé ennek negyede, azaz ha a CO2 emelkedése emeli 1%-al az átlag páratartalmat, akkor annak a hõtároló képességben 4% növekedés a következménye.

2. "Annyiban állásponttól függetlenül gyakorlatilag minden kutató egyetért, hogy a CO2 koncentráció iparosodás elõtti szintrõl ennek kétszeresére (280-ról 560ppm-re) emelkedése ÖNMAGÁBAN 0.5-0.7°c globális felmelegedést okozna 1750 és 2100 között"
Ez pusztán elméletek eredménye, amik pont ugyanakkora hibákat hordozhatnak magukban (vagy még nagyobbakat), mit a GFS mondjuk 15 napra elõre vagy bármi más 10 napnál távolabbra szóló elõrejelzés. Azaz jó esetben is a "vagy igaz vagy nem" a legerõsebb állítás az elmélet helyességére. Pláne mert kb. fogalmunk nincs hogy a CO2-T emelkedés közül melyik okozta melyiket.


3. "Tehát ha az utóbbi 30-40 évben megfigyelt melegedést az ember okozta volna, akkor a legtöbb besugárzást magának tudó trópusi légkörben, 7-8km-es magasságban kellett volna a hõmérsékletnek leginkább emelkednie"

Az ember alapvetõen az alsó 200 m-es légkört szennyezi és melegíti, ennek egyrészt idõ kell mire feljut 7-8 km magasra, másrészt feljutás elõtt egy jó része el is nyelõdik, azaz ebbõl talán nem következik hogy az emberi szennyezésnek 7 km magasan kellene legjobban melegítenie a légkört.

4. "Így viszont a metánmolekulák "munkanélküliekké" válnak."
Ez igy egyszerûen nem igaz, mert ettõl még azt a fotont, ami a metánmolekulát éri, el fogja nyelni. És mivel a koncentráció mindhárom gáz (CO2,H2O,CH4) esetében nagyon kicsi, nem fogják egymást kiárnyékolni, a hõelnyelés összeadódik.


Egyébként is nem az a kérdés hogy az emberi termelés maga melegíti-e az éghajlatot, hanem hogy mikor kapcsol be egy vissza nem fordítható pozitív, esetleg negatív visszacsatolást. Erre vonatkozóan pedig az égvilágon semmilyen információ és bizonyíték nincs, ami ennek a visszacsatolásnak a meglétét vagy a bekapcsolódását vagy az addig lévõ idõt bizonyítaná, cáfolná.

Szerintem nagy hiba azt hinni hogy bármilyen klimatológiai elmélet megalapozott lehet és a valósággal való bármilyen egyezés nem a véletlen mûve, amikor ma gyakorlatilag semmit nem tudunk az éghajlatról, a visszacsatolásokról, kapcsolatokról és a pontos elõrejelzések maximum 5 napra terjednek.

Egy viszont biztos: az elmúlt mondjuk 1000 évben az éghajlathoz szerintünk kapcsolódó paraméterek (légkör/vizek összetétele, hõmérséklete, áramlási minták stb) és az éghajlat egy többé-kevésbé állandó egységet alkotott úgy, hogy a legtöbb érték (összetétel, hõmérséklet stb) alig változott.
Ehhez képest manapság pl a CO2 érték (és még biztos sok más is, amit nem méricskélünk) az emberi tevékenység miatt egyre inkább kicsúszik az elmúlt 1000 évben megszokott kereteibõl és ennek garantáltan lesz következménye.

Ha tudsz mutatni egy olyan adatsort vagy grafikont, ahol az is látszik, hogy a CO2 elnyelési sávjainak alakja, szélessége milyen lesz különbözõ koncentrációk mellett, és ebbõl kiderül, hogy 100 ppm differencia csak jelentéktelen változáshoz vezet, akkor elfogadom, hogy ez semmiség. Viszont ha 0 és 300 ppm között 7°C különbség adódik a Föld egyensúlyi hõmérsékletére, akkor gyanítom, hogy legalábbis nem minden esetben van így. Ekkor a "100 ppm semmiség" önmagában nem állja meg a helyét, legalább annyit illik igazolni, hogy 300 ppm táján és felette már erõsen ellapul a koncentráció vs. egyensúlyi T görbéje.

"A metán elnyelési tartománya jóval kisebb, ráadásul mindkettõt 100%-ban lefedi a vízgõz."
Ez ellenben már a linkelt grafikon alapján sem igaz: kösd össze függõleges egyenesekkel a metán és a vízgõz görbéjét, láthatod, hogy a metáncsúcsok hullámhosszainál nincs 100%-on a vízgõz elnyelése.

Az 1961-1990-es sokévi átlaghoz képest viszonyítani a globális felmelegedést például nem szerencsés, mivel az egy hûvösebb idõszak volt, szemben a 20-as-30-as évekkel.
Meg aztán ott van a másik dolog, mennyiben valós ez a felmelegedés, mennyire mérhetõ, a mérések valóban melegedést mutatnak-e hosszabb távon is.
De szerintem sokkal fontosabb lenne azt vizsgálni, hogy az idõjárási szituációkban, a frontokban történt-e változás!?
De errõl senki, vagy csak nagyon kevesen beszélnek.
Lehet vitatkozni, hogy 4 tized vagy 6 tized, majdnem tökmindegy, de az nagyon nem, ha valóban több lett a szélsõség.
Persze korábban is voltak, csak a kérdés, hogy amennyiben korábban csak epizódjelleggel történtek a szélsõségek, most meg rendszeresen elõfordulnak, akkor ez minek tulajdonítható!?

Az utolsó két mondatodban leírtakkal sajnos én is nagyon sokszor szembesültem.

A demagógia kissé talán erõs kifejezés, már megbocsáss. Én mindig igyekszem eltekinteni a hasonló jelzõk használatától (ha nem így tenném, nyugodtan figyelmeztessetek). Írtam bármi olyat ami valótlan? Az egy tízezred, az bizony egyetlen tízezred... és mindez jóval távolabb mutat annál, mint amit az elõbb leírtam:

Miért is vagyok szkeptikus? Érveim egyikét szeretném a továbbiakban kifejteni:

Az ember által okozott globális felmelegedés elméletének Akhilleusz-sarka a pozitív visszacsatolások megléte vagy hiánya. A szén-dioxid valóban üvegházhatású gáz, azonban "képességeit" tekintve önmagában túl gyenge ahhoz, hogy a beharangozottakkal egyenértékû változást legyen képes okozni. Annyiban állásponttól függetlenül gyakorlatilag minden kutató egyetért, hogy a CO2 koncentráció iparosodás elõtti szintrõl ennek kétszeresére (280-ról 560ppm-re) emelkedése ÖNMAGÁBAN 0.5-0.7°c globális felmelegedést okozna 1750 és 2100 között. A probléma az, hogy a hivatalos változat szerint a 20. század folyamán megfigyelt melegedés elérte a 0.7°c-ot, miközben a CO2 koncentráció ennek csak kis hányadával emelkedett (280-ról 380ppm-re). Nem kellett sokat várni a megoldásra: a magyarázat a pozitív visszacsatolások jelenlétét hangsúlyozta. Ezek közül az ún. vízpára-visszacsatolás a legerõteljesebb. Amennyiben növekszik a globális átlaghõmérséklet, akkor növekszik a párolgás, a több vízpára miatt a melegedési folyamat pedig "elrugaszkodik a talajtól". Ez az alapja a 3-4-5-6 és még több fokos felmelegedéssel történõ riogatásoknak. Nos, lássuk mit mond tapasztalati tudásunk, mire jutunk a természet megfigyelésébõl nyert adatokkal...

1. A légköri üvegházhatás jelenségét a városi forgalomhoz hasonlíthatjuk. Tegyük fel, hogy egy város agglomerációs gyûrûjébõl befelé végig autópályán lehet reggelente közlekedni, viszont este hazafelé menet, közlekedési lámpák tucatjain kell áthajtani. A lámák feltartják a kifelé irányuló forgalmat, azonban nem ejtik véglegesen csapdába. Az üvegházhatás pontosan ugyanígy mûködik, megnöveli egységnyi hõenergia légköri tartózkodási idejét. Ez nem a felszínt melegíti a legerõteljesebben, hanem a középsõ légkört és ez hõközléssel átadódik a felszínre (a forgalmi dugó sem a városközpontban alakulna ki).

Tehát ha az utóbbi 30-40 évben megfigyelt melegedést az ember okozta volna, akkor a legtöbb besugárzást magának tudó trópusi légkörben, 7-8km-es magasságban kellett volna a hõmérsékletnek leginkább emelkednie. Az összes klímamodell elõrejelzi a "forró pont" vagy "üvegház ujjlenyomat" kialakulását. (IPCC jelentés, Elsõ Munkacsoport, lásd F ábra Link ).

Ezek után prezentálom Neked a szürke valóságot, amelynek forrása tapasztalati tudás - mûholdas és radioszondás megfigyelési sorok:

A légköri üvegházhatás erõsödésének és a pozitív visszacsatolásoknak nyoma sincs, a légkörben felhalmozódó hõtöbblet pedig úgy tûnik, mintha a felszínrõl származna. Ebbõl meglehetõsen sok következtetés levonható, amirõl a terjedelem miatt sajnos most nem tudok írni. További problémát jelent a felmelegedés hiánya 1997 óta. Az 1997 és 2009 közötti összesen 13 év folyamán ugyanis 4 tizedfoknyi globális felmelegedésnek kellett volna bekövetkeznie ahhoz, hogy 2100-ra elérjük a középbecslésnek számító 3 fokos mértéket.

Az eddig leírtak mellett a szén-dioxid elnyelési tartománya elképesztõen szûk, a felszínrõl a világûr felé tartó infravörös sugárzás egy apró hányadát képes csak visszatartani. Pontosabban nem is visszatartás, vagy csapdába ejtés történik, ez egy rendkívül rossz hasonlat, és sajnos ez került bele a köztudatba.

Az üvegházhatású gázok bizonyos hullámhosszú sugárzást képesek elnyelni, ezáltal növekszik a hõmérsékletük, és természetesen ezt a hõtöbbletet hõközléssel átadják a környezetüknek. Link Minden ilyen gáz más-más elnyelési tartománnyal rendelkezik, A CO2-nél például kb. 30-szor erõsebb a vízgõz hatása. Ennek ellenére a szén-dioxid infravörös tartományban egy jelentõs elnyelési tartománnyal rendelkezik, amelyben "versenytársa" a vízpárának (részben átfedik egymást). A metán elnyelési tartománya jóval kisebb, ráadásul mindkettõt 100%-ban lefedi a vízgõz. A metánnal kapcsolatos "22-szer erõsebb a CO2-nél" híresztelésnek annyi alapja van, hogy ha a légkörben nem lenne jelen nagyobb mennyiségû vízpára, akkor tényleg hatékonyan mûködne. Így viszont a metánmolekulák "munkanélküliekké" válnak.

Minél több idõmet áldozom az ember által okozott felmelegedéssel kapcsolatos elmélet kutatásának, egyre inkább úgy tûnik számomra, hogy a hivatalos álláspont részben vagy egészben téves. Az emberi hatás létét nem kétlem, csak a mértéke elenyészõ a természet erejéhez képest.

Kérlek minden esetben tájékozódj, mielõtt a másikat szándékos félrevezetéssel, ergo hazudozással vádolod meg. Amennyiben a másik fél esetleg olyat is állítana, ami kétségbe vonható, általában utolsó lehetõségként kell felmerüljön a szándékos tényferdítés vádja. Megértésed elõre is köszönöm

Azért egy kis demagógiáért neked sem kell a szomszédba menned.

"napjaink civilizációs gõgje vezethetett el odáig, hogy azt merjük gondolni, a légkör egyetlen tízezred részét megváltoztatva képesek vagyunk önkényesen átformálni a Föld éghajlati rendszerét..."

Egy tízezred rész nem feltétlenül sok, viszont sajnos a szóban forgó tízezred pont abból az anyagból áll, amibõl már az emberi tevékenység elõtt jelenlévõ 2 és fél tízezred rész is kb. 7°C-kal emelte a Föld egyensúlyi hõmérsékletét. Ráadásul van a légkörben olyan gáz (CH4) is, ami csak 2 milliomod részt tesz ki, mégis közel 1°C-kal emeli az egyensúlyi hõmérsékletet.

Természetesen tudom, hogy a koncentráció és az adódó egyensúlyi T között nem lineáris a kapcsolat, ill. az egyensúly sem áll be egykönnyen, mivel jónéhány késleltetõ és pozitív vagy negatív visszacsatoló hatás szól bele a történetbe. De ha a koncentráció csekélységével próbálod az emberi eredetû klímaváltozás veszélyét (figyelem, nem tényét!) nevetségessé tenni, az abszolút tudománytalan.

Link James Balog: Idõzített felvételek bizonyítják a súlyos jégveszteséget