Globális jelenségek

Azért egészítettem ki a hozzászólásom, mert olyan következtetés, amelyet te levontál, tehát, hogy a gleccserek 99.9%-a olvad, illetve hát mondjuk úgy, tendenciáját tekintve folyamatosan veszít a térfogatából, szerintem nem levonható következtetés. Ez olyan, mintha én azt állítanám, hogy mivel vannak növekvõ gleccserek, éppen ezért a globális felmelegedés butaság. Csupán szerettem volna rávilágítani arra, hogy növekvõ gleccserek igenis léteznek. Utaltam arra is, hogy a gleccserek feltérképezése és figyelése sem megoldott még, éppen ezért komolyan vehetõ adatsor sem áll rendelkezésre, de utaltam arra is, hogy a negatív visszacsatolás miatt a kép csalóka lehet. Magam is feltehetném a kérdést, hogy akkor melyik is név szerint az a 159.840 gleccser, amelyik olvad. Mondjuk közben gondolkodtam azon, hogy végül is az ûrbõl kiszûrhetõek lennének a gelccserek, tehát elvileg megfigyelhetõ lenne a változás éves szinten összesítve.
A fagyi effektusról tud valaki valamit mondani? Szibéria nem volt túl bõbeszédû

Szerintem annál több, mert ha jól értem, akkor pl. az új-zélandi Déli-Alpokban mind a 48 gleccser növekszik.

Igazad van, túloztam. Ezek szerint az általad említett mintegy 160 ezer gleccserbõl 13 esetében beszélhetünk növekedésrõl, azaz 1000-bõl 1 sem.

Mintegy 160.000-re becsülik. Tudomásom szerint több program is foglalkozik már a felmérésükkel, a mûholdas adatokat vetik össze a korabeli feljegyzésekkel. Ez nem könnyû munka, hiszen gyakran csak helyszínen lehet megállapítani a fogyásra utaló jeleket, felhasználva persze a korabeli feljegyzéseket is. Szóval a kép megint csak árnyaltabb annál, hogy merész kijelentéseket tegyünk. Ezen kívül van olyan elmélet is, amely szerint a globális felmelegedés egyes gleccserek növekedést idézheti elõ (negatív visszacsatolás), amely egybecseng azzal, hogy a melegedéssel növekvõ légköri aktivitás és az ezzel járó csapadéknövekmény elõsegítheti a hó és jégképzõdést a hegyekben és a pólusokon. Így furcsa módon pont hogy a növekedés utalhat arra, hogy valami nincs rendben.

Hány gleccser van a világon?

Ilyen relatív fogalom a tudomány
Én éppen azt találom áltudományosnak, aki egy tízezres minta hitelességét kérdõjelezi meg, míg más éppen ellenkezõleg.
A mintavételeknél ugyanis éppen a szélsõséges idõjárási állomáshelyek száma növekedett, hiszen - érthetõ okokból - egy évszázada még elsõsorban az emberi települések környékén zajlottak mérések. Azóta éppen a tudományos megalapozottság érdekében nõtt a más helyeken felállított állomások száma.
A legnagyobb baj, hogy a szkeptikusok az elõfeltevéseik igazolása érdekében még az olyan szemmel látható tényektõl is eltekintenek, mint a Földön mindenhol tapasztalható gleccservisszahúzódás. 1000 gleccserbõl 999 csökken és 1 gyarapodik. Tudomásom szerint azt a néhányat csupán az Andokban találták, ám még ott is sokkal több a fogyó, mint a gyarapodó.
Azt én sem állítom, hogy a globális felmelegedés kizárólag az emberi tevékenység eredménye - a kifejezés nem is ezt jelenti -, de a globális felmelegedés teljes elvetése szerintem tipikus áltudományos fejtegetés.
Ahogy már írtam, mire pontosan megállapítható lesz, hogy ebbõl mennyi az emberi tényezõ, addigra már késõ lesz. Egy évszázad alatt tragikussá is válhat a folyamat. Nem biztos, hogy azzá válik, de a lehetõsége fennáll, éppen ezért nagyobb hiba az önkorlátozás elvetése, mint az önkorlátozás fokozása. Egyszerûen, mert az utóbbiból baj nem lehet.