Globális jelenségek

Az általam említett 40 fok körüli vagy gyakran afeletti hõmérsékleti maximumokat én határoztam meg becsléssel, mivel a korszakban az állomások még nem voltak minimum/maximum hõmérõvel felszerelve, azonban a mérési körülmények megegyeztek a 20. század elsõ éveivel. Az adatok forrása az OMSZ elõdszervezetei által kiadott évkönyvek voltak. 1871-tõl minden évben 20-40 állomásról állnak rendelkezésre havi bontásban hõmérséklet- és csapadékadatok.

A mérések ebben az idõszakban a következõképpen zajlottak: napi 3 alkalommal észleltek, 7-14-21 órakor közép-európai idõ szerint. Ha jól emlékszem 1895 elõtt helyi idõ szerint észleltek (pontosan fel van jegyezve mikor volt a váltás), ez földrajzi hosszúságól függõen 20-30 perc eltérést jelent az észlelések idejét illetõen.

A 14 órás észlelés nyári idõszámítás szerint 15 órának felel meg. Ha összehasonlítjuk több év mérései alapján a nyári hónapokra külön-külön jellemzõ átlagos eltérést a havi abszolút maximum és a 15 órás mérések adott havi legmagasabb értéke közötti különbséget. Ez a különbség minden nyári hónapban 1,2-1,7°c közöttinek adódik, a becsült maximumot megkapjuk, ha ezt hozzáadjuk az észlelt értékhez.

A becslés mint eljárás persze magában foglal pontatlanságot, a valós maximumok a becsült érték körül szóródnak normális eloszlásnak megfelelõen. Ez az eltérés 90%-os megbízhatósággal +/- 0,7°c-os határon belül marad. Tehát egy 42°c-os becslés esetében az adott napi maximumhõmérséklet 90% "eséllyel" 41,3 és 42,7°c között lehetett.

A minimumhõmérsékleteket hasonló módon, becsléssel lehet meghatározni az észlelésekbõl, viszont itt valamivel nagyobb pontatlansággal kell számolni.

Jelzem, becslésekkel operáltak a leírt adatokban (erre utalt a mérési körülmény), így csak a nagyságrend érdemel említést.
A hõmérõházikó 1901-ben sem festett másképp, mint 1990-ben.
A mûszerek pedig mindenkor kalibráltak, ez a lényeg.
A radiációs dolgokhoz nem tudok hozzászólni, sosem kötötte le figyelmem, mindig is 2m-re koncentráltam.
Mentem dolgozni.

Csak az a kérdés, hogy ha 1888-ban nem mértek megfelelõen, akkor vajon 1901-ben megfelelõen mértek-e, rá 15 évvel!
Mert ha nem, akkor a 100 éves szegedi debreceni meg egyéb mérési adatsorok 1 fokon belüli melegedése is megkérdõjelezhetõ!
Kiváncsi lennék egyébként, ha egy 1923-as hõmérõházikós teljesen komplett mérõegységet letennének egy mai frissen telepített automata mellé, lenne-e eltérés a két mérés között!?
Illetve ha lenne, akkor mekkora?

Pl. a kérdések válaszok fórumba leírtam, hogy a radiációs minimum mérésénél szerintem problémák vannak(voltak), a mostani modern árnyékolt technika miatt több fokkal magasabb radiációs minimumokat mérnek!
Érdekelne, egy 100 éves radiációs hõmérsékleti adatsor amiben mértek az árnyékolatlan higanyos és az árnyékolt automata mérõkkel is, hogyan homogenizálnak, vagy mit kezdenek velük?
Lényegében vagy a régieket kell kidobni, vagy az újakat nem figyelembevenni, vagy nemistudom!

Gondolom a globális elõdfelmelegedés, he-he!
A viccet félretéve szerintem a nem megfelelõ mérési körülmény lehet a figyelembevétel hiányának oka.

Az OMSZ elõdszervezetei által kiadott 130-140 éves évkönyvekben érdekes, egyesek számára kifejezetten "nemkívánatos" feljegyzéseket lehet találni - az itt megadott maximumhõmérsékletek becsült értékek, a 14 órás észlelések abszolút maximuma és a valós abszolút maximumok közötti átlagos különbség alapján.

1881 augusztus Mezõhegyes 42,3°c Kecskemét 40,3°c

1882 július Mezõhegyes 41,7°c Szolnok 41,0°c

1886 július Hódmezõvásárhely 39,2°c Kalocsa 39,5°c Szolnok 40,3°c Kecskemét 41,3°c

1886 augusztus Kalocsa 39,1°c Kecskemét 42,7°c

1887 augusztus Hódmezõvásárhely 39,5°c Mezõhegyes 38,5°c Kalocsa 38,5°c

1888 augusztus Kalocsa 38,7°c Mezõhegyes 38,9°c Szolnok 40,0°c Hódmezõvásárhely 40,5°c

Bizonyára ezeket a hõmérsékleteket is az ember által okozott globális felmelegedés (AGW) okozta Vagy valami más, ahogyan napjaink forró nyarait is...

Jójó, de nekem fájnak ezek a hibák.


On :

Kiváncsi vagyok hogy a napfolt-minimum (hiány...) és a 0.02%-al kevesebb sugárzás fogja-e kimutathatóan éreztetni a hatását mondjuk a globális T850 átlagban. Vagy a mi nyarunkon... esetleg elmaradhatnak-e a 4x fokok...

Bocsánat, elírtam!
2 évente egyszer én is hibázhatok, szerencsére nem sûrûn fordul elõ velem, fõleg nem olyan sûrûn, hogy ezért ekkorát kelljen "YÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁYYYYY"-ozni!
De legalább így van hozzászólás a fórumba, ez sem utolsó szempont

A met.hu-n van egy leírás az éghajlatról Link
A leírás második felében van egy ilyen rész: "Éghajlati szélsõségek, éghajlatváltozás"
Ebben a részben van egy fénykép, a mediterrán éghajlatú Mallorka szigetérõl, pálmafákkal!
Miért került bele az a kép az éghajlatváltozásos részbe?
Vagy mi köze van a képnek az éghajlatváltozáshoz??