Meteorológiai társalgó

A nyár végén kifejezetten meleg őszt vártam, és titkon én is abban bíztam, hogy az átlagnál jóval melegebb ősz majd megnyomja a zivataros napok számát és lesz akár pár élesebb helyzet is, de sajnos valami hiányzott eddig az ősz folyamán. A jó ciklonális helyzetek. 
Ebből látszik, hogy nem fekete-fehér a dolog.
Egyesek nagyon reménykednek, hogy kimondottan melegek a tenger és óceánvizek, és akkor majd nálunk jó csapadékos ősz és tél lehet majd. Eddig elég száraz az ősz ( persze október utolsó hete, és a november még szépíthet rajta, akár sokat is ).
Itt az egyik ékes példája, hogy ez nem így működik, nem ilyen egyszerű. 
Minden makrokhelyzet kérdése.

Ugyanígy semmit sem jelent, ha északon nagy a hidegbázis. Ha a makrokhelyzet nem támogatja, nem érkezik hozzánk a hideg.
Ellenben ha akármilyen kis kiterjedésű, és gyenge a hidegbázis északon, de a makrokhelyzet megfelelő, támogatja, hogy fölénk kerüljön, akkor is megfog érkezni a komolyabb hideg.

Az augusztus 28-29-ei fronttal nálunk is mintha elvágták volna a zivatarszezont, szeptemberben már csak a 14-ére virradó éjszaka átvonuló frontból volt zivatar, illetve a 19-én az északra, északkeletre kialakuló cellákból lehetett dörgéseket hallani (de akkor pont nem voltam itthon). Mondjuk nálunk a július és az augusztus legalább odatette magát, ami a májusi szintén 2 zivataros nap után ki is járt, az viszont azért mégiscsak "különleges", hogy egy ilyen meleg őszön alig volt/van zivatar.

A vasárnapi betli után már feltűnt az új reménység a modelleken.