Globális jelenségek

Bár néhány napig úgy tûnt, h megállt/elérte éves minimumát a jégborítás Link
a megerõsödött sarkköri cirkuláció Link hatására ismét intenzív csökkensébe kezdett. Annyira ez nem meglepõ, hisz az éves minimumot, ahogy nézegettem általában 15 és 23 között éri el, vagyis még kb. 1.5-2 hét van hátra a csökkenésbõl/stagnálásból. Nagy valószínûséggel a tavalyi és a tavaly elõtti szint között végez, h melyikhez lesz közelebb arra csak egy tippem van, sztem a 2008-ashoz. Nagy valószínûséggel (95%) tehát az elmúlt 9 év 3. legkisebb jégborítottsági minimumát éri majd el az Arktisz a következõ hetekben.

Kiváló fejtegetés,de ebbõl ha betéved ide egy "külsõ" látogató (legalábbis 1000-bõl 999) egy kukkot sem ért. Persze idõ híján is,de igyekszem kevésszer hozzászólni és köznapi nyelven szólni valamilyen témához.A szakkifejezések és (nagyon)idegen szavak használatát is igyekszem mellõzni,lehetõleg magyar megfelelõt használni stb.Sajnos akik a képes idõn vagy a DM naptáron csüngenek világos,érthetõ dolgokat találnak,és tetszik nekik,ha baromság is.Nem kell persze ilyen színvonal nekünk,de valami olyan középútra kéne találni,ami nem is szószátyár semmitmondás ezer fórum 100000000 hozzászólásában és nem is zseniális de érthetetlen bennfentes szöveg.

A jégborítás mértéke egy "indikátor", hogy ezen bizonyos folyamatok kevésbé jó avagy rossz valakinek?! Nem ez a lényeg, mint ahogy Nálad sem az a lényeg, hogy 600mm, avagy 700mm áll az éves mennyiséged!
Az egész egy sokkal komplexebb dolog mint ahogy ezt bárki, hangsúlyozom bárki leírná, illetve bizonyítaná!
Minden éveben el vagyon mondva, hogy nincs ok-okozati összefüggés hazánk idõjárása és a jégborítás egy idõbeli kiragadott állapota között! Sokkal inkább ezeknek a jelenségeknek a hosszan kialakult folyamata között van megfigyelhetõ és bizony levezethetõ, összefüggése és térbeli elrendezõdése. Érdemes megvizsgálni az adott idõszak, a szélsõ, a változó, az állandó paramétereit, és ebbõl levonni a következtetéseket! Ha az értékek megfelelõen változnak, akkor a tél olyan mint a tavalyi, ha nem akkor bizony 2006-07-es rekord enyhe télrõl beszélhetünk! ( A megfelelõ változó természetesen egyéntõl függõ, de ebben az estben nem a megfogalmazásom a lényeg)

Tehát ha északon egy dinamikus légkörzési folyamat uralkodik hosszú idõszakon keresztül, akkor a légköri szabályozás tehetetlensége nagy, így a jégréteg sem képes hízni, ha ennek az ellenkezõje igaz akkor bizony a fordított rendszer áll fenn és a jégréteg igen erõs hízásnak indul, az elmúlt években mind a kettõre volt példa! Ha a megfelelõ következtetéseket levonjuk akkor azt a tényt kapjuk,hogy az idõjárási rendszerek, hogy és miként képesek befolyásolni a kiválasztott, és megfigyelt egységünk állapotának a változását. Szóval nem a jó és rossz dolgok vannak itt porondon, hanem, hogy ezek önmagukban milyen egységes rendszerként épülnek egymásra és az éghajlatunkra!

Ha a pakisztáni helyzetre gondolok,akkor nem a médiavetület jut eszembe a borzalmas látványtól.Persze ehhez hasonló katasztrófák már voltak,de nem Pakisztánban és nem ilyen sûrûn.A népsûrûség növekedése okozta nagyobb pusztítási lehetõség valós,de ezt ellensúlyozhatná a társadalom magas technikai fejlettsége,no meg az elõrejelzés hatékonysága.
Nem tudom,hogy milyen volt a szupercella.hu konvektív elõrejelzésének médiavisszhangja(két napig nem figyeltem a netet a tornádók után),de azt tudom,hogy az idióta DM-rõl azt irták a nyár elején,hogy õ elõre jelezte a rossz idõt és ez eljutott hozzám...
Ennek az elõrejelzésnek a 100 %-os beválása mutatja,hogy vannak olyan eszközök,és akár amatõr "szakértõk",amelyek e legnehezebben megfogható jelenséget (zivatar,jégverés,tornádó stb.)is elõre láttathatják.Ha régebben jött a zivatar,azt jól jelezte a frontális felhõzet vonulása és szépen követhetõ volt a mûholddal vagy akár morzejelekkel lehetett tudatni,hogy éppen hol tart.Itt viszont a "semmibõl" pattant ki egy veszedelmes zivatarlánc 1 óra alatt,melynek helyét(Dunántúl keleti fele) jó elõre megmondták és a pusztítás volumenét is.Emlékszem,hogy DM attól lett hírneves,hogy a média elterjesztette róla,hogy elõre megmondta,hogy Vietnamban tájfun lesz.Hogy lett-e gondolom senki nem tudta akkor ellenõrizni,hisz nem volt net,radarok meg mûholdak.Persze ha látott egy mûholdképet külföldön(itthon nem nagyon lehetett),abból könnyen látható lehetett,hogy mondjuk 4-5 nap múlva lesz-e valami arrafelé.Másrészt minden évben szokott néhány trópusi vihar lenni Vietnamban,csak egy kis éghajlat tanulmányozás kell hozzá,hogy ezeket a megfelelõ idõben jelezzük elõre.Õ persze "saját módszerbõl" tudta ezt és azóta is megél ennek hangoztatásából és a tudatlanok pénzébõl.

Miért is írom ezeket ? Nem kéne ott leragadni,hogy a média csak népbutítás és arisztokratikusan nézzük le. Ha belenyugszunk ebbe és nem törekszünk arra,hogy közérthetõ formában terjesszünk tudományos dolgokat, akkor valószínûleg 30 év múlva is a DM-ek fognak népet butítani.Ilyen szenzációs elõrejelzés beválást a vezetõ hírcsatornákon kéne naponta többször ismertetni,kihasználva az amúgy is erõs médiavisszhangot.Egy Juhász Árpád féle személyiség kéne,aki pl. a médiaszereplést nem távolította el a tudománytól,bár lehet,hogy sokan nem szeretik,de ilyen típusú személyiség kéne a meteorológiának is,aki nem csak heti 2 percet kap egye-két marginális hírcsatornán hajnalban vagy éjfélkor és az igényességet ötvözni tudná a közérthetõséggel és népszerûséggel.Sajnos nálunk nem nõ egy ideje a "tetszik" facebokosok száma.Van ahol ötvenezren vannak nem 1524-en .Valamit lépni kéne...

Azért az emberéletekben és anyagi javakban esett károk mértékének lehet szociológiai és egy a média által is táplált vetülete. Persze kutatásokat nem ismerek, ez csak puszta megérzés ahogyan alkalmanként végiggondolom világunk urbanizációját, népességnövekedését, és médiát mint a szenzáció / nem szenzáció motiválta bináris kód szerint mûködõ új hatalmi ágat és annak társasdalomra gyakorolt ismeret/vélemény/meggyõzõdés formáló erejét.

Továbbra sem világos,hogy valójában a jégborítás ingadozása önmagában miért és mikor jó ill. rossz?
Úgy látom akik a strandolást és napon sütkérezést szeretik,azok a kevés jégnek (a jégkor befellegzésének) szurkolnak. Akik imádják a fagyos,deres reggeleket és hóláncos autózás a mindenük ill. a téli sportok,azok lelkendeznek,ha több a jég.Pedig számomra (mint többször leírtam) mindkettõnek van haszna és kára is.Ha glaciális jönne,akkor szárazra kerülnének kikötõvárosok és rínának.Ha interglaciális lesz és a tengerszint nõne,akkor az lenne a bajuk.Valójában bármilyen az idõjárás és az éghajlat,mindig lenne,akinek nem tetszene.Ha melegebb klíma jön,akkor a sivatagok biztosan rosszul járnának,mert 50 helyett 60 fok lenne (persze így sem való semmire a homokdûne,persze nõne a sivatag kiterjedése).Viszont szõlõt termelhetnének Svédországban és benépesülhetne újra Grönland.Ha hideg jön,akkor ismét füves puszta lenne a Szahara,ahol állatcsordák legelnének, de sok rénszarvas jégbe fagyna Lappföldön.Valójában most egyiktõl sem félek,a jég ide-oda változása számomra az itteni idõjárásra vajmi kevés hatást gyakorol.Az,hogy most több a jég,mint 2007-ben nem azt hozta,hogy hidegebb a nyarunk,bár kétségkívül esõsebb.Oroszországban viszont olyan meleg volt mint soha.Az viszont aggaszt,hogy egyre több az emberéletben és anyagiakban mérhetõ kár az idén(ill.évrõl évre) a mérsékelt övben.De nem tudom,hogy ez a sok vagy a kevés jég számlájára írható?

Link A jégborítás éves rendes csökkenését vizsgálva, úgy tûnik, h a 2008-as szint környékén zárhat kb. 3-4 hét múlva az északi félgömb jégtakarója. Ez az elmúlt 8-9 év második, vagy 3. legkisebb szeptemberi jégborítottsága lenne. Vagyis arra már nem sok esély van, h a tavalyi szint felett maradunk, azonban egy megtorpanó csökkenés esetén még a 2008-as szint fölött is zárhatunk. Szerencxsére a 2007-es szörnyûséget meg sem közelítjük.

Hasonlóan látom, azaz a hegygerinc is lehet az egyik oka, hogy bizonyos idõközönként nagyobb darabok törhetnek le, vagy pl. egy bizonyos méret után megnõ a csúszási sebesség, stb. Én mindig azt az álláspontot igyekszem keresni, hogy az összes helyi tényezõt figyelembe kell venni, mielõtt antropogén eredetû globális felmelegedést kiáltunk. Mert egy hír hangozhat úgy is, hogy a globális felmelegedés miatt a többszörösére gyorsult egy antarktiszi gleccser csúszása / fogyása. Avagy: Az elmúlt években többszörösére gyorsult egy gleccser fogyása, amely tekintetében még folynak a vizsgálatok, hogy antarktiszi jégtakaró számottevõ csökkenésének hiánya mellett esetlegesen a globális felmelegedés aggasztó jeleit tapasztalhatjuk, avagy egyéb helyi geológiai és klimatikus tényezõk állnak a háttérben.

Nem nagyon értem ezt a cikket,de lehet,hogy velem van a baj.Úgy okoskodom,hogy a gleccser jege(melyet a csapadék-hó táplál)ha hideg vízbe ér a parton nem olvad olyan ütemben,mint amilyen az utánpótlása,akkor egyre nagyobb jégmezõt hoz létre.Ez lebeg a vízen,vagy akár egybefagy a tengeri jéggel télen.Ha csökken a jég,annak lehet a melegebb tengervíz,a melegebb levegõ vagy a kevesebb hócsapadék(persze hosszú távon) az oka.Ehhez jöhet tehát a geológia,vagyis egy ilyen hegy,amely valahogy gyorsíthatja vagy lassíthatja a gleccser növekedését ill. olvadását.Gondolom ha gyors talapzat emelkedés vagy süllyedés lenne,az is befolyásolja a dolgokat,de ha jól értem itt nem errõl van szó,hanem a gerincen túlbukó jég hirtelen letöredezik és a tengervízben szépen elolvad.
Mindenesetre sok oka van a gleccserek kiterjedésváltozásának,de szerintem a leggyakoribb ok csak a magasabb lég- ill.a sarkvidéken vizhõmérsékletemelkedés lehet a gyors olvadásban.Ehhez persze nem kell globális felmelegedés,elég az áramlási(légköri és tengervízi)viszonyok megváltozása is.Na de mi okozza ez utóbbit ?...

A pro és kontra érvek mellett hívnám fel a figyelmet arra, hogy még mindig igen elhamarkodottan ítél meg nem csupán a média, hanem a tudományos világ is sokmindent. A mellékelt cikk arról szól, hogy geológiai okok is közrejátszhatnak egy gleccser felgyorsult fogyásában, illetve mozgásának alakulásában. Link
Tehát pl. egy gleccser így fogyhat az Antarktiszon, miközben összességében onnan nem lehet beszámolni a jégtakaró visszahúzódásáról. A globális felmelegedésen kívül egyéb okok vagy tényezõk vizsgálatáról mindig kevesebbet hallani.

Sajnos megint abba a hibába estünk,hogy médiafelületességre ugyanazzal válaszolunk (lsd.link:milyen parányi egy gleccser Grönlandhoz képest).Ahogy igaz,egyetlen gleccser porszem bolygónkon,úgy az is igaz,hogy ha egy gleccser hirtelen olvad,fogy,az azt nem feltételezi,hogy a többi változatlan,persze fordítva sem:ha nõne,akkor abból az összes nem biztos,hogy nõ.
Vagyis valószínû(bár egy ilyen hírbõl nem tudhatjuk),hogy nem csak a gleccser pár km-es körzetének melegedésérõl van szó,hanem nagyobb skálájú a melegedés,persze a sziget egészére méretei miatt biztosan nem igaz.Ugyanakkor a hírt övezõ egyéb, drasztikus jégfogyásról szóló hírekbõl nem az következik,hogy talán csak 1 grönlandi gleccser fogyhat,de a mi nagy szakmaiságú hozzászólásaink mintha ezt akarnák sugallni.Mellesleg a júniusi rekord jégcsökkenés július elején megtorpant,de az utóbbi napokban a sokszor belinkelt grafikonon látszik,hogy ismét meredeken csökken.Józanul senki sem gondolhatta,hogy egy ilyen júniusi ütem hónapokig fog tartani és egy ilyen megtorpanásból megint nem kellett volna "mégiscsak lesz kisjégkor" hangulatot kelteni.(a ló tulsó oldala... )

Globális skálán egy ilyen dolognak nem sok jelentõsége van:
Link

Ellenben már nem kiugróan alacsony az idõszakos jégborítás Link nagyon valószínû, h nem dõl meg a 2007-es minimumrekord, sõt a 2008-as felett zárhatunk szûk két hónap múlva. Kis esélye annak is van, h a 2009-es és 2005-ös minimum szint körül zárjunk. Persze láttunk már rapid csökkenést kedvezõtlen sarkvidéki cirkuláció miatt, így ezek a fejtegetések csak tippek. Kb. 1 hónap múlva már látszik, h mi lehet a vége...

A belinkelt grafikon annak az óceáni területnek a nagyságát mutatja, ahol a vízfelületet legalább 15 %-ban jég borítja.
Nézzétek meg az Éghajlatváltozás fórumban Hari (6927) hozzászólását!
Gleccser beszakad Grönlandról az óceánba (akkora mint egy pesti kerület). A gleccsernek oda, de az óceáni jégborítottság (a 15%-os) növekszik. Most akkor jó vagy rossz, hogy növekszik az óceán jégborítottsága?

Hát igen, a július már kicsit másképp alakul. Link Majdhogynem növekszik!

A makroszinoptikus váltás nagyon meglátszik az északi sarkköri jégborításon: Link
A tartós északias túlsúlyú blocking-helyzet a már többször vázolt áramlási viszonyaival jól megkoptatta a jeget, a zonális jelleg erõsödésével azonnal váltás történt fenn is.