Globális jelenségek
"a hévmérõ az árnyékban 36 grádust mutatott"
Ezekszerint Réaumur-fokban mérték... (36*1.25=45)
Ezekszerint Réaumur-fokban mérték... (36*1.25=45)
Köszönöm a kiegészítéseket 
A Debreceni adatsort a GHCN (Global Historical Climate Network), GSOD (Global Summary of the Day) adataiból állítottam össze, egyszer már be volt linkelve ide több grafikon is.
Minden esetben a "nyers adatokat" (RAW data) használtam, tehát semmilyen kétségbe vonható jó kis titkos algoritmussal, korrekcióval vagy "homogenizációs eljárással" nem nyúltam bele az adatsorba.
A budapesti adatsor szintén megvan 1780-tól, azonban az erõsen hõszennyezettnek tûnik a 20. század elejétõl kezdve. A téli hónapok melegedésének döntõ része az egyre erõsödõ hõszigethatás számlájára írható. Csináltam a Bp-i soron egy hõszigethatás-vizsgálatot: kiszámítottam 1853-2008 között Budapest és Debrecen januári középhõmérsékleteinek 10 éves mozgóátlagait, majd évrõl-évre kivontam õket egymásból. Az így kapott adatsort ábrázoltam, és a debreceni és budapesti januárok közötti különbség a 20. század elejétõl gyorsan nõni kezdett, a növekedés mértéke kb. 1,5°c az elmúlt 100 évben.
A Debreceni adatsort a GHCN (Global Historical Climate Network), GSOD (Global Summary of the Day) adataiból állítottam össze, egyszer már be volt linkelve ide több grafikon is.
Minden esetben a "nyers adatokat" (RAW data) használtam, tehát semmilyen kétségbe vonható jó kis titkos algoritmussal, korrekcióval vagy "homogenizációs eljárással" nem nyúltam bele az adatsorba.
A budapesti adatsor szintén megvan 1780-tól, azonban az erõsen hõszennyezettnek tûnik a 20. század elejétõl kezdve. A téli hónapok melegedésének döntõ része az egyre erõsödõ hõszigethatás számlájára írható. Csináltam a Bp-i soron egy hõszigethatás-vizsgálatot: kiszámítottam 1853-2008 között Budapest és Debrecen januári középhõmérsékleteinek 10 éves mozgóátlagait, majd évrõl-évre kivontam õket egymásból. Az így kapott adatsort ábrázoltam, és a debreceni és budapesti januárok közötti különbség a 20. század elejétõl gyorsan nõni kezdett, a növekedés mértéke kb. 1,5°c az elmúlt 100 évben.
A cikkben felvázolt hõmérsékleti idõsort én magma is jól ismerem. Sõt meg van 1780-tól a budapesti is (Bacsó N., 194
. Abból van ez is:
Link
A cikkhez egy kis kiegészítést tennék
"Ha 2007-ben egy Debrecenben 23 fokos középhõmérsékletû július során a Kiskunságban elõfordulhatott 42 fok körüli hõség, akkor ennél melegebbre minden esély megvolt más években. Szinte kétségtelen, hogy be is következett valahol az ország déli részén. Az már más kérdés, hogy ezt mérõmûszerek hiányában senki sem mérte meg."
"1841 júliusában Ecsedy Gábor gyulai református lelkész naplójgyzetei szerint a következõképpen alakult a hónap idõjárása: " Julius 1sõ is nagy hévség. (...) 9. szép tiszta meleg. 10. is, (...) 12. rekkenõ meleg idõ. 13. 14.-17. rekkenõ meleg, hervasztó, forró déli szél, mellynek forróságát alig lehetett tûrni. 18-19. olly rekkenõ meleg déli szél, kivált 19ben, hogy majd le koppant a bõr az Emberrõl, és amillyenre a legöregebbek sem emlékeznek, , a hévmérõ az árnyékban 36 grádust mutatott ( =45 °C , R. A.) 20ban is illy meleg idõ, de már enyhesebb volt a szél, melly észak-nyugattira fordúlt(...)" Réthly A. 1998:903"
(Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején, 2001, Szeged, 145. old.)
"Az Erdélyi Híradó Baranya megyei tudósítása szerint 1836 júliusában: " (...) patakmalmaink szoros értelemben száraz malmokká váltak, (...) élõink rég elsültek agyagos határokban 2-3 hüvelyk (5-8 cm). és 1-2 lábnyi (32-64 cm) mélységü nyilásokat vagy repedéseket szemlélhetni; (...) (Réthly A. 1998:360; E.H. július 30.) "
(Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején, 2001, Szeged, 150. old.)
Sorolhatnánk hasonlókat...
. Abból van ez is:Link
A cikkhez egy kis kiegészítést tennék
"Ha 2007-ben egy Debrecenben 23 fokos középhõmérsékletû július során a Kiskunságban elõfordulhatott 42 fok körüli hõség, akkor ennél melegebbre minden esély megvolt más években. Szinte kétségtelen, hogy be is következett valahol az ország déli részén. Az már más kérdés, hogy ezt mérõmûszerek hiányában senki sem mérte meg."
"1841 júliusában Ecsedy Gábor gyulai református lelkész naplójgyzetei szerint a következõképpen alakult a hónap idõjárása: " Julius 1sõ is nagy hévség. (...) 9. szép tiszta meleg. 10. is, (...) 12. rekkenõ meleg idõ. 13. 14.-17. rekkenõ meleg, hervasztó, forró déli szél, mellynek forróságát alig lehetett tûrni. 18-19. olly rekkenõ meleg déli szél, kivált 19ben, hogy majd le koppant a bõr az Emberrõl, és amillyenre a legöregebbek sem emlékeznek, , a hévmérõ az árnyékban 36 grádust mutatott ( =45 °C , R. A.) 20ban is illy meleg idõ, de már enyhesebb volt a szél, melly észak-nyugattira fordúlt(...)" Réthly A. 1998:903"
(Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején, 2001, Szeged, 145. old.)
"Az Erdélyi Híradó Baranya megyei tudósítása szerint 1836 júliusában: " (...) patakmalmaink szoros értelemben száraz malmokká váltak, (...) élõink rég elsültek agyagos határokban 2-3 hüvelyk (5-8 cm). és 1-2 lábnyi (32-64 cm) mélységü nyilásokat vagy repedéseket szemlélhetni; (...) (Réthly A. 1998:360; E.H. július 30.) "
(Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején, 2001, Szeged, 150. old.)
Sorolhatnánk hasonlókat...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat