Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A vörös tölgyes nem lenne rossz, de én csak gombafejjel gondolkodom.
Annyiban árnyalnám csak az egyébként valós képet, hogy a körzeti erdőterv állományfelvételi adatai alapján az a Salgótarjáni Erdészetünk által kezelt erdőrészlet, a Salgóbánya 65D, az kocsánytalan tölggyel elegyes erdei fenyves és nem lucfenyves. Az egy másik tűlevelű fafaj, a vöröses kérgéről azonnal megismerni. A Bakony lábánál, van a legszebb, legöregebb, sajnos már ott is a száradást mutató mintaállománya, a Fenyőfői "ősfenyves".
Kifejezetten rossz termőhelyeken, mindent is kibíró fajként tartottuk - eddig - számon.
Szinte pionír faj, a környéken sok bányászati rekultivációs területen alkalmazták mesterséges erdősítésekre.
A délebbi erdőrészlet - nincs a képen - az már valóban lucfenyves, de erdei fenyővel elegyes, tehát az sem tisztán lucos.
Vagyis az a helyi furcsaság van, hogy a szívósabb, szárazságtűrőbb, igénytelenebb erdei fenyő, néhány erdőrészletben a környéken, hamarabb adta meg magát mint a luc....pl. ott balra a csuszka alatt a 65C is fenyő elegyes lucfenyves...ez azt jelenti, hogy a rosszabb termőhelyi viszonyok és a helyi mezoklimatikus változások miatt az erdei fenyő eddig bírta,... a lucosokat jobb termőhelyre kellett ültetni, anno, mert érzékenyebb tűlevelű faj, de már azok is száradnak, ahogy erről alább szó volt...az erdei fenyő egyébként nagyon érzékeny a viharkárra, ha erősebben törik a korona, akkor ún, kékgombásodás rögtön megjelenik és egy év alatt szárad is ki az egész állomány...
Magyartölgynek a vörös tölgyet nem feledtem
, de az kicsit hosszabb kifejtős kérdés: mit keres egy középhegységi nemzeti park közepén, egy fafajcserés erdőfelújítás során, egy idegenhonos, főként alföldi ültetvényszerű fatermesztésben használt fafaj, az őshonosok között...
Kifejezetten rossz termőhelyeken, mindent is kibíró fajként tartottuk - eddig - számon.
Szinte pionír faj, a környéken sok bányászati rekultivációs területen alkalmazták mesterséges erdősítésekre.
A délebbi erdőrészlet - nincs a képen - az már valóban lucfenyves, de erdei fenyővel elegyes, tehát az sem tisztán lucos.
Vagyis az a helyi furcsaság van, hogy a szívósabb, szárazságtűrőbb, igénytelenebb erdei fenyő, néhány erdőrészletben a környéken, hamarabb adta meg magát mint a luc....pl. ott balra a csuszka alatt a 65C is fenyő elegyes lucfenyves...ez azt jelenti, hogy a rosszabb termőhelyi viszonyok és a helyi mezoklimatikus változások miatt az erdei fenyő eddig bírta,... a lucosokat jobb termőhelyre kellett ültetni, anno, mert érzékenyebb tűlevelű faj, de már azok is száradnak, ahogy erről alább szó volt...az erdei fenyő egyébként nagyon érzékeny a viharkárra, ha erősebben törik a korona, akkor ún, kékgombásodás rögtön megjelenik és egy év alatt szárad is ki az egész állomány...
Magyartölgynek a vörös tölgyet nem feledtem
, de az kicsit hosszabb kifejtős kérdés: mit keres egy középhegységi nemzeti park közepén, egy fafajcserés erdőfelújítás során, egy idegenhonos, főként alföldi ültetvényszerű fatermesztésben használt fafaj, az őshonosok között... 
Köszönöm szépen a részletes és érdekes választ!
Ha legközelebb Orosháza és Szentes között utazom, akkor igyekszem majd úgy indulni, hogy legyen időm néhány fotót csinálni. Ezen a részen vannak olyan szakaszok, ahol az ember azt érzi, mintha ez már egy másik ország lenne. De Kakasszék, Székkutas, illetve Kardoskút környéke is meghökkentő lenne az északon, illetve Dunántúlon élő emberek számára.
Kb erről a részről beszélek:
Ha legközelebb Orosháza és Szentes között utazom, akkor igyekszem majd úgy indulni, hogy legyen időm néhány fotót csinálni. Ezen a részen vannak olyan szakaszok, ahol az ember azt érzi, mintha ez már egy másik ország lenne. De Kakasszék, Székkutas, illetve Kardoskút környéke is meghökkentő lenne az északon, illetve Dunántúlon élő emberek számára.
Kb erről a részről beszélek:
Köszönöm a jó kérdést, ígérem holnap érdemben válaszolok rá...mára elég ennyi belőlem, mert még felkerülök az inváziós listára, de hát most van az ideje, hogy kissé újra képbe kerüljünk a téren,....
...mára elég ennyi belőlem, mert még felkerülök az inváziós listára, de hát most van az ideje, hogy kissé újra képbe kerüljünk a téren,....
Nem cél az elképedtetés, ez a valóság...sajnos nálunk látni kell, hogy az "erdők a mi gleccsereink"...én örülnék a legjobban, ha ezt se nem látnám, se nem kellene írni róla. De az jó és fontos, ha van iránta érdeklődés ás minél többen tisztában vagyunk az erdeinkben zajló rohamtempójú változásokkal. Még, ha ez elsőre nem is tűnik fel, hiszen zöld a levél, áll a törzs, és ráadásul minden tavasszal kilombosodik. Mi itt a gond?...Kis Hazánkban nem lesz harz-hegységi, vagy thüringiai szintű, több százezer hektáros tömbös erdőpusztulás, mint ami a németek nyakába szakadt.
Elég döbbenetes a látvány és ez helyenként valóban ameddig a szem ellát....
Link
Ahhoz szerencsére, főleg a középhegyvidéken és a dombvidékeinken, kellően sok fajú, elegyes, változatosabb korosztályú és a németeknél messze természetszerűbb, ellenállóbb, lombos(!!) erdeink vannak. De ettől még, nagy területi szórás mellett, komoly gondok vannak. Vakarjuk ott is, ahol nem viszket...
Ha lassabb lenne az ütem és pl. Antibulvár sokkoló adatai évről évre nem egyre nagyobb anomáliákat jeleznének, akkor talán maguktól is megbirkóznának vele. Az a baj, hogy képtelenek lekövetni ilyen gyors és drasztikus átalakulást, és, hogy a klíma gyors változása "csak" egy nem biológiai alapú (abiotikus) kár ok. Alapvetően, abból eredően egész biológiai (biotikus) kárláncolatok fejlődnek ki, a baktériumos fertőzésektől, az inváziós fajok agresszív terjedésén át, pl. épp a Dél-Alföldön egyre drasztikusabb tölgy-csipkéspoloska tömeges tarolásáig.
Ez azért kocsányos tölgyes erdőben nem túl bíztató látvány, augusztusban...hervad az egész, tögymakktermés kb nulla...
Link
És nálunk is megjelent ami eddig sose volt, a keménylombos erdők tűzveszélye, lásd Jávorkút, 2022. Erre már külön szakmai figyelőrendszert kellett beépíteni az erdővédelmi monitoringba.
A KMNP igazgatója, dr. Tirják László ugyan maga is erdész, de az NP Békésben vagy Csongrád-Csanádban kisebb területű erdőkben gazdálkodik csak. Állami erdőket a Dél-Alföldön, a DALERD Zrt. kezeli. Ez alapvetően nem természetvédelmi, hanem erdészeti feladat. De az tény, hogy komoly befolyásoló tényező egy NP mindenhol, ahol a működési területén erdőgazdálkodás folyik.
Az Alföldön, a Kiskunságtól Békésig sokkal drasztikusabb a helyzet, mint a középhegységekben (egyelőre).
Alföldi erdésznek lenni, az bizony kemény dió manapság, főleg, ha az erdők felújításáról van szó.
Azért attól egyelőre talán még nem kell tartani, hogy fátlan pusztasággá válik a nagytáj és pl. a Mályvádi-erdő maradék nélkül eltűnik.
De jelenleg már egyértelmű, hogy az Alföld számos helyén, nagy területeken, egyszerűen nem lehet a zárt erdőket, aktív erdészeti kezelés mellett sem, fenntartani, legyen az akác, kocsányos tölgy, erdei vagy fekete fenyves, nyáras vagy bármi.
(Az Alföldi erdők kiterjedését sokszor alapból lekicsinylik, pedig messze nem így van. Igaz nagy részük ültetvény-, vagy kultúrerdő - megnézném, ki tudna természetes erdőt felhozni pl. a bugaci sívó homokon - de amikor még volt Állami Erdészeti Szolgálat, annak csak a kecskeméti területi igazgatósága, melynek hatásköre Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Csanád megye erdeire terjedt ki, 183.000 hektáron felügyelte az erdőgazdálkodást!!)
Az Alföldön nagy részt valószínűleg a ligetesebb erdőssztyepp lesz a jövőkép, egyre jobban felnyíló (kiritkuló) erdőkkel, egyre nagyobb mozaikossággal, egyre több sztyeppesedés felé mutató folyamattal. Ez azt jelenti, hogy nagy mértékben fognak fogyni, pusztulni, száradni, dőlni az alföldi erdők, és nem fogja tudni az erdész felújítani, új erdőket nevelni, sem telepíteni. Ha csak nem sikerül megoldásokat találni, mert azért nem ülnek ölbe tett kézzel az alföldi kollégák sem...Főleg, mert naponta futnak bele eddig nem tapasztalt, újabb és újabb károsításokba. Pl. a kiskunsági fiatal fenyveseket manapság a Balkánról behurcolt, fenyőtű károsító darázslárvák zabálják fel szó szerint, hektárszámra.
Érdemes ezt a kissé időnként talán hatásvadásznak tűnő, de szerintem rögvalóságot jelentő Szciliai körkép tudostást megnézni. Döbbenetes, hogy az a kép ami élt bennünk a sziget gazdagságáról - a citrusligetektől az olajfa ültetvényekig - ma 30 százalékban félsivatagi képet mutat.És ne higyjük, hogy a legrosszabb klímaforgatókönyvek megvalósulása esetén nincs rá esély, hogy a Kárpát-medence közepén, az Alföld "katlanában" ez néhány évtized alatt nem következhet be....
Link
Elég döbbenetes a látvány és ez helyenként valóban ameddig a szem ellát....
Link
Ahhoz szerencsére, főleg a középhegyvidéken és a dombvidékeinken, kellően sok fajú, elegyes, változatosabb korosztályú és a németeknél messze természetszerűbb, ellenállóbb, lombos(!!) erdeink vannak. De ettől még, nagy területi szórás mellett, komoly gondok vannak. Vakarjuk ott is, ahol nem viszket...
Ha lassabb lenne az ütem és pl. Antibulvár sokkoló adatai évről évre nem egyre nagyobb anomáliákat jeleznének, akkor talán maguktól is megbirkóznának vele. Az a baj, hogy képtelenek lekövetni ilyen gyors és drasztikus átalakulást, és, hogy a klíma gyors változása "csak" egy nem biológiai alapú (abiotikus) kár ok. Alapvetően, abból eredően egész biológiai (biotikus) kárláncolatok fejlődnek ki, a baktériumos fertőzésektől, az inváziós fajok agresszív terjedésén át, pl. épp a Dél-Alföldön egyre drasztikusabb tölgy-csipkéspoloska tömeges tarolásáig.
Ez azért kocsányos tölgyes erdőben nem túl bíztató látvány, augusztusban...hervad az egész, tögymakktermés kb nulla...
Link
És nálunk is megjelent ami eddig sose volt, a keménylombos erdők tűzveszélye, lásd Jávorkút, 2022. Erre már külön szakmai figyelőrendszert kellett beépíteni az erdővédelmi monitoringba.
A KMNP igazgatója, dr. Tirják László ugyan maga is erdész, de az NP Békésben vagy Csongrád-Csanádban kisebb területű erdőkben gazdálkodik csak. Állami erdőket a Dél-Alföldön, a DALERD Zrt. kezeli. Ez alapvetően nem természetvédelmi, hanem erdészeti feladat. De az tény, hogy komoly befolyásoló tényező egy NP mindenhol, ahol a működési területén erdőgazdálkodás folyik.
Az Alföldön, a Kiskunságtól Békésig sokkal drasztikusabb a helyzet, mint a középhegységekben (egyelőre).
Alföldi erdésznek lenni, az bizony kemény dió manapság, főleg, ha az erdők felújításáról van szó.
Azért attól egyelőre talán még nem kell tartani, hogy fátlan pusztasággá válik a nagytáj és pl. a Mályvádi-erdő maradék nélkül eltűnik.
De jelenleg már egyértelmű, hogy az Alföld számos helyén, nagy területeken, egyszerűen nem lehet a zárt erdőket, aktív erdészeti kezelés mellett sem, fenntartani, legyen az akác, kocsányos tölgy, erdei vagy fekete fenyves, nyáras vagy bármi.
(Az Alföldi erdők kiterjedését sokszor alapból lekicsinylik, pedig messze nem így van. Igaz nagy részük ültetvény-, vagy kultúrerdő - megnézném, ki tudna természetes erdőt felhozni pl. a bugaci sívó homokon - de amikor még volt Állami Erdészeti Szolgálat, annak csak a kecskeméti területi igazgatósága, melynek hatásköre Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Csanád megye erdeire terjedt ki, 183.000 hektáron felügyelte az erdőgazdálkodást!!)
Az Alföldön nagy részt valószínűleg a ligetesebb erdőssztyepp lesz a jövőkép, egyre jobban felnyíló (kiritkuló) erdőkkel, egyre nagyobb mozaikossággal, egyre több sztyeppesedés felé mutató folyamattal. Ez azt jelenti, hogy nagy mértékben fognak fogyni, pusztulni, száradni, dőlni az alföldi erdők, és nem fogja tudni az erdész felújítani, új erdőket nevelni, sem telepíteni. Ha csak nem sikerül megoldásokat találni, mert azért nem ülnek ölbe tett kézzel az alföldi kollégák sem...Főleg, mert naponta futnak bele eddig nem tapasztalt, újabb és újabb károsításokba. Pl. a kiskunsági fiatal fenyveseket manapság a Balkánról behurcolt, fenyőtű károsító darázslárvák zabálják fel szó szerint, hektárszámra.
Érdemes ezt a kissé időnként talán hatásvadásznak tűnő, de szerintem rögvalóságot jelentő Szciliai körkép tudostást megnézni. Döbbenetes, hogy az a kép ami élt bennünk a sziget gazdagságáról - a citrusligetektől az olajfa ültetvényekig - ma 30 százalékban félsivatagi képet mutat.És ne higyjük, hogy a legrosszabb klímaforgatókönyvek megvalósulása esetén nincs rá esély, hogy a Kárpát-medence közepén, az Alföld "katlanában" ez néhány évtized alatt nem következhet be....
Link
Kapásból én is tudok 2 helyet a salgói vár környékén (400+ m-en). Ezek 25-35 m-es fák voltak.
Az ez évi pusztulás még nincs is benne.
Hiába van nálunk hűvösebb idő, a rendkívül kevés csapadék (kb. 6 mm) miatt nagyon rossz a helyzet, ráadásul a dombokról gyorsan le is folyik (a vár környékén nagyon sekély a termőréteg a sziklák miatt).
Az ez évi pusztulás még nincs is benne.
Hiába van nálunk hűvösebb idő, a rendkívül kevés csapadék (kb. 6 mm) miatt nagyon rossz a helyzet, ráadásul a dombokról gyorsan le is folyik (a vár környékén nagyon sekély a termőréteg a sziklák miatt).
Pusztán kíváncsiságból miért nem jó választás a vörös tölgy? Kiszorítja az őshonos tölgyeket?
Elképesztő, amiket megosztassz velünk, tényleg összeszorul az ember gyomra.
Kíváncsi lennék egy kollégád beszámolójára a Körös - Maros Nemzeti Parkból is. A helyzet az Alföld déli részén is drámai. Szerintem sokan azt hiszik, hogy túlzásokba esek, de tényleg brutális, ami az utóbbi években történik. Az a néhány kis erdősáv az utak mellett, tanyák körüli csoportosulások voltak az utolsó mentsvárak sok élőlény számára. Ezek most kezdik megadni magukat. Látok magam előtt egy szomorú víziót, amiben az Alföld bizonyos részei egy fák nélküli, kopár, kietlen puszta lennének. Lehet, hogy ez nem is olyan sokára megvalósul.
Kíváncsi lennék egy kollégád beszámolójára a Körös - Maros Nemzeti Parkból is. A helyzet az Alföld déli részén is drámai. Szerintem sokan azt hiszik, hogy túlzásokba esek, de tényleg brutális, ami az utóbbi években történik. Az a néhány kis erdősáv az utak mellett, tanyák körüli csoportosulások voltak az utolsó mentsvárak sok élőlény számára. Ezek most kezdik megadni magukat. Látok magam előtt egy szomorú víziót, amiben az Alföld bizonyos részei egy fák nélküli, kopár, kietlen puszta lennének. Lehet, hogy ez nem is olyan sokára megvalósul.
Nem ismernél rá, hol jársz....a csalamádéba is kiváló rizikét pedig, már nyomokban sem tartalmaz, a gyermekek kedvenc, rajzolni való mesegombája mellett. Tinóra még akad a tölgy és cser elegyes szegélyeken.
Íme, most májusban, akácvirágzás idején, ahogy látható:
A Tóvik fenyves erdőkezelés története sajnos kiváló példája a nem éppen pozitív változások döbbenetes gyorsaságnak. És, hogy erdőrészlet szinten látni igazán mélységében a drasztikusan átalakuló klímánk szemmel látható, kézzel fogható valóságát, itt az Északi-középhegyvidék nyugati bástyájának erdeiben is.
Egy kis előtörténet: a 7,5 hektáros terület, egy egykori irtásrét, amely később beszántva a Tóvik-erdészház kukoricaföldje volt, ún, illetményföldként. Az erdész a járandóságát nagy részt nem pénzben, hanem terményekben kapta meg, az akkor még magántulajdonostól, ami a 40-es években egy külhoni biztosító cég volt. Az államosítás után, a 60-as évek elején beindult fenyvesítési program idején ültették be luccal, vagyis ültetvényerdő lett.
Idegenhonos, magas középhegyvidék, hegyvidéki fafaj, itt teljesen tájidegen, de ettől még ezeknek a lucosoknak ökonómiai és ökológiai szempontból is meg volt a helyük, ahogy a Mátrában, a Bükkben, a Zempléni-hegységben is.
A Magas-Börzsöny délkeleti széle, gyakorlatilag egy sík, vagy nagyon enyhe lejtésű plató, az út túloldalán fekvő, északra eső Mogyorós-lapos nevű erdőtömb déli folytatása. A terület peremei már meredeken szakadnak a Deszakmetsző-völgy és mellékvölgyei felé.
A tszf. magassága 350 m, vagyis relatívan alacsonyan fekszik, de a topo- vagy mezoklímája, kifejezetten hűvös, nedves. Az erdészeti klímaosztályozás szerint cserklímának kellene itt lenni, helyette ez gyertyános-tölgyes klímába van sorolva a termőhelyi adottságok alapján. Kis hazánkban annál már csak a bükkös klíma (volt) kiegyenlítettebb, hűvösebb és csapadékosabb. Vagyis nem véletlen, hogy kb. 60-65 évig itt vígan nőtt és élt, kb. 20- 25 méter magas, életerős lucállomány. Ahogy a fenti képen látható meggyötört hírmondók még emlékeztetnek rá. ...Aztán 2003-2007 között elkezdődött aminek a végét látjuk ma.
Nézzünk rá felülről is.
Digitális erdőtérkép,, viszonylag friss műholdképpel. Márciusban készülhetett, mert a háznál már zöldül a fű, de lombozat még nincs. A pirossal határolt Szokolya59D erdőrészlet a volt fenyves. A megmaradt nagyobb lucos állományfoltokat bekarikáztam, a többi magért beszél, ahogy a fénykép mutatja. Egy rakás összedőlt száradék...
Alább behívtam az erdőrészlet adatlapját is. És majd leestem a székről. Natura 2000-es, védett természeti terület, nemzeti park és vörös tölgyes állománynak van besorolva. Invazív, idegenhonos fafaj. A természetvédelem úgy utálja, ahogy lehet és 5 éve elképzelhetetlen volt, hogy egy erdőgazdaság erdőszerkezet váltás során alkalmazza. Főleg középhegyvidéken. Nem nagyon értem, de valószínű, akkora már a baj, hogy a körülötte lévő védett, őshonos cseres és gyertyános-tölgyes (egyébként szenvedő, száradó) állományok ellenére, itt kísérleteznek a vörös tölggyel, nemzeti parkos engedéllyel, mely tetszik, nem tetszik a jövő fafaja lehet a hegyvidékeken is. Vagyis hivatalosan ez már nem a Tóvik-fenyves. A változás hihetetlen gyors...
Ezen a mapy.cz-ről letöltött műhold képen jól látszik, hogy valóban ott az újabb ültetvény fafaj, bekarikáztam őket. Csak éppen ez épp a másik véglet, mint anno a lucos eredeti klímája volt még pár éve is. Itt már a szárazságtűrő, meleg kedvelő fajjal kell az erdőfelújítás során próbálkozni....
Csak az a baj, hogy ha hagyjuk így lassan lábon száradni az egészet, akkor az akác és a bálványfa vígan telepszik meg és nő mint egykor a rizike...A lenti ép mindent elmond..sajnos...balra a régi fenyves romjai,,,középen a víg akác..balra a múlt pusztuló maradéka...tanulságos...
Íme, most májusban, akácvirágzás idején, ahogy látható:
A Tóvik fenyves erdőkezelés története sajnos kiváló példája a nem éppen pozitív változások döbbenetes gyorsaságnak. És, hogy erdőrészlet szinten látni igazán mélységében a drasztikusan átalakuló klímánk szemmel látható, kézzel fogható valóságát, itt az Északi-középhegyvidék nyugati bástyájának erdeiben is.
Egy kis előtörténet: a 7,5 hektáros terület, egy egykori irtásrét, amely később beszántva a Tóvik-erdészház kukoricaföldje volt, ún, illetményföldként. Az erdész a járandóságát nagy részt nem pénzben, hanem terményekben kapta meg, az akkor még magántulajdonostól, ami a 40-es években egy külhoni biztosító cég volt. Az államosítás után, a 60-as évek elején beindult fenyvesítési program idején ültették be luccal, vagyis ültetvényerdő lett.
Idegenhonos, magas középhegyvidék, hegyvidéki fafaj, itt teljesen tájidegen, de ettől még ezeknek a lucosoknak ökonómiai és ökológiai szempontból is meg volt a helyük, ahogy a Mátrában, a Bükkben, a Zempléni-hegységben is.
A Magas-Börzsöny délkeleti széle, gyakorlatilag egy sík, vagy nagyon enyhe lejtésű plató, az út túloldalán fekvő, északra eső Mogyorós-lapos nevű erdőtömb déli folytatása. A terület peremei már meredeken szakadnak a Deszakmetsző-völgy és mellékvölgyei felé.
A tszf. magassága 350 m, vagyis relatívan alacsonyan fekszik, de a topo- vagy mezoklímája, kifejezetten hűvös, nedves. Az erdészeti klímaosztályozás szerint cserklímának kellene itt lenni, helyette ez gyertyános-tölgyes klímába van sorolva a termőhelyi adottságok alapján. Kis hazánkban annál már csak a bükkös klíma (volt) kiegyenlítettebb, hűvösebb és csapadékosabb. Vagyis nem véletlen, hogy kb. 60-65 évig itt vígan nőtt és élt, kb. 20- 25 méter magas, életerős lucállomány. Ahogy a fenti képen látható meggyötört hírmondók még emlékeztetnek rá. ...Aztán 2003-2007 között elkezdődött aminek a végét látjuk ma.
Nézzünk rá felülről is.
Digitális erdőtérkép,, viszonylag friss műholdképpel. Márciusban készülhetett, mert a háznál már zöldül a fű, de lombozat még nincs. A pirossal határolt Szokolya59D erdőrészlet a volt fenyves. A megmaradt nagyobb lucos állományfoltokat bekarikáztam, a többi magért beszél, ahogy a fénykép mutatja. Egy rakás összedőlt száradék...
Alább behívtam az erdőrészlet adatlapját is. És majd leestem a székről. Natura 2000-es, védett természeti terület, nemzeti park és vörös tölgyes állománynak van besorolva. Invazív, idegenhonos fafaj. A természetvédelem úgy utálja, ahogy lehet és 5 éve elképzelhetetlen volt, hogy egy erdőgazdaság erdőszerkezet váltás során alkalmazza. Főleg középhegyvidéken. Nem nagyon értem, de valószínű, akkora már a baj, hogy a körülötte lévő védett, őshonos cseres és gyertyános-tölgyes (egyébként szenvedő, száradó) állományok ellenére, itt kísérleteznek a vörös tölggyel, nemzeti parkos engedéllyel, mely tetszik, nem tetszik a jövő fafaja lehet a hegyvidékeken is. Vagyis hivatalosan ez már nem a Tóvik-fenyves. A változás hihetetlen gyors...
Ezen a mapy.cz-ről letöltött műhold képen jól látszik, hogy valóban ott az újabb ültetvény fafaj, bekarikáztam őket. Csak éppen ez épp a másik véglet, mint anno a lucos eredeti klímája volt még pár éve is. Itt már a szárazságtűrő, meleg kedvelő fajjal kell az erdőfelújítás során próbálkozni....
Csak az a baj, hogy ha hagyjuk így lassan lábon száradni az egészet, akkor az akác és a bálványfa vígan telepszik meg és nő mint egykor a rizike...A lenti ép mindent elmond..sajnos...balra a régi fenyves romjai,,,középen a víg akác..balra a múlt pusztuló maradéka...tanulságos...
Rég voltam már a Tóvik vendégháznál,rengeteg lucfenyvesi rizike volt ott, meg látványos légyölő galóca. De sok nyári és bronzos vargánya is, azok már az elegyben.Ízletest nem találtam, pedig azért mentem be.
Attól tartok, a jövő a Morus alba - Ulmus pumila párosé... bár múlt héten a Sárhegyen (Gyöngyös) a keresztnél, a finom fekete eprek is mind rászáradtak a fára... finom volt mint a mazsola. Az akác még Solymáron is csúcs - száradt lett a lejtősebb terepen, nem valódi szárazságtűrő.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat