2024. november 26., kedd

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#5957
Ahha, értem...
#5951
Köszönöm a segítséget, erre akartam utalni.
Már csak bele kell interpolálni a dekádonkénti változások faktorát, így is kijön több tized fokra a többlet.
#5950
Felkerült az Avasra az állomás és máris mennyivel magasabb az átlaghõmérséklet. Többek között minden hónap átlaghõmérséklete magasabb, a végén ebbõl +0,9 fok jön ki. zivatar
#5949
Mármint hogy érted a beszédességet, vagy mire gondolsz?
#5947
Gyorsan összehoztam egy diagrammot egy azonos körülmények között mért miskolci adatsorról.
Ugyanis 1952-1989 között történt a külterületi reptéren a mérés, 1990-tõl folyik ez a belvárosban.

Íme a diagramm,a négy évszak átlagaival:
Link

Ebbõl nem sok minden tendencia olvasható le, pedig 37 év adatsorából állt össze.

Aztán 1990 júliusában költözött az állomás a belvárosba.
Íme az 1952-1989-es külterületi átlagok, illetve az 1991-2008-as belvárosi adatok:

beillesztett kép



Beszédes.
#5946
A legjobban ez a mondat tetszett: "ami arra utal, hogy Kelet, ÉK-Magyarországon egy picit kevésbé érvényesül a globális felmelegedés."
Ehhez képest Pécs is és Szeged is hült a korábbi idõszakokhoz képest, az 50-es 60-as években ugyanis kivitték a városból mindkét település fõállomását külterületre, és amennyiben akkoriban lett volna net, akkor azt írtad volna, hogy hoppá, mindenhol melegedett, de a déli országrészben hült a globális felmelegedés miatt a klíma.
Ezek az adatok játszadozásra jók, de komoly klímakutatásra és tizedpontossággal meghatározott változások kimutatására és bizonyítására nem.
Elég sok állomást feltérképeztem a Dunántúlon, amíg össze-vissza pakolgatják õket úgy, hogy az adott állomás elhelyezésének jelentõségét nem ismerik fel, addig nem is lesznek jók.
Ja és ez is jó nagyon: "Az átlagok mellett meg kell nézni a zord, a téli, a fagyos vagy a nyári, a hõség és a forró napok számának változását."
Ezek a jelzõnapok mind-mind egy dologtól függnek az adott térségben, mégpedig hogy hol vannak az állomások elhelyezve. Pl. a teveli állomás mellé 2005-ben silótartályokat tettek, ennek jelentõsége itt olvasható Link
A nyári és hõségnapok száma 2005 óta biztos, hogy emelkedett a teveli állomáson.
Néhány éve Bátaapátiba beledugtak fagyzugba egy állomást, ami meg valószínû a téli és a fagyos napok számának változására lesz kihatással. Mindkét állomás Tolna megyében van, mivel abban a térségben az elmúlt 50 évben nem mértek fagyzugban, csak dombokon, így megállapítanád, hogy Tolna megyében nõtt a fagyos napok és a téli napok száma. Közben meg lehet hogy épp csökkent, csak az adatok azt mutatják, hogy nõtt. Pedig csak annyi történt, hogy beletettek fagyzugba egy állomást.

Lenti állomása fagyzugban volt korábban, 1996 körül fel akarták tenni Lenti-hegyre egy kitûnõ fagylefolyású dombra, de azán nem sikerült, így letették Iklódbördõcére, egy fagyzugba. Amenyiben sikerrel jártak volna a telepítõk Lenti-hegyen, úgy azt látnád, hogy 1996-os években Lenti középhõmérséklete a globális felmelegedés hatására megemelkedett, a fagyos és téli napok száma csökkent. Pedig csak egy középhõmérséklet szempontjából elõnyös pozícióba került egy állomás.

Nagykanizsán 60 éves fûzfasor árnyékában mértek napfényt 30 éven keresztül, alámérték 200-300 órával. Idén februárban kivágták a fákat, és amennyiben most Sármellékrõl visszatelepülne az állomás Nagykanizsára, a szabadabb kilátás miatt magasabb napfényes óra átlagot mérnének 200 órával, és akkor meg azt írnák a kutatók, hogy Zala megyében a globális felmelegedés miatt megnõtt a napos órák száma.
Pedig csak kivágtak 15 fát.
És akkor lehetne gyártani az elméleteket, hogy az egyik országrészben hült, a másikban csökkent, egyikben naposabb lett, másikban nem, egyikben fagyosabb lett a tél, másikban meg enyhébb.
És akkor az ilyen módon telepített állomások ilyen módon gyûjtött adataiból próbál valaki is kimutatni valamit?
Ugyanmár!
#5943
Én nem ezt írtam!
A telek is melegebbek lettek, csak más a jelleg. A telek között találunk olyant - nem egyet -, ami szignifikánsan átlag alatti, míg a nyaraknál ilyen nincs. (Szignifikánsnak azt tekintem, amikor legalább 1 fokkal eltér a 100 éves átlagtól.)
2005 nyara az átlag alatt maradt, de csak néhány tizeddel. Ebben az esetben bp-i átlagokról beszélek, mert a debreceni nyarakat még nem dolgoztam fel, de a telek alapján úgy gondolom, hogy nincs nagy eltérés a két város között.
Budapesten a 100 éves nyári átlag 20,6 fok.
22 nyár volt melegebb és csak 2 hidegebb ennél 1984 óta (1985 és 2005)
Szignifikánsan tekintve 9:0 az arány.
2003 23,6
1992 23,4
2007 23,2
1994 22,6
2002 22,3
2000 22,0
1998 22,0
1983 22,0
2006 21,7

A telek esetében is megfigyelhetõ a melegedés, de közben több szignifikánsan hideg tél is volt.
Érdekes módon nem egyszerre jelentkezett a nyári és a téli felmelegedés kezdete. A telek esetében a 70-es évek közepe óta mutatkozik ez meg, míg a nyaraknál csak egy évtizeddel késõbb. Az okait magam sem értem, de a számok ezt mutatják. (Hidegség nem tudom honnan vette a grafikonokat, de azokat láthatóan nem helyesek, a mért adatoknak nem felelnek meg. Ezt már többször tapasztaltam,ezért csak mért adatokból dolgozom. Ezért jutott õ hibás következtetésekre.)

Ezek a ténye, Bp. és Debrecen említett idõszakának téli összehasonlításában:
(2000 után Debrecen még hiányos, mert azt még nem számítottam ki minden évre.)
Az elsõ adatsor Bp, a 2. Debrecen. A 3. az évtizedes átlaguk, a zárójeles az évszázados.
Mint látható, a korábbi 1,8 tizedes eltérés 2,0-re változott, ami arra utal, hogy Kelet, ÉK-Magyarországon egy picit kevésbé érvényesül a globális felmelegedés. Mint látható, 1984 óta csupán egyetlen tél tendenciája tér el, 1991-92. Ekkor Bp-en szignifikánsan melegebb, míg Debrecenben szignifikánsan hidegebb volt a saját átlagukhoz képest.
Összességében azonban a 70-es évek óta minden évtized melegebb volt a 100 éves átlagnál, s még inkább nagy az eltérés, ha az 1900 és 1970 közötti átlaghoz viszonyítunk. A 100 éves átlagot ugyanis az utolsó három évtized, mintegy 3 tizeddel húzza feljebb.


2006-2007: 4,8
2005-2006: -0,3
2004-2005: -0,5
2003-2004: 0,1
2002-2003: -2,3 -3,4
2001-2002: 0,3 -0,8
2000-2001: 2,8
1999-2000: 1,7 -0,4
1998-1999: 0,2 -2,5
1997-1998: 4,6 2,8
1996-1997: 0,8 0,9 1,84
1995-1996: -0,5 -2,2 -0,24
1994-1995: 3,0 1,0
1993-1994: 3,3 2,1
1992-1993: 0,6 -2,1 (0,855)
1991-1992: 1,9 -2,0 (-0,933)
1990-1991: 0,5 -1,0
1989-1990: 3,3 1,2
1988-1989: 2,9 0,3
1987-1988: 3,2 1,6
1986-1987: -0,4 -2,6
1985-1986: 1,2 0,0 1,28
1984-1985: -2,0 -5,6 -0,82
1983-1984: 1,6 -0,1
1982-1983: 3,2 1,5
1981-1982: -0,7 -3,1
1980-1981: 0,9 -1,9
1979-1980: 1,7 -0,2
1978-1979: 1,1 -0,5
1977-1978: 0,6 -1,6
1976-1977: 2,3 1,2
1975-1976: 1,6 -1,6 1,78
1974-1975: 3,2 0,7 -0,27


Éppen ezért ha a felmelegedés jellegérõl szeretnénk pontos képet kapni, akkor az adatokkal kell dolgozni, s nem grafikonokkal, amelyeket jól-rosszul állítottak össze mások.
Az átlagok mellett meg kell nézni a zord, a téli, a fagyos vagy a nyári, a hõség és a forró napok számának változását. A csapadék mennyiséget, a csapadék nélküli napok számának alakulását, a havas napok számának változását, a 10 mm feletti napok számának változását, és még sok olyan jellemzõt találhatunk, ami együtt alakítja ki, hogy a globális felmelegedés milyen hatásokkal is van Mo-ra.
A korábbi beírásomban csupán arra utaltam - egy másik bejegyzésre reagálva -, hogy Mo. esetében tévedés szárazabb nyarakról beszélni, mert éppenséggel több lett a nyári csapadék, és éves szinten sem biztos, hogy kevesebb, csupán az eloszlás van változóban. Több esik nyáron, ám hevesebb tevékenységbõl, s mintha inkább a tavaszok lennének szárazabbak.
(Tavasz-õsz feldolgozással még sehogy sem állok, csak felületesen, ahogy a télhez és a nyárhoz kapcsolódnak.)
#5934
Ez egy óriási tévedés, nem szárazabb, csak kedvezõtlenül alakul a csapadékeloszlás.
A nyarak jelentõsen csapadékosabbak, ám csendes esõ helyett a zivatarok kapnak nagy hangsúlyt. Az elmúlt évek nyarai sokkal több csapadékot hoztak az átlagnál, ám a tavasz szárazabb lett. A sok csapadék ellenére is jelentõsen átlag felett alakulnak nyári hónapok, utoljára 1984-ben(!) volt átlagosnál hidegebb nyár.
Érdekes módon a nyarainkra látványosabb kihatással van az éghajlatváltozás, mint a telekre.

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-26 16:44:49

Szentmártonkáta

3.8 °C

na00

RH: 83 | P: 1019.8

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131548

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.