Globális jelenségek

Ha az utolsó 1-2 millió évet, a pleisztocént (ahonnan már nagy felbontású paleoklíma-adataink vannak a sarki jégfuratokból), akkor valóban, nagy vonalakban kb. 100 ezer éven át tartó lehûlési folyamatokat követtek kb. 10 ezer éves visszamelegedések, majd 10-20 ezer éves stabil idõszakok az újabb lehûlésig. Ergo a melegedés durván tízszer gyorsabb volt, mint a lehûlés. Ennek legfõbb oka talán az, hogy a jégtakarók olvadása pozitív visszacsatolással (a hómentes felszín nagyobb energiaelnyelésével) hatékonyan segíti a további melegedést, a jégsapka képzõdése viszont sokkal lassúbb folyamat, mert egy-egy melegebb nyár könnyen semmivé teheti több hideg év "munkáját".

Más kérdés, hogy pl. a legutóbbi glaciális (hideg periódus) utáni felmelegedésnél bekövetkezett az, amitõl ma is sokan tartanak: az olvadó jégbõl a tengerbe jutó édesvíz-tömeg felboríthatta a globális vízkörzés menetét, így néhány évtized alatt kb. 5°C-kal esett vissza az átlaghõmérséklet. Utána fokozatosabb, de szintén nagy ingadozásokkal tarkított visszamelegedés következett.

Egyébként a glaciálisok és visszamelegedések alatt eléggé gyakoriak voltak a rövid, évtizedes-évszázados skálájú, pár °C-os ingadozások; egyedül az interglaciálisok, azaz meleg periódusok "tetején" alakult ki stabil klíma. Valószínûleg nem véletlen, hogy az emberi civilizáció épp a mostani interglaciális elején indult fejlõdésnek... Azaz könnyen lehet, hogy tízezer év múlva ("menetrend szerint" akkortájt ér véget az integlaciális) üvegházgázok nélkül is el kellene kezdenünk alkalmazkodni a civilizáció történetében még nem látott változásokhoz. Persze sokkal jobban tennénk, ha ezt a tízezer évet a felkészülésre használnánk ki, nem pedig elõrébb hoznánk a problémát...

Emellett nagyon jó (és még megválaszolatlan) kérdés az, hogy miért épp az utóbbi pár millió évben vált ennyire ingadozóvá a klíma: korábban se híre, se hamva az ilyen mértékû, ilyen gyorsaságú glaciális-interglaciális váltakozásoknak, pedig a Föld pályaelemei akkor is ingadoztak. Elõtte csak egy nagyon lassú, több millió évenként 1-2°C-os lehûlés látszik... Talán ez a lassú lehûlés pont a pleisztocén elejére hízlalta akkorára a jégtakarókat, hogy a már említett visszacsatolással (és annak ellenkezõjével) a besugárzás apró változásait a jég komoly hõmérsékletváltozásokká alakíthassa? De ez is csak feltételezés...

Szerintem a nagy becsapódások alkalmával igen hamar (pár hónap alatt) zuhant a Föld átlaghõmérséklete 10-20 fokot.
(Igaz, elõtte pár tízmillió négyzetkilométeren meg 3 másodperc alatt emelkedett 1000-et, így végülis igazad van )

No, akkor egyrõl beszélünk, megnyugodtam.

Ez a lényeg:
"A mostani esetleges klímaváltozásnál is nem annak a ténye/mértéke súlyos gond, hanem fenemód kifinomult civilizációnk tûrõképességének lecsökkenése."

Persze a morális felelõsségünk attól még megvolna a környezetünk iránt, amely szintén nem mindennapi feladat elé lett állítva, mert jó hogy volt ilyen meleg korábban is, mint ami 100 év múlva várható, de a melegedés üteme 1-2-3 nagyságrenddel kisebb volt, azaz nem 100 év alatt, hanem 1000-10000 év alatt, de Usrin ennek a mestere, majd megmondja milyen volt a leghúzósabb tempó. Mert érdekes módon a melegedés mindig gyorsabb volt, mint a lehûlés.

Ácsi, ebbe a vitába ne fussunk bele. Amint azt korábban jeleztem, az tök mindegy, hogy a Föld története során volt-e már ilyen meleg vagy sem. Ez nem érdekel senkit. A Föld túlélte, a Föld nagyon sok mindent túl él, nem kell félteni.

A lényeg az, hogy az EMBERI CIVILIZÁCIÓ KIALAKULÁSA ÓTA NEM VOLT ILYEN MELEG, ergó az emberiség találja magát kellemetlen/szokatlan klimatikus környezetben = a civilizáció bukása.

Csak hogy tisztázzuk a félreértést: az éghajlatváltozás az emberiségre jelent katasztrófát (természetesen a Földre nézve sem piskóta sokk várható, de erre valóban lehet mondani, hogy volt már ilyen) és morális oldalról, vagy civilizációelmélet szempontjából ezért kritikus, ne keverjünk mást bele!!!

Van-e kérdés ezzel kapcsolatban? Úgy látom nincs, akkor ezt is tisztáztuk.

Nem rég olvastam, hogy az IPCC jelentés teljesen figyelmen kívül hagyja azt az elõrejelzést, mely szerint az Antarktisz felett (egyébként egy példamutató globális összefogás következményeként) 2050-re gyakorlatilag regenerálódik az ózonréteg. Ez nagyban befolyásolja (nem tudom hogy) a magaslégköri szelek irányát is, így a klímára is közvetlen hatása van. Szóval van itt bõven olyan mechanizmus mellyel eddig nem számolt senki.

Majd lesznek szép víz alatti múzeumok belõlük.

Viccet félretéve: elõfordulhat hogy tévedünk és van vmi olyan gátló mechanizmus, vagy úgy alakul a hõkeringetõ rendszerek (víz, szél) állapota, ahogy nem vártuk és a felmelegedés egyes területekre korlátozódik, vagy elmarad pl a több felhõ, sokkal több északi hótakaró vagy bármi más miatt.

Maximálisan egyetértek.
Nem véletlenül nevezte Czelnay a jégkorszakot úgy, hogy akkor van egyáltalán jég a sarkokon.
Amikor a jég elõtetör, így az nem jégkorszak, hanem eljegesedés.
Abszolút jogos szerintem.

A mostani esetleges klímaváltozásnál is nem annak a ténye/mértéke súlyos gond, hanem fenemód kifinomult civilizációnk tûrõképességének lecsökkenése.

Visszatérve a szorosabban vett fórumtémához: igen, még a legmerészebben becsült felmelegedéssel sem érnénk el a legmelegebb idõszakot a Föld történetében. Hiszen pl. az elmúlt 250 millió évbõl csak a legutolsó 30-32 millió év során volt egyáltalán állandó sarki jégtakaró. (A teljes, 4,6 milliárd éves földtörténetben is hasonló, 10% körüli a jégkorszakok, vagyis az állandó jégtakarós idõszakok aránya, csak ott már bizonytalanabbak a becslések.) Egyszóval, nagyon nagy léptékben akkor érnénk el az "átlagos" állapotot, ha az Antarktisz jégtakarója is teljesen elolvadna - márpedig azt a számítások szerint legfeljebb csorbíthatja az antropogén üvegházhatás.

De mielõtt ezt bárki úgy értené, hogy nincs is semmi gond: nem attól "jó" a klíma, hogy hideg vagy meleg van, sok vagy kevés a jég, hanem attól, hogy nincsenek hirtelen változások. Az élõvilág nagyon sok mindenhez képes alkalmazkodni, csak idõre van hozzá szüksége. Az emberi által okozott változásnál nagyon rövid lehet ez az idõ... ráadásul ott a civilizációnk, ami jóval sérülékenyebb a természetnél. (Csak egy példa: ha a tengerszint emelkedik, az élõlények elvándorolnak, de mi mit kezdenénk a tengerparti városokkal és a partok mentén élõ milliárdokkal?)

a tõkerõs szót cseráljük erre: "egy tökös vezetõre, aki fel mer vállalni egy ilyen döntést"


Egyébként meg amit a legtöbbet tehetünk az éghajlatváltozás ellen (dacára annak, hogy sztem még a felmelegedés után SEM ez lenne a legmelegebb periódus a Föld történetében), ha mi is meg az állam is korlátozza a belsõégésû motorok térfogatát 1600 vagy 2000 köbcentiben.

Persze, az olajiparból a negatív híreket is kétkedéssel kell fogadni, hiszen azok kiszivárogtatása is érdekében állhat valakinek. De tény, hogy a TXM eladta a részesedése kétharmadát, tehát a leendõ nyereség kétharmadáról is lemondott (ld. #5350) - ilyet azért szerintem csak komoly kényszerûségbõl tesznek.

Bár így is igaz, hogy az államnak a kockázattal együtt érdemes lehetne belemenni az üzletbe - csak ehhez szüksége lenne egy tõkeerõs vállalatra a szakmában. Nem is olyan régen még volt, MOL-nak hívták... de innentõl félõ, hogy ez nagyon OFF lenne.

Ja, de a szegénység a legnagyobb luxus. Dobjuk ki egy fél atomerõmû árát a sok hülyeségre, hogy aztán kiderüljön hogy mégis kell egy másik Paks és igy össz másfélszer (+korrupció = háromszor) annyiba fog kerülni, mintha eleve ezzel kezdenék mondjuk holnap. Na nem úgy mint a négyes metrót, hanem rendesen, egy profi céget kellene megbizni, lehetõleg olyat, aki eddig azt se tudta hogy Magyarország létezik.

Lehetséges, de inkább úgy gondolom hogy a kanadaiak sírnak egy kicsit, mert megéri.

És persze hogy van benne kockázat, de abban nincs, hogy még 35 évig a zoroszokra vagyunk utalva ahelyett hogy a magunk urai lennénk ? Én inkább furkálnék meg trükköznék 5 évet is akár cserébe a következõ 30 év boldogságért....

"Egyébként meg atomerõmûvet állami pénzbõl KELL építeni, mert ez tutira megéri"

Én is abból szeretném építeni a házamat, az nekem is tutira megérné

Egyébként sok szerencsét hozzá az EU-ban (banán, banán, de azért már nem szocializmus, és még nem Fehéroroszország )

A költségvetés mai helyzetében, ez amúgy sem tûnik megvalósítható ötletnek

A szegedi gázmezõrõl nagyrészt az érintett cégektõl származó, optimistára hangszerelt hírek jelennek meg a sajtóban... Valójában egyelõre kérdéses, hogy jövedelmezõ lehet-e a vállalkozás. A készletek felmérése eleve elkerülhetetlenül komoly hibahatárral terhelt. Emellett ha a tárolókõzet nem elég porózus, akkor a gáznak csak töredékét lehet felhozni. Márpedig itt igencsak tömör tárolóról van szó, ezért semmiképp sem elég lefúrni a kutat, hanem valamilyen rétegrepesztési módszerhez kell folyamodni; ezeket a módszereket (melyek egyébként sem olcsók) az itteni mezõ mélysége és hõmérséklete mellett még sehol nem próbálták ki. Ha biztos bombaüzletrõl lenne szó, akkor a kanadaiaknak (TXM) sem lett volna gond a finanszírozás...

Úgy értettem az energiasûrûséget hogy adott alapterületen, adott pénzbõl csak az atomerõmû képes annyi energiát stabilan elõállítani, amennyire szükség van. Szélerõmûvekkel ugyanazt az energiát mondjuk ezerszer, tizezerszer akkora területen lehetne elõállítani, annyi föld meg egyszerûen nincs.

Persze a vízenergia jobb lenne (a Duna még fog folyni egy darabig), de ugye Bõsbõl is megjöttünk.

Egyébként meg atomerõmûvet állami pénzbõl KELL építeni, mert ez tutira megéri (ui nem kell kifezetni a következõ 25 évben az importõr hasznát), persze ehhez legalább a polippal megegyezõ átlag IQ-ra lenne szükség a döntéshozó helyeken.

Ugyanaz az ásványvagyonra is... ki ne adna hitelt a magyar államnak a szegedi gázmezõ kiépítésére mondjuk úgy hogy minden kitermelt köbméter gáz árából 10 Ft-ot kap vissza ?

Nagy katyvaszolás megy és a jövõ tökéletes eltékozlása úgy, hogy a jelent is eladjuk és nekünk meg semmi nem marad.

Hogy miért külföldi cégek birtokába kerülnek a hazai ásványkincsek? Sajnos nincs a bányászatban olyan magyar tulajdonú vállalat, aminek elegendõ tõkéje volna a kutatáshoz és feltáráshoz. (Ezt persze anno lehetett volna máshogy alakítani... de ebbe inkább nem mennék bele.)

Hiszen az olaj- és gázmezõk sem azonnal, hanem jó pár év elteltével hoznak csak nyereséget, és soha nem 100% az esélye annak, hogy egyáltalán nyereségesek lesznek. Akinek nincs elegendõ tõkéje, az ezt nem vállalhatja, és a mindig meglévõ kockázat miatt hitelt sem fog kapni. A makói gázmezõ kutatási költségei egyébként már az ominózus kanadai cég számára is túl nagy falatnak bizonyultak, ezért 33-33% részesedést eladott a nála nagyobbaknak (MOL és ExxonMobil). Természetesen a majdani nyereségbõl is ilyen arányban fognak részesedni a tulajdonosok.

Bár annyit érdemes tudni, hogy a világ jó részén teljesen természetes, hogy külföldi cégek kapnak bányászati koncessziókat: aki többet kínál érte az államnak, az viheti a kitermelési jogot (koncessziót). Az állam ilyenkor is megkapja a koncesszió árát, a cég adóit ill. a kitermelés utáni bányajáradékot. (A járadék ma Magyarországon szénhidrogénekre az eladási ár 30%-a.) Persze nagy különbség, hogy pl. Norvégia vagy Nagy-Britannia úgy adja külföldi kézbe a koncesszióit, hogy közben a saját cégei is aktívak más országokban. Mi viszont csak a külföldi tulajdonú MOL közel-keleti és oroszországi mezõit említhetjük.

Én nem látom a kényszert rá, és szakmailag - villamosenergetikailag - semmi sem indokolja. Az energiasûrûség egy dolog miatt fontos csupán: energiasûrûség=pénzsûrûség. Nem kell ehhez nagy nyomozómunka. Nem az országnak kellenek erõmûvek, hanem a lakosságnak van szüksége energiára.

Ha megépül magántõkébõl egy erõmû - amit kétlek - akkor elillanna az olcsóság illúziója. És felmerül egy olyan kérdés is, hogy ki állja a számlát, ha borul a bili? Mert ugye a teljes körû atomerõmû-biztosítás kockázatát sehol a világon nem vállalják a biztosítók (hogy is van ez a kockázatelemzés???). Na most ahhoz meg gondolom nem kell nagy képzelõerõ, hogy ha az állam az idehaza tapasztalt szinten (PAKS INES 3) képes csupán üzemeltetni a paksi blokkokat, akkor egy igazi, piaci, profitérdekelt cég mit fog mûvelni...


Az idõvel megoldódó problémákból már van néhány. A kérdés amelett, hogy ki fizeti a 500.000 évig tartó monitorozást, és az esetleges egyéb felmerülõ szennyezési károkat, erkölcsi is: van-e jogunk egy befejezetlen technológiát alkalmazni, vagy annak illúziójában élni, hogy ez megoldás, illetve, hogy az emberi civilizáció eddig történetének 50-szeresére elzálogosítani a jövõ, pusztán azért, hogy most nekünk látszólag jobb legyen (fenntarthatósági kritérium)

Idõvel az éghajlatváltozás is megoldódik, ergó mehet minden ahogy eddig, szén, olaj, gáz [esõ]

1. nem kell felette lakni
2. én igen, a háttérsugárzás csak kismértékben nõ, ami ráadásul kb tízezred része a nagyon óvatosan meghatározott határértéknek. A Rákóczi úton szerintem károsabb élni, mint egy urántemetõ felett.

És Te laknál egy urántemetõ felett?

Valami lényegesen nagyobb biztonságú tároló kellene, vagy a természetes biztonságot kell még tovább fokozni a megfelelõ fedõanyaggal, hogy a háttérsugárzásban ne legyen mérhetõ változás. Csak ez nyugtatna meg mindenkit, de erre nem annyira sok esély van.
Meg mondjuk jobban kellett volna anno kommunikálni az egészet.


És igen, a biomassza rosszabb mint az olaj. Nem kicsit, nagyon.

Oda kell figyelni a kezelésükre. Attól hogy a kamion által (amelyik az erõmûbe szállítja a tüzelõanyagot, ahol nincs vonat) kipöfögött szén, benzol és olajmaradvány nem olyan látványosan öl, mint a cián, a hatások ugyanazok, csak a cián eltûnik 3 év alatt, a kamionok terméke meg majd 30 év alatt sem.
Lényeges különbség hogy a cianidot lehet szeparáltan tárolni - persze drágán -, a kipufogógázt meg nem.

Az egy óriási tévhit, hogy nem tudunk mit csinálni a fûtõelemekkel. Csak ebben Somogyborzasztó 78 választópolgára dönt. Meg a többi. Ha egyszer importfüggõk vagyunk a gázban/olajban, akkor nem mindegy, hogy uránban azok vagyunk-e?! Cserében nem engedünk ki többszázmillió tonna CO2-t évente. Azt a 200 kiló veszélyes hulladékot meg csak eltesszük biztonságos helyre.
A megújulós technológia megvan ugyan, de hatásfoka MÉG annyira rossz, hogy a termelt energia összehasonlítható a gyártása során ráfordítottal. Azonban az is igaz, hogy ezek között is vannak arra méltóbbak, amelyekkel el lehetne kezdeni nagyban. A napelem nem ilyen!!! A naptükrös és geotermikus erõmûvekkel annál inkább. A szél- ill. vízerõmûvek is megfontolandók. A biomasszát a lehetõ leggyorsabban el kell felejteni.

Igen, újraindulna. Az oldóanyagok között cianidos komplex-képzõk vannak, amelyek teljesen ártalmatlanok, hiszen a Tiszába is került egy kevés pár éve, és tessék megnézni, milyen szépen újraéledt a folyó.

Ez igaz, de annak igen kicsi az esélye hogy valami számunkra is jó történjen )

Kb 15-20 éve bármikor stratégiai helyzetbe kerülhettünk volna: urán, gáz, vízkészletek a föld alatt, geotermikus energia, búza, bármi.

Ja-ja, a geotemikus potenciálunk is MÉG nincs eladva...

A makói és az egyéb gázügyek még messze nincsenek lefutva, több év alatt sok minden történhet (német példa).

Jaja, ausztrál. A gázunkat meg a kanadaiak viszik el. Mérkellmindenteladni

De, elég nagy uránvagyon van még a Mecsek alatt. Valamikor tavaly volt is hír róla, hogy egy ausztrál cég újraindítaná a bányászatot, mivel ismét gazdaságosan lehetne termelni. Vájárok és mélymûvelés nélkül, speciális oldóanyagokkal. Azóta nem hallottam fejleményekrõl.

azért én reménykedem, hogy csak megjön az eszünk idõben és ebben a században sokkal jobbal odafigyelünk a környezetre és nagy lépést teszünk az alternatív energiaforrások széleskörû használata felé.

Azért én nem temetném az uránt sem. Van belõle annyi, mint olajból és lényegesen tisztább, már ha épp nem robban fel.

Abban igazad van, hogy majd importálni kell (a mecseki bányában már nincs urán?), de az olajat meg a gázt is (hála kedvenc politikusainknak), így szerintem ez semmiben nem korlátozza a felhasználását. Az is igaz, hogy állami gari nélkül tényleg nehéz lesz Paks2-t felépíteni, ám a pénz erre is megoldás: magánbefektetõ építi és majd másfélszer annyiért adja az áramot, mint Paks. Ha valaki meglátja ebben a pénzt, akkor el fog ez indulni.

Sajnálatosan ugyanis kényszer van rá, pont az energiasûrûsége miatt: a bármilyen más erõmû vagy eleve nevetséges mennyiségû energiát tud termelni az ország igényeihez képest, vagy akár az alapterületéhez mérve, vagy az energia odaszállítása (az idióta szalmaerõmûtõl a szén/olajig) nagyon költséges és/vagy környezetszennyezõ és/vagy drága. Ezzel szemben mondjuk Paks ha jól tudom, évi pár tíz kg uránt használ el, itt "csak" a normális erõmûvekben egyébként kéményen át távozó végtermék tárolása a probléma, de idõvel megoldódik ez is.


Az emberiségért nem kell aggódni, pontosan azt fogja kapni, amit magának alakított. Ha ez 3 méter hó telente, akkor azt, ha ez 50 fok májustól októberig, akkor azt, ha ez ebola/h5n1/bármi más, akkor meg azt. Nem élhetünk örökké.

De lehet hogy tévedünk és "csak" 2 fokkal melegebb lesz az éghajlat, komolyabb szélsõségek nélkül (azaz talán nem lesznek 6-os, 7-es hurrikánok, tornádók stb, "csak" hõhullámok és aszály). Vagy valahol megbillen valami, amit még nem ismerünk és jön a jégkorszak megint.

Szerintem 4-500 év múlva már - az a párszázmillió ember aki marad - azon fogunk gondolkozni, hogy hogyan lehettünk olyan ostobák, hogy nem vigyáztunk a Földre. A dolog egyszerû, nem a természettel kell dacolni, és próbálni leigázni, hanem tudni kell vele együtt élni, harmóniában. Nem olyan bonyolult ez a történet.

Cauchy bizonyára elkerülte a figyelmedet, hogy viszonylag kevés emberi létezésre alkalmas égitest van a környéken. És felmerül a kérdés, hogy ha nem tudunk azon a bolygón, ahol születtünk tartósan olyan civilizációt fenntartani, amely nem pusztítja el saját magát pár száz év alatt, akkor nem korai-e még csillagközi birodalomban gondolkozni?

A Voyagereken csakugyan van hasadóanyag, de ott nem az energiasûrûség volt a szempont, hanem 40 CSE távolságban már elég kevés a napenergia.

Persze,a Földön is van még hely, de én a következõ évszázadokról beszélek. 4-500 év múlva másfelé fogunk majd tekintgetni.

Ezek a terjeszkedõ szakaszok mindig valakiknek vagy valaminek a kárára történtek. Szerintem nem a világûr lesz a következõ lépés, hanem a még leigázható népek a Földön...

Sarkvidékek, óceánok, tengerek? Dubaiban (vagy valahol arrafelé) épp most építettek pár szigetet, no nem ez a számottevõ, hanem amit majd esetleg 100 év múlva csinálhatnak, mert miért ne?...

Még valami: az emberiség történelmét végignézve a fejlõdõ szakaszok egyben terjeszkedõ szakaszok is voltak. A Földön nincs már hely: a következõ lépés a Világûr.

A mars-szonda a Marson napenergiával közlekedik, viszont ahol ez (a Nap) nem elérhetõ, oda kellenek a mini atomreaktorok.
Másrészt a nukleáris energia kutatása melléktermékként rengeteg újítással és technológiával gazdagította a civilizációnkat.
Ha a hadsereg helyett a ráfordított összeget kutatásra szenteltük volna, akkor már régen lakott lenne a Hold és a Mars is, az energiát fúziós erõmûvekben termelnénk valamint a közlekedésben már nem lennének benzin vagy gázolajüzemû autók.

A napkollektorok szerintem jól használhatók ott, ahol nem kell akkora energiasûrûség.
Az energiatakarékosságot is elõtérbe kell helyezni, de sajnos a föld lakosságának nagy része nincs abban a helyzetben, hogy környezettudatosan gondolkodjon.

A Voyagerek is nukleáris meghajtásúak:
Link

Nem is hallottam még nukleáris meghajtású ûrhajóról. A Mars szondák nem napenergiával mûködnek?

Ebben egyetértünk: "A földi fejlõdés viszont ezen túl igényli majd a megújuló, tiszta energiaforrásokat."

Még két megjegyzés:
A "nukleáris energiaformák" közül a fúziónak tényleg nagy jövõje van, hiszen a legnagyobb energiasûrûséget, nagy megbízhatóságot biztosítja, teljesen ingyenesen rendelkezésre áll, ráadásul központi csillagunk jóvoltából még több mint 4 milliárd évig kitart. (ehhez képest euromilliárdokat költenek egy eszetlen projektre, hogy csináljanak még 1 napot, látszik, hogy az emberi hülyeség határtalan)

Élek halok a csillagászatért, de az emberiségnek nem véletlenül találták ki a Föld nevû bolygót. Szerintem az emberek boldogulása szempontjából egy marsi utazás lehetõsége érdektelen. Kutatni lehet menni, de az, hogy nagy tömegben ez igényként merülne fel, azt kétlem. Persze kétségtelenül nõhetne a GDP tõle, hasonlóan ahhoz, mint ahogy a hazai boltokban mostanában kapható újzélandi almától is.

Szerintem pedig hosszútávú jövõje csak és kizárólag a nukleáris energia formáknak van, hiszen pl az ûrkutatáshoz szükséges energiasûrûség csak bennük van meg. Szélenergiával vagy napelemmel az életben nem jutunk el a Marsra.
A földi fejlõdés viszont ezen túl igényli majd a megújuló, tiszta energiaforrásokat.

Amint korábban is írtam, szerintem a nukleáris energiának nincs nagy jövõje ebben a történetben. És nem csak azért, mert ahhoz ugyanúgy nem nõtt fel az emberiség, mint a szénhidrogénes/szenes energiatermeléshez, hanem van még kb 1000 más oka. (számunkra pl maradna az importfüggõség, gazdaságilag teljesen irracionális, uis állami garancia nélkül halott egy atomerõmûvi projekt, a kiégett fûtõelemekkel továbbra sem tudunk mit csinálni, és idehaza pont a megoldást jelentõ megújuló - pl szél - energiaforrások hálózati integrációját lehetetlenítené el, stb, stb) De már ezeket is írtam múltkor, és nem akarok most megint üres köröket futni. Elképesztõ szakmasoviniszta nukleáris-energetikus mérnökök szaladgálnak, a sötétzöldeket is kenterbeverõ hozzánemértésrõl tettek már többször tanúbizonyságot. A megújulós technológia igenis megvan, csak használni kell.

A filozófiai részekkel kapcsolatban a történet távolról vizsgálva egyáltalán nem olyan szövevényes, mint ahogy gondolnák. Lehet, hogy túl sok scifi-t olvastam, de úgy kell nézni, mintha egy távoli jövevényként vizsgálnánk, hogy mit sikerül az emberiségnek a Földön alkotnia.
Az egész megközelítés kezdettõl fogva volt rossz, az ember és a természet viszonyáról van szó, ahol az emberiség egy csoportja - nevezzük ezt "nyugati modernizációnak" a korábban jól mûködõ ember-természet kapcsolatot felrúgta. Annyira kihasználtuk, hogy nem képes már megújulni. A görög mitológiában ezt Diké testesíti meg, aki az õt ért támadásra, sérelemre késleltetve, de minden képzeletet felülmúló haraggal súlyt le. Az éghajlatváltozás ennek kitûnõ példája. A görögök már tudták, mi a helyes viszony. A sztori azóta lényegében arról szólt, hogy a nyugati modernizáció fokozatosan a teljes világot leigázta, és rákényszerítette "értékeit" más civilizációkra. A mai nagy szembenállások is ekörül csoportosulnak (ld iszlám-nyugat szembenállás).
A történet szerintem már a végkifejlet felé tart, és akár éveken belül, de az életünkben mindenképpen kiderül, hogy amit ma modern közgazdaságtannak nevezünk, az valójában egy hatalmas zsákutca, és olyan mint egy globális pilótajáték. Persze ekkor böszme tévedést nehéz beismerni, és személy szerint nem hiszem hogy erre sor kerülne. Amire nagyon jó indikátor ez az egész éghajlatváltozási hercehurca, hogy választ ad arra a kérdésre, hogy az emberiség túl tud-e lépni a korábbi gõgös hozzáállásán, vagy beleszalad egy globális katasztrófába. Látván a nki, UNFCCC-s tárgyalásokat mérsékelt optimizmusra van csupán ok, kicsit késõ van már. Diké ugyanis lesújtani készül.

A zöld sztereotípiával kapcsolatban csak annyit jeleznék, hogy én "világos-zöldként" speciel az emberiség sorsáért aggódom, és kevésbé a földi életért. A Föld ugyanis már az embernél nagyobb katasztrófával is meg tudott bírkózni, az emberiség azonban még nem szembesült történelme során olyan katasztrófával, ami most közeleg. Ha úgy tetszik, Gaia õsanyánk helyreigazítja majd a dolgokat, kérdés, hogy ebben az emberiségnek osztottak-e lapot.

Bocs, hogy a szokásosnál optimistább vagyok, de nem akartam mindenkit teljesen lelombozni

Éppen ezért kellene a politika kizárásával történnie a dolgoknak. Ez azonban a legvadabb utopiákat is röhögve veri.
Még az elõzõ hsz-hoz egy kicsit
Van egy keskeny rétege az atomenergia ellen tiltakozóknak. Azok, akik nem agyatlanok és nem is zombik ugyan, de mégis annyira az alternatív energiákat (itt értsd: nap, szél, geo stb) részesítik elõnyben, hogy a bába közt elvész a gyerek. Ennek az a következménye, hogy csak a CH lobbi jön jól ki a dologból.
Leírtuk már jópáran jópárszor, de mégegyszer: a CO2-vel (is) szennyezõ erõmûvek kiváltására az egyetlen megoldás JELENLEG az atomerõmû. A többinek még nincs itt az ideje. Akár tetszik, akár nem. Kicsiben talán.

Oszt a sok agyatlan zombi (megjegyzem választópolgár) meg kicsõdül az utcára, hogy "mánazonnal le a Zatommal mer irgumburgum". Plussz 1247 európai meg pápua új-guineai "befolyásos" zöld szervezet elkezd tiltakozni, amire aztán elfogy a nagy beruházási lendület és fülüket-farkukat behúzva felépíttetnek 8 220 MW-os gáz- és szénerõmûvet többek között Iszapszentgilisztáson. Aztán ezt beleirkáljuk mindenféle egészoldalas reklámokba, melyek arról szólnak, hogy húdekurvajókvagyunkmégilyetisépítettünk. A következõ oldalon meg anyázzuk az oroszokat.
Zombik megnyerve, irány a következõ választás!