Globális jelenségek
Többször volt már itt szó ezekrõl a felvetésekrõl, de mindig arra kellett rájönnünk, hogy ezek elég "bulváros", szenzációhajhász megállapítások. 10-20 év múlva még biztosan lesz nyári jég az Északi-sarkvidéken. Már csak azért is, mert sok jel arra mutat, hogy az elmúlt évekig tapasztalt melegedéshez a természetes, több évtizedes skálájú ingadozások is jócskán hozzájárultak. Most viszont ebben a rendszerben egy lehûlési szakasz következhet, amire még a naptevékenység gyengülése is rátehet egy lapáttal. A Golf-áramlat pedig a legrosszabb esetben sem "leállna" egyik napról a másikra, hanem gyengülne, délebbre tolódna az északról érkezõ olvadékvizek hatására. Érdemes a témában Svadasz hozzászólásait visszaolvasni ebben a fórumban.
Én épp tegnap néztem egy dokumentumfilmet az északi sarki jégrõl, ahol három megdöbbentõ dolgot mondtak:
1.:A jégvastagság az átlagos 3 méterrõl 1,5-1,8 méterre csökkent!!!
2.:A nagy mennyiségû hideg édesvíz lassítja a Golf áramlatot, és akár meg is állíthatja, hosszabb magyarázatot majd késõbb.
3.:Az északi sarki jég 10-20 éven belül eltûnhet nyaranta, ez azt hiszem nem szorul magyarázatra, hogy milyen folyamatokat indíthat el.
1.:A jégvastagság az átlagos 3 méterrõl 1,5-1,8 méterre csökkent!!!
2.:A nagy mennyiségû hideg édesvíz lassítja a Golf áramlatot, és akár meg is állíthatja, hosszabb magyarázatot majd késõbb.
3.:Az északi sarki jég 10-20 éven belül eltûnhet nyaranta, ez azt hiszem nem szorul magyarázatra, hogy milyen folyamatokat indíthat el.
Én is gondolkodtam egy ilyen íráson, amit most Te írtál, csak általában a tudomány (és a metnet sem) nem fogad el olyan érvelést, hogy a Pista bácsi azt mondta, meg a Mari néni látta, meg a Jóska úgy elékszik, hogy....
Hogy miért nem?
Nem tudom láttad-e a pár hete általam belinkelt dedeskecskési fügefát, ami magasabb volt, mint a ház, 20-25 éves, sosem fagyott meg!?
Voltam ott egy hete, és a gazda is ott volt, kérdem, hány éves a fa, azonnal rávágta, hogy 10!
Mondom, hûha, az szép, de nem lehet, hogy inkább több??
A válasz, nem, 10 éves!
Mondom az nem lehet, mert az enyém 10 éves, és feleekkora, javasoltam neki, hogy próbálja valami eseményhez kötni az ültetésének idõpontját!
Láttam hogy elgondolkodott, majd egyszer csak felcsillant a szeme, elmosolyodott, rámnézett, és azt mondta: "Igaza van, 20 éves biztosan van!"
Tehát ha bedõlök neki, akkor 10 évesnek gondoltam volna, de így kiderült, hogy több mint 20!
Illetve mégegy példa, mennyire kell vigyázni a néptõl szerzett infókkal Link
Vigyázni kell az ilyen infókkal, de megfelelõ módszerekkel lehet õket kezelni és felhasználni õket tudományilag!
Pl. én olvasom a neten a vadvirágok nyílási idejét, és amióta figyelem, 3-4 éve, a május-júniusra írt virág mindhárom évben április közepén virágzik, virágzott!
A pünkösdi rózsa most virágzik nálunk, holott pünkösd 1 hónap múlva lesz!
Az a dal, hogy "orgona ága, barackfavirága, öltözzetek új ruhába anyáknapja alkalmára..." ez is vicc, hiszen anyák napja most van, barack meg múlt éven március elején virágzott, most meg már 1-1,5 hónapja elvirágzott!
Amit írsz, az aratást, rá lehet fogni hogy változtak a gabonafajták, lehet korábbi érésûeket részesítenek elõnyben esetleg, mint régen, de abban is van valami ráció!
Én is úgy gondolom, hogy a növények nem hazudnak, ezért hozok mindig egy csomó bioszférás (pl. füge, barack, érés-virágzás) példát meteorológiai elemzésekhez, a tanulmányom is, ha olvastad, tele van velük!
De az érdekes az, hogy az omsz honlapján az elmúlt 6 vagy 7 tél átlaga alig, mindössze 2 tizeddel tér el a sokéves átlagtól, míg a nyarak sokkal többel!
Hõmérsékletileg nem változtak a telek, mégis elõbb virágzik tavasszal minden ezek szerint, mint régen?
Egyébként a növények bevonását a meteorológiai elemzésbe rettentõ óvatosan kell megtenni, mert csalóka a dolog, pl. nálunk múlt évben azért virágzott nehezen az akác, mert egy részük a virágzást megelõzõ idõszak enyhe volta miatt márciusban lefagyott, vagyis a melegebb tavasz miatt virágzott késõbb, mert megfáztak a rügykezdemények, ezért megkéstek!
És egy lefagyáshoz elég egy éjszaka fagyása is, ami a tavaszi adatsorban talán meg sem látszik!
Szóval nagyon észnél kell lenni, ha bioszférával elemzünk, viszont ha észnél vagyunk, akkor nagyon érdekes és nagyon pontos tapasztalatot, illetve tudást szerezhetünk!
Hogy miért nem?
Nem tudom láttad-e a pár hete általam belinkelt dedeskecskési fügefát, ami magasabb volt, mint a ház, 20-25 éves, sosem fagyott meg!?
Voltam ott egy hete, és a gazda is ott volt, kérdem, hány éves a fa, azonnal rávágta, hogy 10!
Mondom, hûha, az szép, de nem lehet, hogy inkább több??
A válasz, nem, 10 éves!
Mondom az nem lehet, mert az enyém 10 éves, és feleekkora, javasoltam neki, hogy próbálja valami eseményhez kötni az ültetésének idõpontját!
Láttam hogy elgondolkodott, majd egyszer csak felcsillant a szeme, elmosolyodott, rámnézett, és azt mondta: "Igaza van, 20 éves biztosan van!"
Tehát ha bedõlök neki, akkor 10 évesnek gondoltam volna, de így kiderült, hogy több mint 20!
Illetve mégegy példa, mennyire kell vigyázni a néptõl szerzett infókkal Link
Vigyázni kell az ilyen infókkal, de megfelelõ módszerekkel lehet õket kezelni és felhasználni õket tudományilag!
Pl. én olvasom a neten a vadvirágok nyílási idejét, és amióta figyelem, 3-4 éve, a május-júniusra írt virág mindhárom évben április közepén virágzik, virágzott!
A pünkösdi rózsa most virágzik nálunk, holott pünkösd 1 hónap múlva lesz!
Az a dal, hogy "orgona ága, barackfavirága, öltözzetek új ruhába anyáknapja alkalmára..." ez is vicc, hiszen anyák napja most van, barack meg múlt éven március elején virágzott, most meg már 1-1,5 hónapja elvirágzott!
Amit írsz, az aratást, rá lehet fogni hogy változtak a gabonafajták, lehet korábbi érésûeket részesítenek elõnyben esetleg, mint régen, de abban is van valami ráció!
Én is úgy gondolom, hogy a növények nem hazudnak, ezért hozok mindig egy csomó bioszférás (pl. füge, barack, érés-virágzás) példát meteorológiai elemzésekhez, a tanulmányom is, ha olvastad, tele van velük!
De az érdekes az, hogy az omsz honlapján az elmúlt 6 vagy 7 tél átlaga alig, mindössze 2 tizeddel tér el a sokéves átlagtól, míg a nyarak sokkal többel!
Hõmérsékletileg nem változtak a telek, mégis elõbb virágzik tavasszal minden ezek szerint, mint régen?
Egyébként a növények bevonását a meteorológiai elemzésbe rettentõ óvatosan kell megtenni, mert csalóka a dolog, pl. nálunk múlt évben azért virágzott nehezen az akác, mert egy részük a virágzást megelõzõ idõszak enyhe volta miatt márciusban lefagyott, vagyis a melegebb tavasz miatt virágzott késõbb, mert megfáztak a rügykezdemények, ezért megkéstek!
És egy lefagyáshoz elég egy éjszaka fagyása is, ami a tavaszi adatsorban talán meg sem látszik!
Szóval nagyon észnél kell lenni, ha bioszférával elemzünk, viszont ha észnél vagyunk, akkor nagyon érdekes és nagyon pontos tapasztalatot, illetve tudást szerezhetünk!
Picit kutakodtam én is a melegedés kontra nem melegedés, illetve egy esetléges lehûlésrõl! Engem nem nagyon "érdekelnek" a mérések, ebben az esetben, vagy jó, vagy rossz, olvastam minden oldalról, valaki ezt mondja, a másik meg azt állítja, én teljesen más irányba indultam el és most leírom a tapasztalataimat!
Nekem van egy barát család és két rokon család, õk nekik jó néhány évtizede van családi gazdálkodásaik, mezõgazdálkodással foglalkoznak. Az még külön jó, hogy az ország 3 különbözõ pontján élnek és dolgoznak. Az egyik a Hajdú-Bihar megyei Hortobágy környékén, Egyek településen a másik a Nógrád megyei Szátok, a harmadik a Gyõr-Moson-Sopron megyei Mosonmagyaróvár környékén gazdálkodik. Rendszeresen beszélek velük és hívnak is, valamint a metnetet is nézik, olvassák:-) Van egy negyedik család, Berettyóújfalu környékén gazdálkodnak, na õk lesznek a következõ áldozataim:-)
Szóval a helyzet az, hogy a nõvények nem szoktak rossz mérést végezni, (picit bioszféra is), és ezt miért is írom? Tehát a családok nagyon régóta foglalkoznak nõvénytermesztéssel, búza, kukorica, facélian stb. Most már mindegyik bátran mondja az ország különbözõ részein, hogy az elmúlt 10-15 évben mind a vetés, mind pedig az érési folyamat, valamint az aratás már egy jó 10-12 nappal elõbb van, mint volt ezelõtt 15 évvel. Akkor is volt egy-egy év mikor elõrébb került a folyamát, de most már ez rendszeresen így van, sorozatban. Pl A hûvösebb Nógrád megyében élõ ismerõseim elmondása szerint, ezelõtt július 20 körül indult náluk az aratás, most már július 8-10-körül kezdõdik, szinte minden évben, így beszelnél a Egyeken és Mosonmagyaróváron élõ, gazdálkodó nagybátyám is. Természetesen náluk ezelõtt is korábban kezdõdött mint pl a Nógrádiaknál (éghajlati ok), de most náluk is elõrébb csúszott jó pár napot. A csapadékban viszont nagy változásról egyik sem beszélt, mint mondták a csapadék mindig változó eloszlású volt, most is, és ezelõtt is voltok száraz és kiemelkedõen nedves tavasz-nyarak, azonban gyorsabb és erõsebb változásokról tesznek említést, mind csapadékban, mind melegedés és lehûlésben egyaránt.
Tehát összefoglalva a természetben élõktõl, nekik ez a megélhetés, szóval fontos együtt élni a természettel. A tavaszi és nyári idõszak egyértelmûen melegszik, és ez már jó 15 éves, nem elhanyagolható idõintervallumos megfigyelések alapján állítják. A téli idõszakban nagy változás nincs, egyelõre így is, és úgyis elfagynának a termények még a legenyhébb télen is, ezért ezzel kísérletezni még nem célszerû:-). A csapadék nagyon változó elem, nem lehet egyértelmû állást foglalni róla, de a hõmérséklet a vegetációban egyértelmû emelkedést mutat és a természet nem hazudik és nem mér rosszul.
Én ezekben az emberekben megbízom, és õk tényleg kint élnek, ezért nem árt néha õket is megkérdezni, hogy mi a véleményük!
Nekem van egy barát család és két rokon család, õk nekik jó néhány évtizede van családi gazdálkodásaik, mezõgazdálkodással foglalkoznak. Az még külön jó, hogy az ország 3 különbözõ pontján élnek és dolgoznak. Az egyik a Hajdú-Bihar megyei Hortobágy környékén, Egyek településen a másik a Nógrád megyei Szátok, a harmadik a Gyõr-Moson-Sopron megyei Mosonmagyaróvár környékén gazdálkodik. Rendszeresen beszélek velük és hívnak is, valamint a metnetet is nézik, olvassák:-) Van egy negyedik család, Berettyóújfalu környékén gazdálkodnak, na õk lesznek a következõ áldozataim:-)
Szóval a helyzet az, hogy a nõvények nem szoktak rossz mérést végezni, (picit bioszféra is), és ezt miért is írom? Tehát a családok nagyon régóta foglalkoznak nõvénytermesztéssel, búza, kukorica, facélian stb. Most már mindegyik bátran mondja az ország különbözõ részein, hogy az elmúlt 10-15 évben mind a vetés, mind pedig az érési folyamat, valamint az aratás már egy jó 10-12 nappal elõbb van, mint volt ezelõtt 15 évvel. Akkor is volt egy-egy év mikor elõrébb került a folyamát, de most már ez rendszeresen így van, sorozatban. Pl A hûvösebb Nógrád megyében élõ ismerõseim elmondása szerint, ezelõtt július 20 körül indult náluk az aratás, most már július 8-10-körül kezdõdik, szinte minden évben, így beszelnél a Egyeken és Mosonmagyaróváron élõ, gazdálkodó nagybátyám is. Természetesen náluk ezelõtt is korábban kezdõdött mint pl a Nógrádiaknál (éghajlati ok), de most náluk is elõrébb csúszott jó pár napot. A csapadékban viszont nagy változásról egyik sem beszélt, mint mondták a csapadék mindig változó eloszlású volt, most is, és ezelõtt is voltok száraz és kiemelkedõen nedves tavasz-nyarak, azonban gyorsabb és erõsebb változásokról tesznek említést, mind csapadékban, mind melegedés és lehûlésben egyaránt.
Tehát összefoglalva a természetben élõktõl, nekik ez a megélhetés, szóval fontos együtt élni a természettel. A tavaszi és nyári idõszak egyértelmûen melegszik, és ez már jó 15 éves, nem elhanyagolható idõintervallumos megfigyelések alapján állítják. A téli idõszakban nagy változás nincs, egyelõre így is, és úgyis elfagynának a termények még a legenyhébb télen is, ezért ezzel kísérletezni még nem célszerû:-). A csapadék nagyon változó elem, nem lehet egyértelmû állást foglalni róla, de a hõmérséklet a vegetációban egyértelmû emelkedést mutat és a természet nem hazudik és nem mér rosszul.
Én ezekben az emberekben megbízom, és õk tényleg kint élnek, ezért nem árt néha õket is megkérdezni, hogy mi a véleményük!
Ezzel a grafikonnal nem is találkoztam még, jó, hogy belinkelted! Az olvadó terület kiterjedése szerintem sokkal jobb jelzõje lehet a hõmérséklet-változásnak, mint a met. állomások T-adatai, mert ebben az értékben egy néhány tized fokos (T-mérésnél még hibahatár körüli) melegedés is látványos növekedést tud eredményezni. Valószínûleg a trendbõl nagyon kilógó 1992-es negatív csúcs sem véletlen, hanem a Pinatubo vulkán elõzõ évi kitörésének eredménye lehet.
Nem a mai pejoratív értelemû "médiából" tájékozódom, hidd el.
A parti állomásokkal az a baj, hogy ez semmilyen információt nem ad arra vonatkozólag, hogy a belsõ területeken olvad-e vagy sem. És most számunkra ez a lényeg. Mert ugye a parti állomásokon minden nyáron olvad, ha átlagos, ha nem. Mûholdas megfigyelések bizonyítják az általam mondottakat. Megnõtt azon területek nagysága, ahol nyáron jelentõs olvadás történik. Itt az ismert térkép: Link Látszik, hogy nem egyenletes, de a tendencia egyértelmû.
A parti állomásokkal az a baj, hogy ez semmilyen információt nem ad arra vonatkozólag, hogy a belsõ területeken olvad-e vagy sem. És most számunkra ez a lényeg. Mert ugye a parti állomásokon minden nyáron olvad, ha átlagos, ha nem. Mûholdas megfigyelések bizonyítják az általam mondottakat. Megnõtt azon területek nagysága, ahol nyáron jelentõs olvadás történik. Itt az ismert térkép: Link Látszik, hogy nem egyenletes, de a tendencia egyértelmû.
"Grönland jégmezõin valóban minden nyáron keletkeznek tavak, folyók. Csak most jelentõsen nagyobb területen."
Az elmúlt 150 év során Grönlandon mért hõmérsékleti adatok láttán én ebben korántsem vagyok ennyire biztos. Más dolog, hogy a média, pontosabban fogalmazva a média által leginkább felkarolt kutatók mit hirdetnek lelkesen egy távoli tájjal kapcsolatban, amelyrõl az önhibáján kívül tájékozatlan emberek milliói egyáltalán nem jutnak hozzá releváns információhoz. A Grönlandon napjainkban elõforduló évi középhõmérsékletek egyáltalán nem számítanak példátlannak:
Az évi középhõmérséklet alakulása a Jakobshavn Gleccser közvetlen környezetében: Link
A jégolvadás szempontjából külön figyelmet érdemel az olvadási idõszak, vagyis a nyári hónapok középhõmérsékletének alakulása. Néhány meteorológiai állomás adatsora:
Danmarkshavn (É-sarkkörtõl jóval északra, a keleti parton): Link
Egedesminde (Jakobshavn szomszédságában a nyugati parton): Link
A nyári hõmérsékletekben semmilyen szokatlan mértékû pozitív anomália nem fedezhetõ fel, ami példátlan olvadásokhoz vezethetne.
Nyári hõmérsékletek Grönland fõvárosában (Nuuk/Godthaab), ill. a közelben lévõ Angmagssalikban: Link (nincs emelkedõ trend)
A fentiek alapján egyszerûen nem tartom valószínûnek, hogy a grönlandi jégsapka katasztrofális változásokon (nevezzük nevén, olvadáson) menne keresztül. A Grönlanddal kapcsolatban elhangzó kijelentéseket sajnos nem tudom komolyan venni, egyszerûen a puszta tények nem támasztják alá ezeket az állításokat.
Az elmúlt 150 év során Grönlandon mért hõmérsékleti adatok láttán én ebben korántsem vagyok ennyire biztos. Más dolog, hogy a média, pontosabban fogalmazva a média által leginkább felkarolt kutatók mit hirdetnek lelkesen egy távoli tájjal kapcsolatban, amelyrõl az önhibáján kívül tájékozatlan emberek milliói egyáltalán nem jutnak hozzá releváns információhoz. A Grönlandon napjainkban elõforduló évi középhõmérsékletek egyáltalán nem számítanak példátlannak:
Az évi középhõmérséklet alakulása a Jakobshavn Gleccser közvetlen környezetében: Link
A jégolvadás szempontjából külön figyelmet érdemel az olvadási idõszak, vagyis a nyári hónapok középhõmérsékletének alakulása. Néhány meteorológiai állomás adatsora:
Danmarkshavn (É-sarkkörtõl jóval északra, a keleti parton): Link
Egedesminde (Jakobshavn szomszédságában a nyugati parton): Link
A nyári hõmérsékletekben semmilyen szokatlan mértékû pozitív anomália nem fedezhetõ fel, ami példátlan olvadásokhoz vezethetne.
Nyári hõmérsékletek Grönland fõvárosában (Nuuk/Godthaab), ill. a közelben lévõ Angmagssalikban: Link (nincs emelkedõ trend)
A fentiek alapján egyszerûen nem tartom valószínûnek, hogy a grönlandi jégsapka katasztrofális változásokon (nevezzük nevén, olvadáson) menne keresztül. A Grönlanddal kapcsolatban elhangzó kijelentéseket sajnos nem tudom komolyan venni, egyszerûen a puszta tények nem támasztják alá ezeket az állításokat.
Az Agassiz tó hol volt? Mennyi idõ alatt ömlött bele a tengerbe? Mi bizonyítja, hogy ennek hatására leállt a THC?
Így van. Erre is rámondhatjuk a mostanában divatos szót: szélsõsõges. Mint ahogy írtam is, a nyári minimum okozza a gondot. Ha télen nem lenne annyi mint mondjuk a múlt század közepi átlag, akkor az nem okozna olyan ökölógiai problémákat mint amiket a mostani nyári minimumok.
A grönlandi olvadáshoz kissé kapcsolódva; Egy fiatalabb Dryashoz hasonló esemény kiváltásához mennyi édesvíz kellhet? Csak egy kis lassuláshoz. Az Agassiz-tóból elõször lefolyó 9500 km3 körüli víz ugye elég volt az elindításhoz, de utána be is adta a kulcsot a termohalin rendszer
A grönlandi olvadáshoz kissé kapcsolódva; Egy fiatalabb Dryashoz hasonló esemény kiváltásához mennyi édesvíz kellhet? Csak egy kis lassuláshoz. Az Agassiz-tóból elõször lefolyó 9500 km3 körüli víz ugye elég volt az elindításhoz, de utána be is adta a kulcsot a termohalin rendszer
Értem, he-he!
Ellenben a tavalyi évkezdetnek az elmúlt 7 év második legnagyobb kiterjedése nem nagy érdem, he-he!
Viszont a nyári valóban ..., ehhez képest a mostani bizony nem az elmúlt 7év, hanem a 21év átlagát közelíti.
Azaz nálam az erõs oszcillálás érdemel figyelmet.
Ellenben a tavalyi évkezdetnek az elmúlt 7 év második legnagyobb kiterjedése nem nagy érdem, he-he!
Viszont a nyári valóban ..., ehhez képest a mostani bizony nem az elmúlt 7év, hanem a 21év átlagát közelíti.
Azaz nálam az erõs oszcillálás érdemel figyelmet.
Én végig az elmúlt 6-7 évrõl beszéltem.
Idézem: "Az, hogy most éppen az elmúlt 7 év legnagyobb arktikus jégkiterjedését látjuk, nem enged semmire sem következtetni a nyári kiterjedésére vonatkozóan. Tavaly január közepétõl aprilis közepéig a második lenagyobb kiterjedésû volt."
Csak az utolsóban tettem oda az utóbbi pár évszázadot, mert az az utóbbi 7 év második legkissebbje ugyan, de ez egyben az elmúlt pár évszázadra is igaz. Nos?
Idézem: "Az, hogy most éppen az elmúlt 7 év legnagyobb arktikus jégkiterjedését látjuk, nem enged semmire sem következtetni a nyári kiterjedésére vonatkozóan. Tavaly január közepétõl aprilis közepéig a második lenagyobb kiterjedésû volt."
Csak az utolsóban tettem oda az utóbbi pár évszázadot, mert az az utóbbi 7 év második legkissebbje ugyan, de ez egyben az elmúlt pár évszázadra is igaz. Nos?
Akar a rosseb, he-he!
Itt, ahogy Ádám is írta, csak az elmúlt évek láthatóak, he-he!
Az 1979-2000-es átlaghoz is viszonyítsd kérlek, azt itt láthatod: Link
Ennek alapján nézd a tavalyi évkezdetet (a 15-16millió km2-es átlaghoz képest 14-15millió km2).
Itt, ahogy Ádám is írta, csak az elmúlt évek láthatóak, he-he!
Az 1979-2000-es átlaghoz is viszonyítsd kérlek, azt itt láthatod: Link
Ennek alapján nézd a tavalyi évkezdetet (a 15-16millió km2-es átlaghoz képest 14-15millió km2).
Nem látom a linkelt ábrán az átlagot képviselõ vonalat. Jóska ugyanis arról írt, ha jól értelmeztem Két különbözõ dologról mondjuk tényleg nehéz vitatkozni 
Két különbözõ dologról mondjuk tényleg nehéz vitatkozni
Ejnye Jóska Link A tavalyi évhez tartozó vonal a nevezett idõszakban végig a többi felett fut, kivéve a 2003-ast. Akarsz ezzel vitatkozni?
Link A tavalyi évhez tartozó vonal a nevezett idõszakban végig a többi felett fut, kivéve a 2003-ast. Akarsz ezzel vitatkozni?
Azért, hogy a tényeknél maradjunk, a tavalyi január-április közötti igazak az átlag körüli jégborítással bírt az északi-hemiszférát illetõen, he-he!
Ettõl függetlenül a nyáron igencsak megkopott.
Egyébként az igen erõs oszcillálások is egy nagyobb ívû változás jelei lehetnek.
Ettõl függetlenül a nyáron igencsak megkopott.
Egyébként az igen erõs oszcillálások is egy nagyobb ívû változás jelei lehetnek.
Nekem ez a sarki oszcilláció, azaz az Északi-Hemiszféra vízhõmérsékletének hosszútávú oszcillációja.
Tudom persze, hogy hülyén jött ki, ám túl sokat olvastam Czelnai Rudolfot, he-he!
A PDO-val nem foglalkozom (idõhiány okán), nekem marad az El Nino és La Nina idõszakok hosszának és erõsségének megfigyelése.
Az El Nino túlsúlyos 2002-2007 közötti idõszak után bizony 2007 nyarától egyértelmû a La Nina dominancia.
Tudom persze, hogy hülyén jött ki, ám túl sokat olvastam Czelnai Rudolfot, he-he!
A PDO-val nem foglalkozom (idõhiány okán), nekem marad az El Nino és La Nina idõszakok hosszának és erõsségének megfigyelése.
Az El Nino túlsúlyos 2002-2007 közötti idõszak után bizony 2007 nyarától egyértelmû a La Nina dominancia.
Fodor Zolival idõnként szoktunk beszélgetni a témáról, szívesen várom bármilyen jellegû hozzászólását a történtekhez
Szerk.: az AMO és Grönland középhõmérséklete közötti összefüggés szemléltetésére ez jóval informatívabb, mint az elõzõ link: Link
Szerk.: az AMO és Grönland középhõmérséklete közötti összefüggés szemléltetésére ez jóval informatívabb, mint az elõzõ link: Link
Az AMO nem a sarki oszcilláció rövidítése, ez a Többévtizedes Atlanti Oszcillációt jelöli.
AMO = Atlantic Multidecadal Oscillation
Az AMO index lényegében az észak-atlanti térség egy elõre meghatározott területének tengervíz hõmérséklet ingadozásait fejezi ki. Általánosságban elmondható, hogy pozitív fázisában több hõ képes eljutni a trópusokról a sarkvidéki területek irányába, ez természetesen a jégkiterjedés csökkenésével is jár. A Grönlandon mért évi középhõmérsékletek és az AMO index alakulása között egyértelmûnek látszó kapcsolat fedezhetõ fel. Link Néhány további hatásként említhetném a Száhel övezetben lehulló csapadék mennyiségét Link , vagy éppen a magyar nyár középhõmérsékletének alakulását:
Az AMO jelenleg pozitív fázisában van, elõreláthatólag 2020-25 körül válthat negatívba.
Az északi-sarki jégtakaró jelenlegi gyors regenerálódásában valószínûleg egy másik fontos oszcilláció, a PDO negatívba váltása játszhatott jelentõs szerepet. A PDO az El Nino-k és La Nina-k gyakoriságának és intenzitásának alakulásán kívül befolyásolja az észak-csendes-óceáni térség hõmérsékletét is, és ebbõl adódóan a sarki jégtakaró kiterjedését is... Ez az ábra például a PDO alakulását és Alaszka átlaghõmérsékletét szemlélteti: Link A PDO úgy tûnik, két évvel ezelõtt negatív fázisba váltott (a váltás ténye a folyamat kvázi-ciklikussága miatt csak néhány év elteltével lesz megerõsíthetõ), és valószínûleg 2035-40ig abban is marad...
Egy további érdekesség: mivel a PDO pozitív fázisa esetén az El Nino-k gyakoribbá és intenzívebbé válnak, a negatív fázisra ennek ellentéte igaz, ezért a jelenségnek a globális hõmérséklet alakulására is nem kevés hatása van. A naptevékenység, az AMO és a PDO együttes hatása lényegében megmagyarázza az elmúlt 100 év éghajlati változásait: Link
AMO = Atlantic Multidecadal Oscillation
Az AMO index lényegében az észak-atlanti térség egy elõre meghatározott területének tengervíz hõmérséklet ingadozásait fejezi ki. Általánosságban elmondható, hogy pozitív fázisában több hõ képes eljutni a trópusokról a sarkvidéki területek irányába, ez természetesen a jégkiterjedés csökkenésével is jár. A Grönlandon mért évi középhõmérsékletek és az AMO index alakulása között egyértelmûnek látszó kapcsolat fedezhetõ fel. Link Néhány további hatásként említhetném a Száhel övezetben lehulló csapadék mennyiségét Link , vagy éppen a magyar nyár középhõmérsékletének alakulását:
Az AMO jelenleg pozitív fázisában van, elõreláthatólag 2020-25 körül válthat negatívba.
Az északi-sarki jégtakaró jelenlegi gyors regenerálódásában valószínûleg egy másik fontos oszcilláció, a PDO negatívba váltása játszhatott jelentõs szerepet. A PDO az El Nino-k és La Nina-k gyakoriságának és intenzitásának alakulásán kívül befolyásolja az észak-csendes-óceáni térség hõmérsékletét is, és ebbõl adódóan a sarki jégtakaró kiterjedését is... Ez az ábra például a PDO alakulását és Alaszka átlaghõmérsékletét szemlélteti: Link A PDO úgy tûnik, két évvel ezelõtt negatív fázisba váltott (a váltás ténye a folyamat kvázi-ciklikussága miatt csak néhány év elteltével lesz megerõsíthetõ), és valószínûleg 2035-40ig abban is marad...
Egy további érdekesség: mivel a PDO pozitív fázisa esetén az El Nino-k gyakoribbá és intenzívebbé válnak, a negatív fázisra ennek ellentéte igaz, ezért a jelenségnek a globális hõmérséklet alakulására is nem kevés hatása van. A naptevékenység, az AMO és a PDO együttes hatása lényegében megmagyarázza az elmúlt 100 év éghajlati változásait: Link
Természetesen kiragadott példa, de az elmúlt 1-2 év során elhangzó ijesztõbbnél is ijesztõbb "elõrejelzések" (pl. jégmentes Északi-sark 2008-ban - Dr. Mark Serezze Úr várakozása) fényében minden bizonnyal külön figyelmet érdemel az alábbi ténymegállapítás:
Az Arktiszon a tengerjég kiterjedés a következõ napokban elérheti a 20. század utolsó 21 évének átlagos szintjét. 2001 óta szinte minden bizonnyal a legmagasabb tavaszi jégkiterjedést produkálja a sarki idõjárás. Link
Az Antarktisz hónapok óta, szokásához hûen jelentõs többletet mutat az átlagos kiterjedés hezképest: Link
A globális jégkiterjedés anomália ebbõl adódóan igen erõsen pozitív, vagyis lassan több mint 1 millió km2-el több tengerjég borítja bolygónkat, mint az 1979-2000 idõszakra jellemzõ átlag. Link
A média vajon miért találja még említésre sem méltónak ezt a "váratlan" eseményt? A 2007-es nyári félévben lezajló jégolvadást egyenesen katasztrofálisnak állították be, és nem gyõzték hangsúlyozni az esemény példátlanságát, amit én személy szerint erõsen kétlek. A National Geographic Channel éppen heti több alkalommal sugározza Drámai jégolvadás címû filmjét, amely a mûsorajánló szerint egy fényképész megdöbbentõ felvételeinek sorozatát mutatja be. A valóságban egyetlen olyan fotót nem láttam, ami nem természetes jelenséget ábrázolna. Link Grönland kietlen jégmezõin a nyári olvadás alkalmával minden évben kisebb folyók, tavak, gleccsermalmok képzõdnek. Az arktikus tengerjég 65%-a minden évben elolvad, majd újraképzõdik. Olvadó jeget találni nem egy komoly eredmény, az viszont annál félháborítóbb, hogy nyilvánvalóan természetes jelenségeket szándékoznak a témában önhibájukon kívül tájékozatlan milliók számára "emberokozta klímakatasztrófaként" beállítani.
Az Arktiszon a tengerjég kiterjedés a következõ napokban elérheti a 20. század utolsó 21 évének átlagos szintjét. 2001 óta szinte minden bizonnyal a legmagasabb tavaszi jégkiterjedést produkálja a sarki idõjárás. Link
Az Antarktisz hónapok óta, szokásához hûen jelentõs többletet mutat az átlagos kiterjedés hezképest: Link
A globális jégkiterjedés anomália ebbõl adódóan igen erõsen pozitív, vagyis lassan több mint 1 millió km2-el több tengerjég borítja bolygónkat, mint az 1979-2000 idõszakra jellemzõ átlag. Link
A média vajon miért találja még említésre sem méltónak ezt a "váratlan" eseményt? A 2007-es nyári félévben lezajló jégolvadást egyenesen katasztrofálisnak állították be, és nem gyõzték hangsúlyozni az esemény példátlanságát, amit én személy szerint erõsen kétlek. A National Geographic Channel éppen heti több alkalommal sugározza Drámai jégolvadás címû filmjét, amely a mûsorajánló szerint egy fényképész megdöbbentõ felvételeinek sorozatát mutatja be. A valóságban egyetlen olyan fotót nem láttam, ami nem természetes jelenséget ábrázolna. Link Grönland kietlen jégmezõin a nyári olvadás alkalmával minden évben kisebb folyók, tavak, gleccsermalmok képzõdnek. Az arktikus tengerjég 65%-a minden évben elolvad, majd újraképzõdik. Olvadó jeget találni nem egy komoly eredmény, az viszont annál félháborítóbb, hogy nyilvánvalóan természetes jelenségeket szándékoznak a témában önhibájukon kívül tájékozatlan milliók számára "emberokozta klímakatasztrófaként" beállítani.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat