Globális jelenségek
Külön kutatást igényelne a hazai szakmától és legalább egy évet biztos igényelne ennek kiderítése. Amit sajnálok, hogy ilyen még nem készült, nem indult el igazán.
Sõt ami van az is egy-egy forgatókönyvben szereplõ futtattási verziók sokaságának átlaga.
Amit sejteni lehet, azt végig gondolással sejthet az ember.
Vannak kísérletek, hogy mi történne ha lelassulna, vagy a vázolt "leállás" megtörténne. Sokan igaz azt mondják, hogy ugyan csak alig 1-3 fokkal csökkene közép-európai részen a hõmérséklet ami hol van ahhoz, amit az IPCC forgatókönyveiben szereplõ 1-6 fokos forgatókönyvek adnak. Sajnos sokan elfeledik egy fok ide vagy oda már jelentõs éghajlatváltozásnak számít. Ami fõleg a leginkább nagy középhõmérsékleti ingadozással járó téli hónapjainkban mutatkozna meg.
Szóval nehéz kisakkozni, de az feltételezhetõ, hogy a telek hidegebbre fordulnának valószínûleg és a nyarak is hûvösebbre, de persze nem kizárt még akkor sem, hogy egy-egy forró nyár legyen.
Sajnos kevesen foglalkoznak a témával és leginkább még kvesebben az alternatív foragtókönyvekkel. Ezek azok a forgatókönyvek, amelyek nem az IPCC által leírt csak ÜHG változással kalkuláló forgatókönyvek. Ezek mindegyikeében a külsõ és más beslõ tényezõk, mint pl a naptevékenység, vagy éppen a vulkanikus hatások állandóak és nem változnak. Nincs olyan éghajlati modell futattás ezekkel a globális modellekkel, hogy mi történnek ha a naptevékenység gyengülne miközben növekszik az ÜHG koncentráció. Nincs olyan futtatás, amely azt elemezné, hogy mennyire érzékeny a sugárzási energiaátvileti egyenlegekben történt apróváltoztatásra, vagyis ha kicsit gyengébb ah ÜHG szerepe, vagy épp erõsebb. Feltéttelezések vannak, de nincsnek konkrét globális modell futási eredmények... legalábbis én az elmúlt évek során nem igen találkoztam hasonlókkal. Illetve volt egy tanulmány, amely matematikai, statisztikai oldalról próbálta megközelíteni, hogy mi lenne ha a naptevékenység legyengülne és mellette meglenne az antropogén éghajlatváltozás... de ez sem adhatott igazi választ.
A jövõ éghajlatváltozásaira igazából akkor lehetne jól felkészülni, ha minden szóbajöhetõ lehetõséget megvizsgálnánk - ami nem kevés és egyes forgatókönyveknek bizony nem nagy a népszerûsége, vagy legalábbis lassan kell õket beadagolni.
Függetlenül attól, hogy minek mekkora a valószínûsége.
Szerencsére azonban néhány éve, talán egy évtizede is van már, hogy a termohalin cirkulációval kapcsolatosan sok sok kutatás kezdõdött és jó néhány éghajlati modellszimuláció is.
Én valahogy még mindig hiányolom a konkrét szinoptikus-klimatológiai vizsgálatokat. Vagyis, hogy nem csak az elemezni hogy tendenciájában milyen meleg lesz majd, hány százalékkal lehet kevesebb csapadék, de azt is vizsgálni, hogy adott körülmények között milyen lesz egy hideg tél, vagy egy forró nyári hõhullám. HOgy valóslnak meg ezek a 100 év alatt.... jön egy 20 éves szakasz mikor nincs változás, majd 10 év alatt akkorát ugrunk, hogy teljesen mindegy mi jön utána mert alig lesz elviselhetõ az a 10 év..... vagy más....
Na ez hosszú lett megnint... nem szabad nekem gondolkodni késõ este
A lényeg, hogy precízebb és célorientáltabb kutatás is kellene szerintem más forgatókönyveket is feltételezve.
Sõt ami van az is egy-egy forgatókönyvben szereplõ futtattási verziók sokaságának átlaga.
Amit sejteni lehet, azt végig gondolással sejthet az ember.
Vannak kísérletek, hogy mi történne ha lelassulna, vagy a vázolt "leállás" megtörténne. Sokan igaz azt mondják, hogy ugyan csak alig 1-3 fokkal csökkene közép-európai részen a hõmérséklet ami hol van ahhoz, amit az IPCC forgatókönyveiben szereplõ 1-6 fokos forgatókönyvek adnak. Sajnos sokan elfeledik egy fok ide vagy oda már jelentõs éghajlatváltozásnak számít. Ami fõleg a leginkább nagy középhõmérsékleti ingadozással járó téli hónapjainkban mutatkozna meg.
Szóval nehéz kisakkozni, de az feltételezhetõ, hogy a telek hidegebbre fordulnának valószínûleg és a nyarak is hûvösebbre, de persze nem kizárt még akkor sem, hogy egy-egy forró nyár legyen.
Sajnos kevesen foglalkoznak a témával és leginkább még kvesebben az alternatív foragtókönyvekkel. Ezek azok a forgatókönyvek, amelyek nem az IPCC által leírt csak ÜHG változással kalkuláló forgatókönyvek. Ezek mindegyikeében a külsõ és más beslõ tényezõk, mint pl a naptevékenység, vagy éppen a vulkanikus hatások állandóak és nem változnak. Nincs olyan éghajlati modell futattás ezekkel a globális modellekkel, hogy mi történnek ha a naptevékenység gyengülne miközben növekszik az ÜHG koncentráció. Nincs olyan futtatás, amely azt elemezné, hogy mennyire érzékeny a sugárzási energiaátvileti egyenlegekben történt apróváltoztatásra, vagyis ha kicsit gyengébb ah ÜHG szerepe, vagy épp erõsebb. Feltéttelezések vannak, de nincsnek konkrét globális modell futási eredmények... legalábbis én az elmúlt évek során nem igen találkoztam hasonlókkal. Illetve volt egy tanulmány, amely matematikai, statisztikai oldalról próbálta megközelíteni, hogy mi lenne ha a naptevékenység legyengülne és mellette meglenne az antropogén éghajlatváltozás... de ez sem adhatott igazi választ.
A jövõ éghajlatváltozásaira igazából akkor lehetne jól felkészülni, ha minden szóbajöhetõ lehetõséget megvizsgálnánk - ami nem kevés és egyes forgatókönyveknek bizony nem nagy a népszerûsége, vagy legalábbis lassan kell õket beadagolni.
Függetlenül attól, hogy minek mekkora a valószínûsége.
Szerencsére azonban néhány éve, talán egy évtizede is van már, hogy a termohalin cirkulációval kapcsolatosan sok sok kutatás kezdõdött és jó néhány éghajlati modellszimuláció is.
Én valahogy még mindig hiányolom a konkrét szinoptikus-klimatológiai vizsgálatokat. Vagyis, hogy nem csak az elemezni hogy tendenciájában milyen meleg lesz majd, hány százalékkal lehet kevesebb csapadék, de azt is vizsgálni, hogy adott körülmények között milyen lesz egy hideg tél, vagy egy forró nyári hõhullám. HOgy valóslnak meg ezek a 100 év alatt.... jön egy 20 éves szakasz mikor nincs változás, majd 10 év alatt akkorát ugrunk, hogy teljesen mindegy mi jön utána mert alig lesz elviselhetõ az a 10 év..... vagy más....
Na ez hosszú lett megnint... nem szabad nekem gondolkodni késõ este
A lényeg, hogy precízebb és célorientáltabb kutatás is kellene szerintem más forgatókönyveket is feltételezve.
És középhõmérsékletekben, csapadékban, havas/hõségnapok számában milyen nagyságrendû változásokra lehet gondolni, ha nagyon lelassul vagy eltérül a Golf?
Apám ezt várja, hogy ne kelljen az autósoktól rettegnie amikor bringázik...
Nem beszélve a hazai termékek újbóli megjelenésén, csak nehogy addigra minden szántóföld helyére ipari komplexumot meg plázát építsenek... :-(
Nem beszélve a hazai termékek újbóli megjelenésén, csak nehogy addigra minden szántóföld helyére ipari komplexumot meg plázát építsenek... :-(
Ezért mondom mindig, hogy majd ha 600 Ft lesz liter benzin meg 400 egy köbméter gáz és 2000 a víz, na majd akkor fognak igazán spórolni az emberek, addig nem.
Nem a fiatalokat, hanem a felelõtlen, gondolkodásra képtelen fiatalokat nem bírom... :-(
Az öreg meg már foghatja a feledékenységre. :-)
Én akkor is úgy érzem, hogy nekem is kell "spórolnom" (szerintem csak nem pazarlok, nagyon messze van ez a spórolástól...), a nagyokat csakis az árak késztetik spórolásra. Más nem...
Az öreg meg már foghatja a feledékenységre. :-)
Én akkor is úgy érzem, hogy nekem is kell "spórolnom" (szerintem csak nem pazarlok, nagyon messze van ez a spórolástól...), a nagyokat csakis az árak késztetik spórolásra. Más nem...
Azért ne utáljuk ennyire a fiatalokat 
Tudok én mutatni olyan 60 éves embert, aki örökké égve hagy mindenhol minden villanyt.
Nem teljesen értek egyet ezzel a nagy spórolással, mert megint mi, a kisember spóroljon, de a nagy pazarlás meg megy tovább. Mert mi megspórolunk mondjuk globálisan 10%ot ha nagyon ügyesek vagyunk, a cégek meg spórolhatnának 30-40-50%ot. Akkor miért nekem kell szenvednem...
Tudok én mutatni olyan 60 éves embert, aki örökké égve hagy mindenhol minden villanyt. Nem teljesen értek egyet ezzel a nagy spórolással, mert megint mi, a kisember spóroljon, de a nagy pazarlás meg megy tovább. Mert mi megspórolunk mondjuk globálisan 10%ot ha nagyon ügyesek vagyunk, a cégek meg spórolhatnának 30-40-50%ot. Akkor miért nekem kell szenvednem...
Ezzel egyetértek én is...
Sajnos a dolog komolyan vétele nem megy a fiatalságnak, ahogy a környezetemben észreveszem. Elõbb nyomják meg a légkondi gombját, mintsem felállnának ablakot nyitni. Elfelejtik lekapcsolni a villanyt maguk után. Ahelyett, hogy otthon készített ételt ennének, naponta rendelnek ételfutártól eldobós csomagolásban... És lehetne folytatni még.
Amikor meg kérdõre vonom valamelyiket, hogy mi a frásznak kell bekapcsolni a légkondit, mikor odakinn mondjuk 23 fok van, s csak fel kéne emelni a seggét a székrõl, csak megvonja a vállát. Nem hiszi el egy sem, hogy az õ jövõjük (én már öreg vagyok, talán megúszom, mégis figyelek...).
Az, hogy amerikaiaknak készült a film, az európaiban csak a legyintést idézi elõ, hogy "a hülye amcsiknak való porhintés, úgyse lesz semmi baj"... Aztán majd a következõ "népvándorláskor" döbbennek...
Sajnos a dolog komolyan vétele nem megy a fiatalságnak, ahogy a környezetemben észreveszem. Elõbb nyomják meg a légkondi gombját, mintsem felállnának ablakot nyitni. Elfelejtik lekapcsolni a villanyt maguk után. Ahelyett, hogy otthon készített ételt ennének, naponta rendelnek ételfutártól eldobós csomagolásban... És lehetne folytatni még.
Amikor meg kérdõre vonom valamelyiket, hogy mi a frásznak kell bekapcsolni a légkondit, mikor odakinn mondjuk 23 fok van, s csak fel kéne emelni a seggét a székrõl, csak megvonja a vállát. Nem hiszi el egy sem, hogy az õ jövõjük (én már öreg vagyok, talán megúszom, mégis figyelek...).
Az, hogy amerikaiaknak készült a film, az európaiban csak a legyintést idézi elõ, hogy "a hülye amcsiknak való porhintés, úgyse lesz semmi baj"... Aztán majd a következõ "népvándorláskor" döbbennek...
A csapadék nagy valószínûséggel kevesebb (?) lesz, több lehet az özönvíz a száraz periódusok között...
...vagy hogy egy januári hõhullámban nem 20-21 fok lesz a Tmax, hanem 30-31 és nem két napig, hanem mondjuk 10-12 napig meg is marad ez a meleg.
Azér ne felejtsük el, hogy ezek a filmek az amcsi közönségnek készülnek és e film talán (a fizikai lehetõségektõl függetlenül is) még az õ al bundy-n edzõdött (???) agyukban is megvillantotta a lehetséges tragikus jövõt. Talán.
Egyébként én speciel osztom azt a nézetet, hogy nem egy fokozatos és lassú éghajlatváltozás lesz - nemcsak éghajlati hanem emberi léptékben fokozatos -, hanem elérünk egy pontot, amikor felbillen a bili és tényleg eljön egy holnapután-szerû változás, maximális sebességgel - tányleg megváltozik minden 1-2 év alatt - és a fizikai kereteket maximálisan kihasználva : egyik nyárról a másikra 45-50-55 fokos nappalok vagy egyik télrõl a másikra -15 fokok és 1-2 méter hó októbertõl áprilisig. És arról is meg vagyok gyõzõdve hogy már elértük a point of no return-t az ide vezetõ úton.
Nagyon jól el tudom képzelni hogy mondjuk egy eddig "szokásos" júliusi, augusztusi, szeptemberi hidegbetörésnél mondjuk nem 1200-1400 méter lesz a hóhatár (mint most júliusban), hanem a földfelszín és az a hó már meg is marad napokig.
Egyébként én speciel osztom azt a nézetet, hogy nem egy fokozatos és lassú éghajlatváltozás lesz - nemcsak éghajlati hanem emberi léptékben fokozatos -, hanem elérünk egy pontot, amikor felbillen a bili és tényleg eljön egy holnapután-szerû változás, maximális sebességgel - tányleg megváltozik minden 1-2 év alatt - és a fizikai kereteket maximálisan kihasználva : egyik nyárról a másikra 45-50-55 fokos nappalok vagy egyik télrõl a másikra -15 fokok és 1-2 méter hó októbertõl áprilisig. És arról is meg vagyok gyõzõdve hogy már elértük a point of no return-t az ide vezetõ úton.
Nagyon jól el tudom képzelni hogy mondjuk egy eddig "szokásos" júliusi, augusztusi, szeptemberi hidegbetörésnél mondjuk nem 1200-1400 méter lesz a hóhatár (mint most júliusban), hanem a földfelszín és az a hó már meg is marad napokig.
No erre én nem figyeltem, de egy pozitívum van a dologban: ha már meteorológus véleményét nem kérték ki a film készítése közben, legalább mûszaki ember volt ott 
Néztem a National Geographic mûsorát, egyes tudósok szerint a felmelegedés miatt leállhat az óceáni meleg szállítószalag, ami a trópusokról szállítja a meleg vízet, majd az Északi-sarknál lehûlve az immár hideg víz az óceán mélyén visszaáramlik a trópusokra.
Emiatt a melegedés egy idõ után hírtelen lehûlésbe válthat.
Mit gondoltok errõl?
Emiatt a melegedés egy idõ után hírtelen lehûlésbe válthat.
Mit gondoltok errõl?
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat