Külföldi időjárási események
Köszi, én arra gondoltam, hogy valamelyest a a vulkáni hamu is okozta a 2010-es "nagyobb" csapadékot. Persze a fõ indok a ciklonosság volt, amelyhez azt hittem ez is közre játszott.
Azért köszi a kifejtõs választ!
Azért köszi a kifejtõs választ!
Még annyit ehhez, hogy számban nyilván összemérhetõ a nagyobb részecskékkel, sõt meg is haladja a kisebbek száma a nagyobbakét, viszont ez még így is kevés a boldogsághoz
Ja, és nem a csapadékképzõdésben betöltött szerepüket kérdõjelezem meg, hanem azt, hogy az akkori kitörés hamuja nem felelõs a 2010 év magyarországi csapadékhozamokért.
Ja, és nem a csapadékképzõdésben betöltött szerepüket kérdõjelezem meg, hanem azt, hogy az akkori kitörés hamuja nem felelõs a 2010 év magyarországi csapadékhozamokért.
Az Eyjafjallajökull hamuja nem éppen az ideális kondenzációs mag (és egyébként más vulkánoké sem). A tefraalkotók jóval nagyobb méretûek (nagyságrendileg 100 mikrométer. Link ), mint a kondenzációs magok, amelyek 0,1 mikrométer nagyságrendbe esnek. Természetesen tartalmaznak ilyen kis méretû részecskéket is, de nem ez a jellemzõ. A lényeg, hogy nagyon hamar kihullanak a troposzférából. Maximum néhány hét a tartózkodási idejük. És még ha részt is vett egy nagyon kis hányaduk a felhõképzõdésben, az még mindig csak felhõ és nem hulló csapadék. A ciklongenezist meg végképp nem befolyásolták.
Ezt igazából felvetésnek gondoltam, hogy valamelyest módosíthatja a közép-európai klímát.
Hiszen, ha minél sûrûbben történik kitörés, akkor arányosan nõ a vulkáni hamu a légkörben. A nyugatias szelek pedig esetleg a tenger felé viszik a hamut ekkor elõsegíthetik a csapadék képzõdést.
A 2010-es évi eset:
Év márciusában már több a kitörés volt, áprilisban folytatódtak. Ezzel együtt ugye bár tudjuk, hogy a légkörben megnõtt a vulkán kitöréssel járó oxidok és hamu mennyisége.
A szél járás valamelyt akkor is ugyebár nyugatias volt, így Európa felé hozta, sõt a Földközi-tengerhez is került. Ezáltal ugye bár ezek a részecskék segítik a csapadék képzõdést.
A több ciklonális helyzetet nem segített-e elõ?!
Vagy nincs igazság tartalma?
Hiszen, ha minél sûrûbben történik kitörés, akkor arányosan nõ a vulkáni hamu a légkörben. A nyugatias szelek pedig esetleg a tenger felé viszik a hamut ekkor elõsegíthetik a csapadék képzõdést.
A 2010-es évi eset:
Év márciusában már több a kitörés volt, áprilisban folytatódtak. Ezzel együtt ugye bár tudjuk, hogy a légkörben megnõtt a vulkán kitöréssel járó oxidok és hamu mennyisége.
A szél járás valamelyt akkor is ugyebár nyugatias volt, így Európa felé hozta, sõt a Földközi-tengerhez is került. Ezáltal ugye bár ezek a részecskék segítik a csapadék képzõdést.
A több ciklonális helyzetet nem segített-e elõ?!
Vagy nincs igazság tartalma?