Globális jelenségek
Az Antarktisz jégsapkája hatalmas gleccserekben folyamatosan "folyik" lefelé a kontinensrõl minden irányban, a tenger felé, az utánpótlását pedig a lehulló hó biztosítja. Pont úgy, mint pl. az Alpok gleccsereinél, csak a méretek több nagyságrenddel hatalmasabbak. A jégmezõ peremén teljesen természetes módon leválnak hol kisebb, hol nagyobb tömbök, hiszen a jégsapka nem hízhat a végtelenségig. (Szerencsés esetben egyensúlyban van: annyi jeget veszít a peremén, amennyivel a tetejét a csapadék gyarapítja.)
A jégmezõk leválásának közvetlen oka egyébként a tengeri árapály mellett a jég elõrehaladásának egyenlõtlen sebessége. Ahol hátulról egy nagy gleccser "tolja" a jégmezõt, ott gyorsabban menne, ahol az eleje nem úszik a tengervízen, hanem a tengerszint alatti aljzaton "gyökerezik", ott ez fékezi az elõrehaladást. Az eltérõ sebességû részek között pedig feszültség keletkezik, ami végsõ soron szét tudja szakítani a jeget.
A nagy kérdés az, hogy a jégtömeg egyensúlya jelenleg fennáll-e. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a földrész nagyobb, ún. kelet-antarktiszi részén igen, tehát ott hiába látunk néha hatalmas leszakadó jégmezõket (pl. a Ross-jégself peremén), ez a veszteség kb. ugyanannyi, amennyivel a csapadék a jégsapka "fenti" részét gyarapítja. A Nyugat-Antarktiszra viszont, bár nagy bizonytalanság mellett, de a legtöbb kutatás negatív mérleget mutat, vagyis a jégmezõnek az a része fogyóban lehet. Fontos viszont, hogy ugyanezek a kutatások azt is kimutatták: az antarktiszi jég nem évtizedek, hanem tízezer évek(!) alatt reagál érdemben a körülmények változására. Vagyis a mostani fogyás valószínûleg nem a legújabb "klímaváltozás" eredménye. Inkább arról van szó, hogy a 10 ezer éve véget ért "jégkorszak" (glaciális) végén történt melegedést még mindig nem követte le teljesen a jégsapka, nem állt be az új, az enyhébb klímának megfelelõ egyensúlyi állapota. Sajnos mûholdfelvételek nem túl régóta készülnek, tehát nincs rá bizonyíték, hogy pl. az 1800-as években, vagy teszem azt, 5000 évvel ezelõtt is ekkora jégmezõk váltak le onnan, de gyaníthatóan ez a helyzet. Az észlelt fogyás üteme ui. nem különösebben "vészes": még ha ebben az ütemben folytatódna, akkor is több százezer év kellene a nyugat-antarktiszi jégmezõ elfogyásához, ami ráadásul az Antarktisz teljes jégtömegének csak harmadát-negyedét jelenti (a keleti, stabilnak látszó jégmezõ teszi ki a többit).
A jégmezõk leválásának közvetlen oka egyébként a tengeri árapály mellett a jég elõrehaladásának egyenlõtlen sebessége. Ahol hátulról egy nagy gleccser "tolja" a jégmezõt, ott gyorsabban menne, ahol az eleje nem úszik a tengervízen, hanem a tengerszint alatti aljzaton "gyökerezik", ott ez fékezi az elõrehaladást. Az eltérõ sebességû részek között pedig feszültség keletkezik, ami végsõ soron szét tudja szakítani a jeget.
A nagy kérdés az, hogy a jégtömeg egyensúlya jelenleg fennáll-e. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a földrész nagyobb, ún. kelet-antarktiszi részén igen, tehát ott hiába látunk néha hatalmas leszakadó jégmezõket (pl. a Ross-jégself peremén), ez a veszteség kb. ugyanannyi, amennyivel a csapadék a jégsapka "fenti" részét gyarapítja. A Nyugat-Antarktiszra viszont, bár nagy bizonytalanság mellett, de a legtöbb kutatás negatív mérleget mutat, vagyis a jégmezõnek az a része fogyóban lehet. Fontos viszont, hogy ugyanezek a kutatások azt is kimutatták: az antarktiszi jég nem évtizedek, hanem tízezer évek(!) alatt reagál érdemben a körülmények változására. Vagyis a mostani fogyás valószínûleg nem a legújabb "klímaváltozás" eredménye. Inkább arról van szó, hogy a 10 ezer éve véget ért "jégkorszak" (glaciális) végén történt melegedést még mindig nem követte le teljesen a jégsapka, nem állt be az új, az enyhébb klímának megfelelõ egyensúlyi állapota. Sajnos mûholdfelvételek nem túl régóta készülnek, tehát nincs rá bizonyíték, hogy pl. az 1800-as években, vagy teszem azt, 5000 évvel ezelõtt is ekkora jégmezõk váltak le onnan, de gyaníthatóan ez a helyzet. Az észlelt fogyás üteme ui. nem különösebben "vészes": még ha ebben az ütemben folytatódna, akkor is több százezer év kellene a nyugat-antarktiszi jégmezõ elfogyásához, ami ráadásul az Antarktisz teljes jégtömegének csak harmadát-negyedét jelenti (a keleti, stabilnak látszó jégmezõ teszi ki a többit).
Egyre gondolunk. Ugyanis ott ahol a tenger és jég találkozik, szinte folyamatos a jéghegyképzõdés, amely természetes folyamat. Megintcsak azt mondom, hogy túl hamar kiáltják ki a globális felmelegedést okként. Olyan nem lehetséges, hogy pl. túlhízik egy parti sáv és egész egyszerûen kénytelen leszakadni, helyet változtatni. Kíváncsi vagyok visszafagy-e majd egyébként. Mert pl. olyan ötletem is van, hogy pl. azon a helyen folyamatosan van egy visszafagyási leválási ciklus, így a kapcsolódási ponton lehetséges egy gyengébb sáv, és ott fog megrepedni. Azután ott lehet okként a gyenge szeizmikus tevékenység (talán csak véletlen egybeesés Haiti?). Tévedés ne essék, nem tudom, a felmelegedés is lehet ok, csupán kérdések merülnek fel bennem, hogy bárki is kísérletet tesz-e ilyenkor egy ilyen esemény lehetséges okait számba venni és minden logikus okot megvizsgálni, és ily módon következtetéseket levonni. Azt hiszem, ezt hívják tudományos igényességnek.
Nekem az tûnt föl ezekkel az Antarktiszos cikkekkel kapcsolatban, hogy a képek a déli félteke nyarán készültek. Engem nem lepett meg, hogy nyáron olvad a jég. Olyan képsorozatot nem láttam, ahol ugyanaz a terület van fotózva mondjuk 79/89/99/09-ben. Az esetleg mondana valamit a változásról.
Feltennék egy (számomra) érdekes kérdést, anélkül, hogy pro-kontra állást foglalnék. Mi okozhatja egy hasonló méretû, tehát igazán gigantikus jéghegy /jégsziget leválását. Csak az olvadás, avagy mi még, illetve az egyes lehetséges okok közül hogyan lehet biztosan meghatározni, hogy melyik ok a legvalószínûbb?
A bulvársajtó "vészmadárkodása" szerintem is túlzás az Antarktisz jégtakarójának fogyása kapcsán. Viszont (ahogy már korábban is jeleztem) erre egyáltalán nem válasz a tengeri jégkiterjedés átlagos vagy átlag feletti nagysága. Hiszen ha a gleccserek (vagyis a szárazföldi jég, amirõl az Index cikke szól) fogyása felgyorsul, akkor az onnan leszakadó "jégszigetek" épp növelik a tengeri jég mennyiségét!
Üdv!
Nem tudom volt-e már, de azért beteszem: Link
Érdekes cikk, de sok újat nem tud mondani azon kívül amit a képeken látni. Illetve csak engem zavar az örökös ?vészmadárkodás? (van egyáltalán ilyen szó? ) Állandóan ha valamilyen cikk megjelenik az idõjárásról akkor azt mindenhol a globális felmelegedés számlájára írják...
Nem tudom volt-e már, de azért beteszem: Link
Érdekes cikk, de sok újat nem tud mondani azon kívül amit a képeken látni. Illetve csak engem zavar az örökös ?vészmadárkodás? (van egyáltalán ilyen szó? ) Állandóan ha valamilyen cikk megjelenik az idõjárásról akkor azt mindenhol a globális felmelegedés számlájára írják...