Meteorológiai társalgó

Jó kérdés, hogy mennyire megalapozott GW-t kiáltani az ilyen kéthetes durván pozitív anomáliák alatt, mert mellé lehetne tenni, ami Észak-Amerikában az elmúlt 1-2 hétben történt, vagy ami most van a Kelet-Európai síkságon, de végül is ezeknek a kisebb-nagyobb pozitív anomáliáknak a mértéke, hossza, sűrűsége az, ami az év végi összegzésnél pozitívba billenti az átlagot, szóval én hajlok rá, hogy minden ilyennél jogos kongatni a vészharangot.

Meg ha most enyhül, akkor nagyon enyhül.

Na ez a különbség az akkori telek és a mostani telek között, hogy most egész télen enyheség van hó nélkül, akkoriban voltak enyhe hónapok után komoly havazások és komolyabb hidegek is.

Bizony voltak régen érdekes telek.
Például 1916/17:
dec.: +4,2 °C,
jan.: -0,2 °C,
feb.: -6,6 °C.
Na, az akkori elképzelt MetNet-nél, mekkora feszkó lett volna decemberben egy bő 10 fokkal hidegebb februárra célzó jóslatból.

Lehet hogy már az őszi van, de akkor hol marad a föld pihentetése? Mi meg 25 éve tavasszal vetettük ahogy engedte az idő. 1920 években gondolom inkább tavaszi vetés volt a jellemző. 

Nálunk a búza nagy része őszi búza. Ezeknél a fajtáknál a tavaszi időjárás nem befolyásolja a vetést. A fejlődésüket viszont a tél és a tavasz időjárása egyaránt.

Azt kell mégnézni, hogy mikor enyhe volt régen akkor mindegyik hónap enyhe volt vagy csak egy adott hónap? Biztos voltak enyhe telek, de ilyen sorozatba biztos nem. Szerintem régen hamarabb jött a tavasz és melegebb is volt. Pl a búza gyorsan tud nőni. Lehet hogy hamarabb tudták vetni, de volt meleg tavasz így május végén lehetet aratni. Pl mostanában később tudják vetni mégis június közepe után ahogy kell megy az aratás (persze más volt az akkori bùza mint a mostani) 

Nem tudok másra gondolni, csak az enyhe télre.
Ha van más ötleted, kivele!
Sőt, mesélte pár napja egy ismerősöm, hogy gyerekkorában áprilisban már mentek bele a patakokba, folyókba kézzel halászni.
Azaz gyakorlatilag fürödtek a patakokban, folyókban áprilisban.
Nem azért, mert meleg volt a víz, hanem mert kellett a kaja.

Nagykanizsai havi vagy évszakos középhőmérsékletek:

2006/2007 tél 4,03 fok.
- december 2,7 fok
- január 4,2 fok
- február 5,2 fok
2012 február -2,9 fok.
2013/2014 tél +3,1 fok.
2014/2015 tél +2,6 fok.
2015/2016 tél +2,5 fok.
2017. január -5,3 fok.
2017. december 2,8 fok.

100 évvel ezelőtti telek:

1909/1910 tél +3,2 fok.
(1910 december +5 fok)
1914/1915 tél +2,7 fok.
(1915 december +6 fok)
1915/1916 tél +3,5 fok.
(1916 december +4,9 fok)
Aztán 1916/1917 telén február átlaghőmérséklet -4,9 fok.
1917-ben sok hó esett, kétszer volt 45 centis hó.
1920. január-február hó nélkül telt.
1921. január átlaghőmérséklet +4,1 fok.
Majd ez év novemberében 9, decemberében 24 napon át fedte hó a talajt.
1922. januárjában 14 napon havazott.
Aztán:
1924. januárban 29, februárban 24 és márciusban 14 hótakarós nap volt. Februárban 14-szer havazott.
1925. február +5,1 fok, december 21 hótakarós nap.
1926. január 20 hótakarós nap, február +5,5 fokos átlag.
Tehát régen is voltak enyhe telek egymás után, sőt enyhébbek is, mint a mostani, csak az emberek emlékezeteiben sokkal jobban megmaradtak a nagy, havas, hideg telek, mint az enyhe telek.
Ettől függetlenül persze tény, hogy ez a mostani sorozat nagyon durva!
Közben Moszkvában -24 fok van.

Az egyik Facebook bejegyzésem hozzászólása.