Csillagászat és űrkutatás
Kis OFF mentegetõdzés: nem (ma) kótyagosodtam meg, édesapám "okozta" még 12 éves korom táján. Matematikus képzettsége volt, valamin dolgozott, nem értettem mit csinál de utánozni akartam, állandóan matematikai feladatokért nyaggattam - megunta, kezembe adta a Pattantyús könyvet felcsapva az 1000-ig terjedõ prímszámtáblázatnál, keressek benne rendszert Az ikerprímek átlagolásából kiindulva hamar rájöttem valamiféle sorozatba rendezhetõségre amin elõször meglepõdött, átnézte de rögvest közölte hogy "képletem" az ismert általános 1+kq alakra vezethetõ vissza, csak egy "speciális alak" mely valameddig mûködik is No ezzel nemcsak arra a napra kötött le, hanem "egy életre meghülyített". Talán valami defektus vagy génhiba ez nálam, mert mind a négy fiam sikeres számítógépes lett de sose tudtam érdeklõdésüket felkelteni a prímek iránt (talán mert az õ gyerekségükben csak számítógépeket láttak dolgozószobámban és amikor csak tehettem, gép elõtt ültem)
Állítólag kétféle oka lehet, miért nincs matematikai Nobel díj. Debiesse francia professzortól származó magyarázat szerint Nobelnek volt egy harminc évvel fiatalabb barátnõje, aki megcsalta egy matematikussal. Állítólag ezért hagyta ki a Nobel-díj megalapításakor a matematikát
A másik feltételezés: Nobel nem részesült semmiféle magasabb oktatásban. Tanulmányait autodidakta módon szerezte de 16 éves korában befejezte. Egyetemre nem járt, ismereteit egy kémikustól szerezte, aki felhívta Nobel figyelmét a nitroglicerinre. Nobel sokáig amolyan Edison-féle "amatõr kísérletezõ" feltaláló volt robbanóanyagok terén (gyutacs, dinamit, robbanó zselatin). Fejlesztései természetesen anyagismeretet és intuíciót de semmiféle magasabb matematikai ismeretet nem követeltek, ezért valószínûnek vélik hogy matematikai ismeretei nem haladták meg a négy alapmûveletet (találmányai nem is igényeltek többet, ahogy korának kémiai kutatásai sem) napjainkban valószínûleg nem mellõzné a matematika és a számítástudomány fejlõdésének elõmozdítását.
Részbeni "pótlásra" adományozzák az amerikai Clay Intézet által a legjelentõsebb matematikai problémák megoldására kiírt Évezred-díjat, a Fields-érmet is gyakorta nevezik matematikai Nobel-díjnak. Számos más matematikai díj létezik Link
Micibot talán a "Nobel-Abel" hangzati hasonlóságra utalt, de nem tartom lehetetlennek hogy tudja is- az Abel díjat alapító norvég kormány a matematikai Nobel-díj megfelelõjének szánja Link
Emellett sok matematikai díj létezik csak prímszámelméletre specializáltan (Bocs a személyes momentumért, én lassan 50 éve próbálok ezekbõl egyet (sorba-rendezést) megoldani. Emiatt vettem eleinte mágnescsíkos és szalagos programozható kalkulátorokat, "fusiztam" munkahelyi "nagygépeken". Késõbb a ZX80-al kezdve (27 éve de ma is mûködik a "szappandoboz") egyre nagyobb teljesítményû PC-ket vettem (anyósom dühöngött). Ma is "izzanak-izzadnak" a gépek, írom az algoritmusokat és szoftvereket de vagy olyasmire jöttem rá amit más már régen megoldott vagy tévútra kerültem. Érdekes szabályosságok jelentkeztek, de "milliárdos" messzeségben a felbukkanó új prímek miatt 3D-be deformálódik a 2D prímrácsfelület. Mostanában 3D modellekkel kísérletezek, akit érdekel a legutolsó helyzet Link . Sose adom fel de asszem sose érem meg... ha közben megpusztulnék az egész anyag DVD-n ügyvédemhez kerül melyen megpróbálom "elõadni" monomániámat, hátha valaki talál valami értelmeset is az ötvenéves "meddõhányóban"
A másik feltételezés: Nobel nem részesült semmiféle magasabb oktatásban. Tanulmányait autodidakta módon szerezte de 16 éves korában befejezte. Egyetemre nem járt, ismereteit egy kémikustól szerezte, aki felhívta Nobel figyelmét a nitroglicerinre. Nobel sokáig amolyan Edison-féle "amatõr kísérletezõ" feltaláló volt robbanóanyagok terén (gyutacs, dinamit, robbanó zselatin). Fejlesztései természetesen anyagismeretet és intuíciót de semmiféle magasabb matematikai ismeretet nem követeltek, ezért valószínûnek vélik hogy matematikai ismeretei nem haladták meg a négy alapmûveletet (találmányai nem is igényeltek többet, ahogy korának kémiai kutatásai sem) napjainkban valószínûleg nem mellõzné a matematika és a számítástudomány fejlõdésének elõmozdítását.
Részbeni "pótlásra" adományozzák az amerikai Clay Intézet által a legjelentõsebb matematikai problémák megoldására kiírt Évezred-díjat, a Fields-érmet is gyakorta nevezik matematikai Nobel-díjnak. Számos más matematikai díj létezik Link
Micibot talán a "Nobel-Abel" hangzati hasonlóságra utalt, de nem tartom lehetetlennek hogy tudja is- az Abel díjat alapító norvég kormány a matematikai Nobel-díj megfelelõjének szánja Link
Emellett sok matematikai díj létezik csak prímszámelméletre specializáltan (Bocs a személyes momentumért, én lassan 50 éve próbálok ezekbõl egyet (sorba-rendezést) megoldani. Emiatt vettem eleinte mágnescsíkos és szalagos programozható kalkulátorokat, "fusiztam" munkahelyi "nagygépeken". Késõbb a ZX80-al kezdve (27 éve de ma is mûködik a "szappandoboz") egyre nagyobb teljesítményû PC-ket vettem (anyósom dühöngött). Ma is "izzanak-izzadnak" a gépek, írom az algoritmusokat és szoftvereket de vagy olyasmire jöttem rá amit más már régen megoldott vagy tévútra kerültem. Érdekes szabályosságok jelentkeztek, de "milliárdos" messzeségben a felbukkanó új prímek miatt 3D-be deformálódik a 2D prímrácsfelület. Mostanában 3D modellekkel kísérletezek, akit érdekel a legutolsó helyzet Link . Sose adom fel de asszem sose érem meg... ha közben megpusztulnék az egész anyag DVD-n ügyvédemhez kerül melyen megpróbálom "elõadni" monomániámat, hátha valaki talál valami értelmeset is az ötvenéves "meddõhányóban"
No igen, de az öreg Niels Henrik nem Alfred egyik személyisége volt
Lehet, onnan volt ismerõs nekem is, de akkor ezzel jól modelleztél egy feketelyukat . Jobban végignézve akár az egész képen párokba állíthatóak a foltok, hogy melyek tartoznak ugyanahhoz a galaxishoz. A feketelyuk pedig valahol jobbra lent van talán(?). Érdekes.
Igen, a világegyetem jól leírható lehetne megfelelõ matematikai eszközökkel, csak napjainkban nem fejledt odáig még a matematika. A Navier-Stokes egyenlet egzakt megoldásáért pl. nem kis pénzösszeg ütheti a tenyerét annak, akinek sikerül (NASA állítólag kitûzött egy bizonyos jutalmat). Meg persze matematikai Nobel-díj, mert valószínûleg ahhoz be kéne vezetni új matematikai "eszközöket" is, stb.
Igen, a világegyetem jól leírható lehetne megfelelõ matematikai eszközökkel, csak napjainkban nem fejledt odáig még a matematika. A Navier-Stokes egyenlet egzakt megoldásáért pl. nem kis pénzösszeg ütheti a tenyerét annak, akinek sikerül (NASA állítólag kitûzött egy bizonyos jutalmat). Meg persze matematikai Nobel-díj, mert valószínûleg ahhoz be kéne vezetni új matematikai "eszközöket" is, stb.
Teldand a medvebocs, tündér stb. játékbélyegz? az iskolai házifüzetben nagyjából a "piros pontnak" felel meg (amennyiben itthon jártál általánosba)
Amúgy csekély értelm? medvebocs lévén nem látom (lehet öregedés jele is "hatvan felé hazafelé") a medvebocs játékbélyegz? lenyomat és a maoista tacepao szócska összefüggését, sem azt hogy ez miként függ össze változásaimmal melyek CSAK a hétköznapi kölcsönös alkalmazkodások szükséges szintjéig terjednek. Megítélésem szerint megítélésem nehéz, engem soha nem tudtak és nem lehet kategorizálni bár sokan tettek már kísérletet erre-arra rángatni, ide-oda kategorizálni
Abban tökéletesen igazad van, ítéletalkotó elveim életelveim viszonylag merevek, NEM szokásom változtatgatni ?ket ha egyszer körültekint? akadékoskodó aprólékosságommal meggy?z?déssé váltak, "de facto" valóság kényszere alatt is ritkán változnak.
Ha mindenáron be akarsz sorolni valahová "IT Crowd kocka" vagyok
Amúgy csekély értelm? medvebocs lévén nem látom (lehet öregedés jele is "hatvan felé hazafelé") a medvebocs játékbélyegz? lenyomat és a maoista tacepao szócska összefüggését, sem azt hogy ez miként függ össze változásaimmal melyek CSAK a hétköznapi kölcsönös alkalmazkodások szükséges szintjéig terjednek. Megítélésem szerint megítélésem nehéz, engem soha nem tudtak és nem lehet kategorizálni bár sokan tettek már kísérletet erre-arra rángatni, ide-oda kategorizálni
Abban tökéletesen igazad van, ítéletalkotó elveim életelveim viszonylag merevek, NEM szokásom változtatgatni ?ket ha egyszer körültekint? akadékoskodó aprólékosságommal meggy?z?déssé váltak, "de facto" valóság kényszere alatt is ritkán változnak.
Ha mindenáron be akarsz sorolni valahová "IT Crowd kocka" vagyok
Salo jogos a medvebocs A kép engem egy híres Hubble felvételre emlékeztet, azért tettem fel.
Bocs a tréfáért, nem valódi a kép, káoszgenerátorral készült
Azért tettem fel, mert hasonlósága kísérteties számomra a tér távoli, látszólag üres kis részében nyüzsgõ galaxisokról készült csillagászati fotóhoz - pedig csak egy 17 változós polinom függvény generálta, igaz meglepõen hosszú futásidõ után a kis színes foltokat... modellezve jól látszik, ismert vagy még ismeretlen matematikai függvények vezérelnek minden folyamatot makro- és mikrofizikai szinten az egész Univerzumban, minden mindennel összefügg akár a "bûvös kockában".
Persze, egy dolog "valamire hasonlítót" lerajzolni és más dolog "3D mûködõt" alkotni, de már számtalanszor megtette az EMBER
Kis filó: naponta kirakom párszor a "kockát". Olykor filózásra késztet, az egész élet hasonlít a bûvös kocka rendezésére, melynek kiinduláskor látszólag kaotikusan szétszórt kockái szorosan összefüggnek egymással és felismert törvényeken alapuló módon rendezhetõk. Az emberiség is eljut egyszer a "végsõ rendezéshez" de onnan merre tovább? Gépiesen unalmassá válhat a világ azzal hogy megismert törvények szerint "mindent elõre tudunk" és megoldunk Unalmas és fárasztó lehet egy mindenre képes lény élete mely örökös egyensúlyfenntartó folyamatvezérlés közepette él. Ha mindent ismerünk, nagyon meg lehet unni az ismétlõdéseket, csak egy gép képes örökkévalóságig ugyanazt tenni. Szerencsére ez még évmilliárdok milliárdjaival odébb van
Kiterjedt ismereteinkkel idõvel rovarhoz hasonló módon automatikus reflexválaszokat adhatunk bármire, de ezzel létezésünk puszta létfenntartásra korlátozódik mégoly bonyolult körülmények között is. Akkor jöhet el a Mátrix film víziója az alvó és sorsát újraálmodó emberiségrõl
Bocs a tréfáért, nem valódi a kép, káoszgenerátorral készült
Azért tettem fel, mert hasonlósága kísérteties számomra a tér távoli, látszólag üres kis részében nyüzsgõ galaxisokról készült csillagászati fotóhoz - pedig csak egy 17 változós polinom függvény generálta, igaz meglepõen hosszú futásidõ után a kis színes foltokat... modellezve jól látszik, ismert vagy még ismeretlen matematikai függvények vezérelnek minden folyamatot makro- és mikrofizikai szinten az egész Univerzumban, minden mindennel összefügg akár a "bûvös kockában".
Persze, egy dolog "valamire hasonlítót" lerajzolni és más dolog "3D mûködõt" alkotni, de már számtalanszor megtette az EMBER
Kis filó: naponta kirakom párszor a "kockát". Olykor filózásra késztet, az egész élet hasonlít a bûvös kocka rendezésére, melynek kiinduláskor látszólag kaotikusan szétszórt kockái szorosan összefüggnek egymással és felismert törvényeken alapuló módon rendezhetõk. Az emberiség is eljut egyszer a "végsõ rendezéshez" de onnan merre tovább? Gépiesen unalmassá válhat a világ azzal hogy megismert törvények szerint "mindent elõre tudunk" és megoldunk Unalmas és fárasztó lehet egy mindenre képes lény élete mely örökös egyensúlyfenntartó folyamatvezérlés közepette él. Ha mindent ismerünk, nagyon meg lehet unni az ismétlõdéseket, csak egy gép képes örökkévalóságig ugyanazt tenni. Szerencsére ez még évmilliárdok milliárdjaival odébb van
Kiterjedt ismereteinkkel idõvel rovarhoz hasonló módon automatikus reflexválaszokat adhatunk bármire, de ezzel létezésünk puszta létfenntartásra korlátozódik mégoly bonyolult körülmények között is. Akkor jöhet el a Mátrix film víziója az alvó és sorsát újraálmodó emberiségrõl