Meteorológiai társalgó

Elfogadom, de a pofánbaszás lehetőségét vindikálom magamnak.

Hát igen, és mindamellett, hogy a videóban vannak korrekt állítások is, sajnos hasonló fals kijelentésekkel-következtetésekkel is találkozni benne bőven, amivel éppen agyoncsapja az egész hitelességét. Kezdve azzal a többször is elhangzott az a már mások által is hangoztatott marhaság, hogy ez volt életünk leghűvösebb nyara, ami még akkor sem lenne igaz, ha a címhez hasonlóan elétette volna a hátralévő szócskát, de anélkül meg már önmagával is ellentétbe kerül, hiszen az elején mondja, milyen hűvös nyarakat élt át az 1970-es, 80-as években. A grafikonoknál meg egy korábbi átlagértéket hasonlít egy lokális minimumhoz, ami megint csak nem korrekt statisztikai módszer (a fagyos napok csökkenése és a hőségnapok/kánikulai napok növekedése persze úgy is bőven kijön, de az arány más).
Viszont mivel vannak azért benne hasznos információk is, mint pl. az időjárás-módosításos konteók cáfolata, egyelőre magát a videót nem töröltem, csak a "csapkodó" kommenteket, de ezek mellőzését a továbbiakban mellőzzük!

A  képet  árnyalja  a  kénháztartás  borulása.  A  légkörben  lévő  ammónium-szulfát - a  stratiform felhőképződés  alapanyaga -  legalább 40%-ban  biogén a  légkörben. Ez  az  algák  áltak  pörgetett kén- anyagcsere  folyamat  a  légkörben  a  dimetil-szulfoxid  ciklus.  Talán  a  nitrogén  geokémiai  ciklusánál  kisebb  teratonnákról  beszélünk,  de  mivel  itt  csak  kondenzációs  magok  alapanyagáról  van  szó,  talán  ez  a pár  teratonna  is  számít...
 Ez  a 40% így  volt  még  abban  a  korszakban  is, amikor  vizsgálni  kezdték  a  dolgot  kb. 35 éve, vagyis  bőven egy  iparosodott  korszakban  már.  Vallom,  hogy  előtte  még  hangsúlyosabb  volt  a  biogén  kénforgalom. A  dimetil-szulfoxid  "anyagcsere"  irodalmát,  ide  a  Bioszférába  fölreferáltam  Nektek  még  2015 -ben,  az  antarktiszi  algamezők évszakos  albedo  növelő  hatásáról (Cox et al.),  a  DMSO  1978-as  felfedezéséről (Andreae, Lovelock,  et  al.), a  korallok szulfát (DMS)  kibocsátásáról - mennyiségi  és  biológiai  leírással - stb., esetleg érdemes visszanézni.
A  tengeri  olajtermelés, hajózás  szennyező  hatása  éppen  a  felhőképzést  segítő  sekélyvízi  algamezőket és  a  korallzátonyokat  veszélyezteti  legjobban. Ezért  aztán  méginkább  a  tenger  fölött,  és  a  tengerpartokon  hullik  vissza  a tengerből  kipárolgott  csapadék,  nekünk  szárazföldieknek  csak  a  konvektív  erőlködés marad.  - világszerte.  Hiába  párolog  jobban  a  tenger,  ha  a  szállítással  - stratiform  felhőtakaró  híján - gondok  vannak...
A  felhők  energetikája  is hiányzik (halmazállapot-váltások tárolható,  szállítható  hője)  a  légkörből,  ezért  aztán  a  régiós széljárás  is  változik.  Ismét  csak  szállítási  gondok... Ha  a  felhőalap  is  följebb  kerül -mert  pl. petrol - párák  dobják  meg  azt  a  kitevőben  lévő  "k"  együtthatót - akkor  az  üllő  is közelebb  van,  a  zivifelhő  működési  tere  beszűkül,  dögcsepergés... száraz  zivatar. 
A  jégképző  magok  szintén  biogén  alapúak (pl. talajszemcsék  csak  akkor  válnak IFN-né,  ha  azokon  gombafonalak,  zuzmótöredékek  vannak  feltapadva.) Baktériumok  stb.  is  segítik,  hogy  -40 C helyett,  a  hókristály - képződés  már -5  C-nál  elindulhasson...  ha  van  belőlük  elég. 
A  mérsékelt  éghajlat  egy  biológiai  rendszer  terméke.  Most  azt  látjuk,  hogy  a  nyers  fizika  hogyan  veszi át  az  uralmat  világunk  fölött.

Link

Nem tudom, hogy volt-e már erről szó itt a napokban, de Horváth András elég korrekt videót készített.