Globális jelenségek

Ez így van, a kérdés csupán az, hogy az akkori "enyheség" hogyan viszonyul a mai klímához. Hiszen a "kis jégkorszak" után ismét enyhébbre fordult Grönland klímája, a manapság szokásos jégviszonyok mellett már ismét elérhetõ lenne a sziget a korabeli hajókkal.

Aggyisten!
Bocs, hogy belepofázok, nem tudod rosszul. Az ottani éghajlat enyhébb volt, kevesebb jéghegy akadályozta a hajózást. A dánok által alapított püspökség a 15-16sz. fordulójáig fönnállt. Az ottani viking telepeknek tudtommal a kis-jégkorszak vet véget fokozatosan.

Igen, de az a tény hogy akkor arra képesek voltak rendszeresen hajózni, letelepedni és ott megélni, azt jelenti, hogy melegebb volt az éghajlat, nem?

Szerintem az akkori mezõgazdasági szinvonal Grönland jelenlegi éghajlata mellett nem adna annyi élelmet, ami elég lenne.

Vagy rosszul tudom?

A jégtakarók mérete még valóban nem csökkent "példátlan" mértékben, a "kis jégkorszak" elõtt akár a mainál is kisebbek lehettek a gleccserek. Az átlaghõmérséklet (akár Európában, akár globálisan) viszont a becslések szerint már eléri, sõt meghaladja az akkori értékeket. A látszólagos ellentmondás oka az lehet, hogy a nagy jégtömegek nem tudnak pár év alatt megolvadni, így viszonylag lassan, késleltetve reagálnak a klíma megváltozására.

Illetve azt se feledjük, hogy a gleccserek mérete a T mellett a csapadéktól is függ. Ha telente több hó hullik le a hegységben, akkor a jég az átlaghõmérséklet emelkedése ellenére is gyarapodhat, a szárazabb klíma viszont csökkenõ T mellett is a jég fogyásához vezethet. A csapadékra pedig nagyon-nagyon bizonytalanok az 1000 évre visszamenõ becslések.

Grönland egykori "zöldsége" egyébként nem igazán komoly különbség a mai állapothoz képest; a sziget nagy részét akkor is lefedte a jégsapka, hiszen az több millió éves, 3 km vastag, a déli partvidékeken pedig most is zöldell nyaranta a fû. (Erdõk 1000 éve sem voltak.) Egyes, ki tudja, mennyire komoly vélemények szerint a névadás inkább a viking felfedezõk költõi túlzása lehetett, amivel az "otthoniakat" Grönlandra kívánták csábítani.

Érdekes hír:

Kutatók egy 55 millió éves õserdõ fosszilis maradványait fedezték fel a kanadai sarkvidéken, Ellesmere Island-en. A fák némelyike még ma is csaknem ugyanúgy áll, mint 55 millió évvel ezelõtt, amikor egy sürü õserdõ terült el ezen a területen. A tercier-kori õserdõ maradványai kb. 1,5 m magasak, mellettük 10 m hosszú törzsek hevernek a talajon. A kutatók beszámolója szerint a fosszilis fa olyan jó állapotban van, hogy a fák évgyürüi is felismerhetõk.
Noha ez a terület 55 millió évvel csaknem ugyanennyire fent északon terült el, a fák jelenléte arra utal, hogy akkortájt világszerte egy a mainál sokkal melegebb klíma uralkodott, a sarkvidékek jégmentesek voltak.