Meteorológiai társalgó

Érdekes olvasni ezzel a témával kapcsolatos hozzászólásokat így laikusként. 

Egy biztos. Kisgyerekkoromban (2000 környéke) pápámmal rengeteget gombásztam ősszel hetes vagy több  hetes esőzés után/közben. Rengeteg eső esett.

Gombászni mostanában is megyek, de nagyon régen tudtam úgy menni, hogy esős/párás idő legyen és a talaj is átázzon rendesen.

Az ősz teljesen beteg módon megváltozott, pedig ilyenkor kellene a talajnak magába szívni a sok vizet, illetve az egész téli félév folyamatosan alaulmúlja önmagát. Nem esik annyi csapadék amennyi kellene, nem tud kialakulni lassan olvadozó hótakaró, stb...

Zivi mellett, Nanó remekül és érthetően leírta azokat a talajfizikai paramétereket, hogy miért reagálnak ilyen drasztikusan a magas agyag-ásványtartalmú talajféleségek, a jó vízmegtartó képességük ellenére is (amikor van!), ennyire szélsőséges méretű talajrepedésekkel a most már évek óta összegződő és egyre fokozódó talajnedvesség hiányra. Ami elsősorban a mélyebb szinteken uralkodó komoly vízhiányra utal. Az aszály nem most kezdődött, összeadódnak az egymást követő évek egyre nagyobb anomáliái.
Ugyanez az ásványi összetétel az oka annak, hogy hiába zúdul le akár 60-80 mm egy fél nap alatt,  a rendkívül gyorsan beduzzadó agyagásványok összezárnak a felszínen, és vízzáró réteggé válnak, amint elérik a telítettségi (vízkapacitási) maximumukat. Onnantól kezdve minden csepp hasznosulás nélkül folyik le a hegyoldalakon a patakvölgyekbe és robog ki a vízrendszeren keresztül a hegyvidékről. Ezt korábban május-júniusban be is mutattuk páran, hogy órák alatt hatalmas mennyiségű víz jelent meg a patakokban, majd napok múlva már csak nem száraz lábbal kelhettél át a gázlókon.
Ezek az agyagtartalmú talajok azonban nem csak itt, hanem az egész országban, az Alföldön és a Dunántúlon is jelentős területeket borítanak be.
Ez pl. csak a barnaerdőtalajokat mutatja be.
Link
De ezen a térképen a lila színű területek is mind számos, de különböző mértékben agyagos talajváltozatokat jelölnek, a barna és világosbarna színek mellett.

Az aszály legjobb indikátora pedig maga az erdőkép. A hiradóban is bemutatott képen egy cseres látható. Annak legalább olyan mély karógyökérzete van, mint maga a faegyedek magassága. A többit már el tudod képzelni a kiégett erdő alapján mi nincs a mélyben...(És így van aszályindexeknek sok komponense van, nem csak a csapadékmennyiség, mert azzal semmire se megyünk önmagában.) 
Íme nagyban:

     

Nem, nem értünk egyet. Az aszályban a leeső csapadék mennyisége csak az egyik tényező. Ha a talaj nedvességállapota a béka segge alatt van (a meteorológiai előzményektől függetlenül), az bizony aszály. És mi még “szerencsésebbek” is vagyunk.

Értem amit írsz, de akkor azzal egyet érthetünk, hogy nem valós aszály okozza ezt, hanem a talaj reagál így egy hosszabb csapadékmentes időre. Gondolom az elmult 100 évben nem nagyon volt olyan év amikor ne fordult volna elő hasonló szárazabb periódus.

Teljesen laikusként kérdezem, hátha tudok rá kapni olyan választ amit még én is értek. Elképesztő repedéseket látni az általatok linkelt képeken, ami elképesztő szárazságot jelent. De! Tudja mindenki, hogy ez az év nem volt száraz eddig. Elég megnézni a csapadék adatokat, tudom, tudom kivéve délkelet. De a képek nem onnan jöttek. Sokan gondolom azt a választ adják majd, hogy egyenlőtlen volt a csapadék eloszlása. Oké ezt is értem, na de van olyan év amikor patika pontossággal minden hónapban 60 mm eső esik? Szerintem nincsen. Szóval mi kell ahhoz, hogy ne repedezzen ennyire ki a talaj pl a Börzsönyben? Vagy az előző év kevés csapadéka még mindig játszik? Segítsetek!