Meteorológiai társalgó

Pont utána mentünk arrafele kirándulni, mert nagy Börzsönyjárók voltunk. Elképesztő körülmények voltak. Az erdőben is a talaj konkrétan sár volt és süppedtünk be a Hont szakadék környékén. Az erdei vasút sínjei teljesen összevissza voltak, összes híd átszakítva, a beton talpak egy része 2 méter magasan voltak a fákba befúródva, a kemencei strand medencéjében meg a pereméig állt a sár. Sajnos haláleset is volt, ha jól emlékszem. Helyiek azt mondták, hogy a Börzsöny főleg északi fele felett órákig felhőszakadás volt. Én el tudom képzelni, hogy az országos rekord ott lehetett, csak ugye a hegységben nincs hivatalos csapi mérő. Mondjuk a Nagy-hideg hegyet nem tudom, mit mérhetett, de a góc szerintem attól északabbra lehetett.

Ennyit ér a mélyebb rétegek (és ezzel a hegyvidéki, dombvidéki erdők!) számára a januárban, másfél nap alatt lezúdult 40-50 mm csapadék:

Link

Kemence-patak, Börzsöny, ma délután. (Magyar Bence felvétele)

A patak kb. 150 négyzetkilométernyi erdő borította hegyvidéki vízgyűjtőterület kisvizeit vezeti el az Ipoly folyóba. Vagyis jelenleg a semmibe...hasznosítatlanul robog ki a hegységből...a déli oldalon a Szén-patak ugyanez...a középhegységeinkben, dombvidékeinken általános ABET (agyagbemosódásos barna erdőtalaj) és egyéb magas agyagtartalmú talajféleségek sajátossága, hogy az agyagásványok kolloidszemcséi gyorsan megduzzadnak és összezárva a talaj felső rétegén tökéletes vízzáróréteget alkotva megakadályozzák a mélyebb rétegekbe szivárgást, ha rövid idő alatt intenzív eső éri a felszínt...a felső 30-40 cm teljes vízkapacitással túltelített sárlekvárrá alakul pár óra alatt...onnantól pedig minden egyes csepp gurul le a hegyoldalakon, mintha kibetonozva lenne, a völgytalpakra és ami árok, horhos csak van, az mind vezeti ki a vizet villámgyorsan a kisvízhálózaton, patakokon át az erdőterületen kívülre...vegetációs időn kívül pedig még kapilláris felszívás sincs, hogy valamit hasznosítson legalább az erdőállomány...
Ha nincs tél és nincs 10-20-30-40 centi mindig olvadó, majd pótlódó és az alján lassan szivárgó hótakaró, akkor jó nekünk az eső is télen, elméletnek is rossz ezeken a jelentősebb lejtésviszonyokkal (relief energia) rendelkező tájainkon. Ez pedig országos arányban nem kevés.
Gyakorlatban ezek torrens áradások, villám árvizek és semmi több. Nagyobb károkat okoz mintha csak a ködszitálna másfél hónapig, időnként gyenge esővel. Januárban ennek a pataknak acélkéknek kellene lennie a tiszta, lassan beszivárgó hólétől, nem sárbarna, robogó habzó folyamnak a több tízezer tonnányi lehordott, erodált értékes erdei talajtól.
Az alábbi erdészvalóság pedig már csak a hab a tortán (Heves-Borsodi dombság, Egererdő Zrt. erdészének felvétele).
El se merem képzelni, hogy a talajfagy teljes hiányában mit érez az erdész, ahogy az előírt téli fakitermelésekkor a sok évig ápolt, óvott csemete újulat fordul ki gyökerestül....