2024. november 08., péntek

Csillagászat és űrkutatás

Adott napon: 
Keresés:
#5441
Ráadásul a történteket sem tudnánk már megbeszélni. Fõleg nem itt!
#5438
Ez igaz! De akkor nagyon!!! laza
#5437
Annyira azért nincs különbség.
A korona-kidobódások ellen van idõrés, fel lehet készülni rá.
#5436
Az igaz, hogy az átlag idõtáv nem kicsi, de sose zárhatod ki, ha valami tegnap megtörtént, hogy ma nem fog ismét. Aztán 400000 évig ismét nem. Átlagokat, becsléseket be lehet fogni, de a váratlan dolgokat nem. Nyilvánvalóan egy veszélyes közelségben szupernóvává válni óhajtó csillag ad elõjeleket, de mire mennénk vele?? Be lehet bújni a metróalagutakba hetekre is, de kérdés, hogy mit tenne a felszínen maradt élõvilággal és a légkörrel egy nagyenergiás részecskebombázás? Érdemes volna-e kijönni?
Na de tényleg az a szerencse, hogy úgyse ilyesmi lesz a végzete a fajnak, hanem önmaga....
#5435
De mostvan mindenhol elektronika, többszöröse mint 10 éve. Akkor megúsztuk! Kicsi az esélye de benne van a pakliban, hogy most telibekap minket egy akkora löket, hogy az elektronikai berendezések csütörtököt mondanak.
#5434
Szinte üvegcseként robbanna szét civilizációnk, sõt maga az élet is a nagymérvû csillagfolyamatok esetén, szerencsénk, hogy ezeknek iszonyú nagy az ismétlõdési-elõfordulási idõtávja.
#5433
Ne a legutóbbi ciklussal számolj a csillagunkat illetõen.
#5432
Elsõre olyan 15 centi mélyet tippelek, markolatig...
Na félre az OFF-okkal, még ha csillagászati okból is offolok...

Az emberiség olyan rémesen rövidke történelemmel rendelkezik, hogy tényleg semmi elképzelésünk se lehet arról, hogy mi zajlana a bolygón, ha a körülmények összjátéka során kapnánk bõven csillagközi sugárzást, esetleg egy viszonylag közeli szupernóva hatására. Ha a Voyager szondákat képesek lettünk volna olyanra tervezni, hogy a jelenlegi pozíciójukban sok sok hasznos adattal lássanak el minket, talán okosabbak lehetnénk. De talán lesz még olyan szonda, ami eléri a Naprendszer határát és felméri az ottani viszonyokat. Na ez meg már majdnem scifi. :-) (Egy embert mutass, aki tud ilyen hosszú távra tervezni...)
#5431
Abban biztos vagyok, hogy kapunk egy X-es flert 2012ig bezárólag, és akkor még eléggé lenéztem a központi csillagunkat! Ha eddig minimum volt, akkor ezt biztosan ellensúlyozza majd! És még hol van az az idõszak amikor napfoltok tucatjai tarkítja a napot?
zivatar
#5430
Nagyon kevesen élnék túl!
Az emberek döntõ része híjával van az alapvetõ túlélési képességeknek: vetés, aratás stb. De legalább az emberközi kapcsolatok mélyebbek lennének!
#5429
Ja, míg volna lõszer... Aztán jönne a kardoké, majd a kõbaltáé. :-)
Egyébként hihetetlen, hogy sehol senki nem gondolkozik azon, hogy mennyire iszonyúan sérülékeny ebben a formában ez a nyugati kultúra... Lásd tavaszi légtérzár - ami azért lepkefing volt egy komoly összeomláshoz képest.
Elég abba belegondolni, hogy mit okozna, ha a tõzsdék leállnának kommunikáció híján. Vagy ha a bankok nem tudnák bezárni a szuperbiztos széfjeiket áram híján. Ha elfogyna a mirelit készétel hûtés híján. Elveszne az összes elektronikusan tárolt adat, stb.
Szóval szép világ lenne...
#5428
Dehogynem. És végre örülnék neki, hogy gyakorlati hasznát vehetném a természettudományos ismereteimnek. :-))))
#5427
Akkor jönne csak el igazán a kézifegyverek kora ( reneszánsza?). Ratatáznának is rendesen.
#5426
Akkor a megélhetésed még is csak biztosítva lesz és mennyivel egészségesebb életmóddal!
Na de az öszvérek, szamarak tartása már tartozik a majdani munkakörödbe? :-))
#5424
Hát, én tuti rögtön munkanélküli lennék. :-) Mehetnék végre kecskét meg birkát legeltetni. :-)))
#5423
Így igaz és a mûholdakkal együtt magát a Földi elektronikus kommunikációt is.
Tovább már nem is érdemes feltevésekbe menni...

Rafytól idézek: "Kisül az összes elektronika és a kõkorba taszítja világunkat."

Na ez az.
#5418
Ja igen! Kisül az összes elektronika és a kõkorba taszítja világunkat. Kb ezlesz a vége... érik legalábbis már az Xes kategória.

UI: ha lesz fény akkor csörgessetek szanaszét, nemérdekel hogy mikor! Sipoljon a telefon. Velemvan a 7 emelet ereje!
nevet
#5415
Persze. Mondtam én, hogy nincs? nevet
Azt mondtam, hogy még a ciklus elején sincs abban semmi rendkívüli, ha N16-os folt van. Azaz ebbõl nem lehet következtetni a maximumra. Ennyi.
#5410
Azért a két ciklus között szinte ég és föld lesz a különbség:
Link
Link
#5409
Éppen ezért írtam, hogy dehogy vagyunk a maximumnál, és hogy beleillik az eddigi trendbe. Sõt, ez elmenne a 23-asban is nevet
#5408
Egy biztos, az erõsebb Nap-aktivitás kinyírhatja a mûholdakat (illetve az ûrhajósokat, ha nincsenek védett helyen, nem véletlen, hogy az ûrsétákkal járó nagy külsõ munkákat az ISS-en, stb. napminimumkor csinálták), a gyenge meg csökkenti a földi hõmérsékletet. Ez utóbbi viszont minden valószínûség szerint nem pusztán önmagában, hanem azáltal, hogy a gyengébb napszél miatt a csillagközi sugárzás "közelebb jön", ennek az ereje viszont attól is függ, éppen hol vagyunk a Tejútrendszeri keringésen belül. Erre vonatkozó elméleti számítások alapján a korábbi földi jégkorszakok ideje is egy olyan összefüggésrendszerbe illeszthetõ, ami magában foglalja a Tejúton belüli hely, a napaktivitás, a Föld pályája, a kontinensek elhelyezkedése stb. dolgát is. Angolul nagyon sok helyen lehet olvasni ezekrõl.
#5407
Linkeltem õt is tegnap, mikor arról szóltam, hogy az elmúlt 100 évben megszokottól eltérõen az egyenlítõhöz közelebb kezdõdik a növekedés.
Emiatt is folyamatosan gyengítik és idõben kitolják a maximumot, már itt járnak (ennek középértéke egy-másfél éve még bõven 100 felett és 2012-2013 volt): Link
Íme bizonyítékul egy régebbi várakozás:
Link
#5405
Éppen az a gond, hogy még tippem sincsen. nevet
#5404
Értem. És mit gondolsz, van ötleted, vagyis inkább tipped, hogy mit okozhat ez a jelenség?
#5403
Nem ismerjük kielégitõen a foltokban szegény Nap hatását a Földre vonatkozóan, és azt sem tudjuk, hogy az ilyen esetben felerõsödõ kozmikus (galaktikus vagy csillagközi) sugárzásra miként reagál bolygónk felsõlégköre. Az ûrkorszak kezdete (kb. az 1960-as évek legeleje) óta a tartós napfoltminimumra nincs tapasztalatunk. Különösebb aggodalomra azért nem kell gondolnunk, hiszen jobbnál jobb ûreszközök követik figyelemmel központi csillagunkat, a meteorológusok is minden korábbinál kifinomultabb mûszerekkel kutatják a földi légkörben történõ jelenségeket.
#5401
Az a tény, hogy a napkitörést okozó, szabadszemes folt az északi heliografikus szélesség 16. fokán (a szoláris egyenlitõhöz elég közel!) található, ez az jelentheti, hogy lassan-lassan a mostani napciklus maximumát éljük meg. Ez elgondolkodtató, ha nem kétségbeejtõ...

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-08 02:44:40

Dorog - (137m tszf)

0.7 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

130177

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.