Globális jelenségek
Bizony, ez is abszolút jogos (a pontonhidakra, mint tökéletes jégakadályokra, nem is gondoltam).
A fagyáspont nem hiszem, hogy a kémiai összetétel változása okán eltolódott volna.
A szabályozás és hajóforgalom kettõsében keresni a fõ magyarázatot.
Utóbbi esetében egy dolog érdemel figyelmet, a szabályozás elõtt, a könnyû befagyás kívánatos volt, hisz a pontonhidakat be lehetett üzemelni, lévén a nagy hidak még nem voltak meg.
A szabályozás után a hajóforgalomnak nagy ellensége lett a jég, bizony beállása nem kívánatossá vált.
A szabályozás és hajóforgalom kettõsében keresni a fõ magyarázatot.
Utóbbi esetében egy dolog érdemel figyelmet, a szabályozás elõtt, a könnyû befagyás kívánatos volt, hisz a pontonhidakat be lehetett üzemelni, lévén a nagy hidak még nem voltak meg.
A szabályozás után a hajóforgalomnak nagy ellensége lett a jég, bizony beállása nem kívánatossá vált.
A mostani Duna-víz sem sós, nyugalomban hagyva annak rendje és módja szerint megfagy 0 fokban.
Annyi szennyezõanyag, amitõl fürödni egészségtelen benne, a víz fizikai tulajdonságai szempontjából jelentéktelen. A -2, -3°C táján fagyó tengervíznek már több mint 3 százaléka(!) só... A valódi magyarázat tényleg a szabályozás: ha csak egyetlen kanyarulat, szûkület van, ahol az úszó jégtáblák megakadnak, utána már nincs megállás, és gyorsan befagy felette a folyó.
Annyi szennyezõanyag, amitõl fürödni egészségtelen benne, a víz fizikai tulajdonságai szempontjából jelentéktelen. A -2, -3°C táján fagyó tengervíznek már több mint 3 százaléka(!) só... A valódi magyarázat tényleg a szabályozás: ha csak egyetlen kanyarulat, szûkület van, ahol az úszó jégtáblák megakadnak, utána már nincs megállás, és gyorsan befagy felette a folyó.
Amikor elolvastam a Réthly könyveket, akkor számomra az volt a legmegdöbbentõbb, hogy a leírások alapján egy enyhe idõszak után néhány napos -5, -10 fokban úgy befagyott Pestnél a Duna, hogy át lehetett rajta kelni. Én arra gondolok, hogy nem csak a szabályozás lehet erre a magyarázat, hanem még egy lényeges dolog: akkor még egészen más összetételû dolog folyt a Dunában, ha jól olvastam a történelemkönyvekben annak a valaminek az volt a neve, hogy víz, ami nulla fokban képes volt megfagyni. Ja és a hajóforgalom is kisebb lehetett.
Ezt kötve hiszem.
A Duna jege a szabályozás elõtt egy mérsékelten hideg idõszakban is beállt, ugyanezen idõszak esetén azóta épphogy zajlik.
A Duna jege a szabályozás elõtt egy mérsékelten hideg idõszakban is beállt, ugyanezen idõszak esetén azóta épphogy zajlik.
na jó de azért a tenger csak befagyott 30-40 km mélységig
egyébként a Dunáról is van 1 rendkívüli jeges év, (1697) amikor Pozsonynál 8 héten keresztül közlekedésre alkalmas volt a "jéghíd"
egyébként a Dunáról is van 1 rendkívüli jeges év, (1697) amikor Pozsonynál 8 héten keresztül közlekedésre alkalmas volt a "jéghíd"
A folyószabályozások nagyot változtattak a folyók jegesedési viszonyain, ezt bele kell kalkulálni.
Egy ugyanolyan mértékû és tartósságú hideg levegõ esetén 2-300éve jóval könnyebben fagytak be a folyóvizek, mint a kontinens nagy folyószabályozásai után.
Ez a Dunára lefordítva, pl. a tavaly januári erõs jégzajlás a régi idõkben egy teljes állójéggel egyenértékû.
Egy ugyanolyan mértékû és tartósságú hideg levegõ esetén 2-300éve jóval könnyebben fagytak be a folyóvizek, mint a kontinens nagy folyószabályozásai után.
Ez a Dunára lefordítva, pl. a tavaly januári erõs jégzajlás a régi idõkben egy teljes állójéggel egyenértékû.
Most volt a Tv-ben állítólag, hogy minden idõk, vagy az elmúlt 100 év legdurvább tele ez a Brit-szigeteken.
Ez mennyire igaz, vagy ki mit tud errõl?
Azért ide írom, mert egyrészt a met.társalgóban elveszne 2 perc alatt, másrészt klímaváltozásilag, szélsõségileg is érdemes róla ejteni pár szót.
Ez mennyire igaz, vagy ki mit tud errõl?
Azért ide írom, mert egyrészt a met.társalgóban elveszne 2 perc alatt, másrészt klímaváltozásilag, szélsõségileg is érdemes róla ejteni pár szót.