Globális jelenségek
Továbbra is azt mondom, hogy a klímaváltozást nem a biológiai okokon keresztül fogjuk megsínyleni, hanem a társadalmiakon keresztül. Az általad elmlegetett háborúknak bizony nagy sansza van. Paradox módon a humanitás a Homo sapiensnél csak mint fogalom létezik. Akárcsak a többi állatfajnál.
Az pedig hogy az evolúvió oldalágai éppen egy fajt ért sokkhatás után tudnak érvényesülni ez nem véletlen. Ráadásul mindig is ugrásszerû változások is domináltak. Ami a legfontosabb! ! ! Ne tévesszük már össze a biológiai fejlõdést (tehát a legszorosabb értelemben vett evolúciót) azzal hogy egy kultúra a számára kedvezõ feltételek miatt gyorsabban fejlõdött (NEM evolúciós értelemben) mint mások. Bár ebbõl utóbb valóban lehetnek valódi biológiai változások... De te teljesen másról beszéltél.
Az pedig hogy az evolúvió oldalágai éppen egy fajt ért sokkhatás után tudnak érvényesülni ez nem véletlen. Ráadásul mindig is ugrásszerû változások is domináltak. Ami a legfontosabb! ! ! Ne tévesszük már össze a biológiai fejlõdést (tehát a legszorosabb értelemben vett evolúciót) azzal hogy egy kultúra a számára kedvezõ feltételek miatt gyorsabban fejlõdött (NEM evolúciós értelemben) mint mások. Bár ebbõl utóbb valóban lehetnek valódi biológiai változások... De te teljesen másról beszéltél.
Sajnos, ez nem csupán elmélet, hanem tény. A gazdaság motorja ugyanis mindig a haditechnika fejlõdése volt, ráadásul a háborúkkal, idegen hadseregek megjelenésével mindig újabb ismeretekkel gyarapodott az adott térség. Éppen ezért volt sokáig a gazdaság központja Európa, mert elõbb a mediterrán medencében, majd a szteppe övezetben volt nagy a mozgás.
A homo s.neandertalensis(õsember)jelent meg úgy 400 ezer éve,de kihalt,zsákutca volt vagy a cromagnoni ember (homo sap.sap.)kipusztította vagy 40-50 ezer éve a tudósok szerint.Nagy kérdés,hogy a mi közvetlen elõdeink honnan csöppentek ide és jutottak el 30-40 ezer év alatt a termelõ,városlakó élethez,amelynek elsõ nyomai 10000 évesek.
Az evolúció lassú víz partot mos korszakai után tele vagyunk ugrásszerû,revolúciós korszakokkal,melyekre csak erõltetett magyarázatok vannak szerintem.Tetszetõs a revolúciók és a katasztrófák elmélete,vagyis egy katasztrofális változás,szorult helyzet,a környezet hirtelen megváltozása késztette az eltunyult,jólétben békésen szunyókáló élõlényeket a gyors reagálásra.Ezért jöttünk le a fáról és indultunk el állítólag 2 lábon-pontosabban a banánfa kipusztult a száraz éghajlat miatt és leestünk róla.
Ennek ellentéte az,hogy amikor az éghajlat elérte a klímoptimumot 10000 éve,akkor vált lehetõvé az eredményes földmûvelés a korábbi sikertelen erõlködések után,és lettek az elsõ városállami szervezõdések.Mindenesetre az ókor pár ezer év alatt akkora ugrást produkált,amire százezer évek alatt sem volt példa korábban.Ezt erõltetett evolúcióval magyarázni.Azóta is dívik,hogy sok fontos változást,forradalmat földrajzi tényezõkhöz kössünk(Mezopotámia hanyatlása,népvándorlás,tatár hódítás,százéves háború,Amerika felfedezése,maják eltûnése,30 éves háború,francia forradalom stb.),vagyis éhínségek,az élettér megváltozása,hidegebb vagy melegebb égh.
A 19.század végi modern kor beköszönte(régen ezt a bolsevik puccshoz kötötték)aztán elsöpört minden féle földrajzi belemagyarázást.A nyers hatalmi érdek(a tõkéseknek nevezett gátlástalan harácsolók mindenkin keresztülgázolõ pénzéhsége)lerántotta a leplet az evolúciós-revolúciós handabandáról.Megjelent a tömegeket orránál vezetõ média,amely a pénzéhséget nemzeti,faji stb. ellentétnek állította be és birkaként vágóhídra terelte a dolgozók millióit,miközben a tõkés urak kastélyaikban élvezték az életet.Ahogy az elsõ világháború is ráeszméltette a francia tanárt,hogy miért kell szuronyrohamban hasbaszúrni az általa soha nem látott német kõfaragót,vagy a magyar földmûves miért lõje le az olasz borbélyt(és viszont),úgy ma is fel kéne tenni,hogy miért kell egy magyarnak Afganisztánban felrobbanni,vagy egy amerikainak Irakban búcsút inteni az élettõl.A legtetszetõsebb elmélete a lib-ateistáknak éppen az,hogy a háborúk hozzák a gyors fejlõdést,néhány millió ember halála,százmilliók szenvedése a történelem "hajtómotorja".
Az evolúció lassú víz partot mos korszakai után tele vagyunk ugrásszerû,revolúciós korszakokkal,melyekre csak erõltetett magyarázatok vannak szerintem.Tetszetõs a revolúciók és a katasztrófák elmélete,vagyis egy katasztrofális változás,szorult helyzet,a környezet hirtelen megváltozása késztette az eltunyult,jólétben békésen szunyókáló élõlényeket a gyors reagálásra.Ezért jöttünk le a fáról és indultunk el állítólag 2 lábon-pontosabban a banánfa kipusztult a száraz éghajlat miatt és leestünk róla.
Ennek ellentéte az,hogy amikor az éghajlat elérte a klímoptimumot 10000 éve,akkor vált lehetõvé az eredményes földmûvelés a korábbi sikertelen erõlködések után,és lettek az elsõ városállami szervezõdések.Mindenesetre az ókor pár ezer év alatt akkora ugrást produkált,amire százezer évek alatt sem volt példa korábban.Ezt erõltetett evolúcióval magyarázni.Azóta is dívik,hogy sok fontos változást,forradalmat földrajzi tényezõkhöz kössünk(Mezopotámia hanyatlása,népvándorlás,tatár hódítás,százéves háború,Amerika felfedezése,maják eltûnése,30 éves háború,francia forradalom stb.),vagyis éhínségek,az élettér megváltozása,hidegebb vagy melegebb égh.
A 19.század végi modern kor beköszönte(régen ezt a bolsevik puccshoz kötötték)aztán elsöpört minden féle földrajzi belemagyarázást.A nyers hatalmi érdek(a tõkéseknek nevezett gátlástalan harácsolók mindenkin keresztülgázolõ pénzéhsége)lerántotta a leplet az evolúciós-revolúciós handabandáról.Megjelent a tömegeket orránál vezetõ média,amely a pénzéhséget nemzeti,faji stb. ellentétnek állította be és birkaként vágóhídra terelte a dolgozók millióit,miközben a tõkés urak kastélyaikban élvezték az életet.Ahogy az elsõ világháború is ráeszméltette a francia tanárt,hogy miért kell szuronyrohamban hasbaszúrni az általa soha nem látott német kõfaragót,vagy a magyar földmûves miért lõje le az olasz borbélyt(és viszont),úgy ma is fel kéne tenni,hogy miért kell egy magyarnak Afganisztánban felrobbanni,vagy egy amerikainak Irakban búcsút inteni az élettõl.A legtetszetõsebb elmélete a lib-ateistáknak éppen az,hogy a háborúk hozzák a gyors fejlõdést,néhány millió ember halála,százmilliók szenvedése a történelem "hajtómotorja".
Bocsánat, télleg igazad van! Nem tudom a 4 millió év honnan maradt meg bennem! A lényeg, hogy ha csak szigorúan a Homo sapienst vesszük alapul, ami kb. 450-500 ezer évvel ezelõtt jelent meg, akkor igenis gyors a fejlõdés. Ha csak az elsõ emberfélét nézzük, a Ramapithecust, ami 15 millió évvel ezelõtt jelent meg (mely faj aztán ki is halt), akkor is elég gyors nem?
Hogyhogy mi lehet a következménye? Pl. ami embertelen erdõírtás folyik napjainkban, a rengeteg autó CO2 kibocsátása, a tengerek lehalászása (soroljam még?), ez mind hova vezet? Egyenlõre azzal vagyunk elfoglalva, hogyan zsákmányoljuk ki a természetet! Szerinted mikor fog az ember ráébredni arra, hogy ez így nem fog sokáig menni?! Mikor lesz az, hogy nem sodrunk fajokat a kihalás szélére, mert "útban van" vagy éppen azért írtjuk õket, hogy feldolgozva a mi kényelmünket szolgálja?!
Hogyhogy mi lehet a következménye? Pl. ami embertelen erdõírtás folyik napjainkban, a rengeteg autó CO2 kibocsátása, a tengerek lehalászása (soroljam még?), ez mind hova vezet? Egyenlõre azzal vagyunk elfoglalva, hogyan zsákmányoljuk ki a természetet! Szerinted mikor fog az ember ráébredni arra, hogy ez így nem fog sokáig menni?! Mikor lesz az, hogy nem sodrunk fajokat a kihalás szélére, mert "útban van" vagy éppen azért írtjuk õket, hogy feldolgozva a mi kényelmünket szolgálja?!
Ezzel egyetértek. Az evolúció folyamatos változás és alkalmazkodás, nem lehet egy adott pontból eredeztetni, hisz az elsõ egysejtûek ugyanúgy õseink, ahogy a homo erectus is...
Arra akart szerintem Tamás célozni ezzel a gyorsasággal, ami az elmúlt 10.000 évben lezajlott, amióta földmûvesek lettünk és nem mi alkalmazkodunk a Természethez, hanem igyekszünk azt átalakítani az igényeink szerint... Ez a veszélyes út, mivel pont arról van benne szó, hogy a biológiai evolúciónk nem tudja sebességben követni a társadalmi fejlõdést. Egy rakás alapvetõ emberi tulajdonság, ösztön, viselkedési minta sokszázezer éves beidegzésen alapul, amikor még gazellát kergettünk Kelet-Afrikában és a legfejlettebb eszközünk egy kézbe illõ kõdarab volt... Ezeket az ösztönöket nem lehet sem kormányok, sem gazdasági erõk segítségével kiirtani belõlünk. Mintha a pávát arra akarná valaki rábeszélni, hogy ne növesszen ékes farktollakat. Ezért nem tudok semmi optimizmusra utaló jelet felfedezni a jövõnkben.
Arra akart szerintem Tamás célozni ezzel a gyorsasággal, ami az elmúlt 10.000 évben lezajlott, amióta földmûvesek lettünk és nem mi alkalmazkodunk a Természethez, hanem igyekszünk azt átalakítani az igényeink szerint... Ez a veszélyes út, mivel pont arról van benne szó, hogy a biológiai evolúciónk nem tudja sebességben követni a társadalmi fejlõdést. Egy rakás alapvetõ emberi tulajdonság, ösztön, viselkedési minta sokszázezer éves beidegzésen alapul, amikor még gazellát kergettünk Kelet-Afrikában és a legfejlettebb eszközünk egy kézbe illõ kõdarab volt... Ezeket az ösztönöket nem lehet sem kormányok, sem gazdasági erõk segítségével kiirtani belõlünk. Mintha a pávát arra akarná valaki rábeszélni, hogy ne növesszen ékes farktollakat. Ezért nem tudok semmi optimizmusra utaló jelet felfedezni a jövõnkben.
"az ember evolúciója minden korábbi élõlény fejlõdésénél gyorsabban végbement" Ez nem igaz!
Még elõször nem kötöttem volna bele, de mivel meg is ismételted és ki is hangsúlyoztad, így muszáj volt
Hogy érted azt hogy késõ lesz, és mi lesz a következménye szerinted?
Még elõször nem kötöttem volna bele, de mivel meg is ismételted és ki is hangsúlyoztad, így muszáj volt
Hogy érted azt hogy késõ lesz, és mi lesz a következménye szerinted?
Ez pontosan így van, ahogy leírtad! Sajnos!
Van a világban (talán) néhány befolyásos ember, néhány szervezet, akinek van/lenne épkézláb ötlete a témában, de sokak személyes érdeke!!!, illetve a helyi (államszinten, ahogy Te is írtad) gazdasági érdekek felülkerekednek rajtuk!
Amíg az a néhány ember fogja meghozni a döntéseket, saját önkényes elképzelésük szerint, addig tényleg nem fog megváltozni semmi!
Ahogy írtam korábban is: az ember evolúciója minden korábbi élõlény fejlõdésénél gyorsabban végbement, tehát nagyon hamar eljutottunk a mostani szintre! E rövid idõ alatt nem ismertük meg kellõképpen (még - remélem) környezetünket és nem tudjuk mit tartunk a kezünkben! Mire rájövünk, úgy gondolom késõ lesz!
Van a világban (talán) néhány befolyásos ember, néhány szervezet, akinek van/lenne épkézláb ötlete a témában, de sokak személyes érdeke!!!, illetve a helyi (államszinten, ahogy Te is írtad) gazdasági érdekek felülkerekednek rajtuk!
Amíg az a néhány ember fogja meghozni a döntéseket, saját önkényes elképzelésük szerint, addig tényleg nem fog megváltozni semmi!
Ahogy írtam korábban is: az ember evolúciója minden korábbi élõlény fejlõdésénél gyorsabban végbement, tehát nagyon hamar eljutottunk a mostani szintre! E rövid idõ alatt nem ismertük meg kellõképpen (még - remélem) környezetünket és nem tudjuk mit tartunk a kezünkben! Mire rájövünk, úgy gondolom késõ lesz!
Sajnos a "civilizáció" elõrehaladtával épp a gondolkodás látszik igen erõsen háttérbe szorulni. Hatalmas tömegek már nem gondolkodnak - ha azt tennék, nem ott állnánk, ahol...
Ha egyszer véletlenül, valamilyen csoda folytán a "bolygószemlélet" teret nyerne, akkor megnyílhatna az út egy valódi változás felé. A minap elfogadott "hatalmas" megállapodás, miszerint 2050-ig így meg úgy csökkentik a CO2-kibocsátást, csupán a hihetetlen szüklátókörüségrõl tanúskodik - vagy inkább a személyes érdekek képviseletérõl - ; kit érdekel, hogy mi lesz 42 év múlva? Azokon, akik ezt eldöntötték, nem lehet majd számonkérni, hogy miért is nem tartották be... Sajnos tény, hogy a napi gazdasági érdekek hihetetlen erõs gátat állítanak mindenféle hathatós tervnek. Valahogy az látszik, hogy az NGO-kat leszámítva senki nem akar semmit tenni. Elszigetelt megoldások itt nem vezetnek eredményre. Az éghajlatváltozás és klímavédelem témaköre lenne a leginkább predesztinált arra, hogy a globalizáció elve alapján funkcionáljon. Amíg a "nemzetállami" érdekek vannak elõtérben, nem fog történni semmi sem, megy tovább a siránkozás, a nagy, de üres szavak puffogtatása ("tenni kell valamit", "klímakonferencia", "kormányprogram a klímavédelemhez", stb.). A végén pedig majd bambán nézünk ki a fejünkbõl és a gyerekeinknek fényképen mutatunk havat, zöldellõ réteket, stb... Áhhh
Ha egyszer véletlenül, valamilyen csoda folytán a "bolygószemlélet" teret nyerne, akkor megnyílhatna az út egy valódi változás felé. A minap elfogadott "hatalmas" megállapodás, miszerint 2050-ig így meg úgy csökkentik a CO2-kibocsátást, csupán a hihetetlen szüklátókörüségrõl tanúskodik - vagy inkább a személyes érdekek képviseletérõl - ; kit érdekel, hogy mi lesz 42 év múlva? Azokon, akik ezt eldöntötték, nem lehet majd számonkérni, hogy miért is nem tartották be... Sajnos tény, hogy a napi gazdasági érdekek hihetetlen erõs gátat állítanak mindenféle hathatós tervnek. Valahogy az látszik, hogy az NGO-kat leszámítva senki nem akar semmit tenni. Elszigetelt megoldások itt nem vezetnek eredményre. Az éghajlatváltozás és klímavédelem témaköre lenne a leginkább predesztinált arra, hogy a globalizáció elve alapján funkcionáljon. Amíg a "nemzetállami" érdekek vannak elõtérben, nem fog történni semmi sem, megy tovább a siránkozás, a nagy, de üres szavak puffogtatása ("tenni kell valamit", "klímakonferencia", "kormányprogram a klímavédelemhez", stb.). A végén pedig majd bambán nézünk ki a fejünkbõl és a gyerekeinknek fényképen mutatunk havat, zöldellõ réteket, stb... Áhhh
Én nem hiszem, hogy az emberi fajt a kihalás fenyegeti, sõt, az evolúció során az ember egy egyedi állapotot képvisel a tudatos viselkedésével valamint a múlt-jelen-jövõ, azaz az idõérzékelésével.
Azt viszont hiszem, hogy az emberi faj, az emberi civilizáció még egészen gyerekcipõben jár és még sok tanulnivalója van.
Pl: legjobban a történelmen lehet ezt megfigyelni: az õsközösségtõl a görög városállamokon át a mai modern nagyvárosokig a fejlõdés lassú folyamatos és szakaszos gyors változásokon keresztül zajlott, és általában egy-egy válsághelyzetre történõ reakció idézte elõ a legnagyobb fejlõdést.
Én úgy gondolom, hogy az éghajlatváltozásnak is meglesz a maga ösztönzõ hatása, a környezet átalakul, új kihívások jönnek, amire az emberek többsége - evolúciós értelemben a továbbfejlõdésre alkalmasok - határozzák meg az új világrendet.
Lehet, hogy egész életközösségek tûnnek majd el, de ez már megtörtént más, hasonlóan fejlett közösségekkel a világtörténelem során.
Azt viszont hiszem, hogy az emberi faj, az emberi civilizáció még egészen gyerekcipõben jár és még sok tanulnivalója van.
Pl: legjobban a történelmen lehet ezt megfigyelni: az õsközösségtõl a görög városállamokon át a mai modern nagyvárosokig a fejlõdés lassú folyamatos és szakaszos gyors változásokon keresztül zajlott, és általában egy-egy válsághelyzetre történõ reakció idézte elõ a legnagyobb fejlõdést.
Én úgy gondolom, hogy az éghajlatváltozásnak is meglesz a maga ösztönzõ hatása, a környezet átalakul, új kihívások jönnek, amire az emberek többsége - evolúciós értelemben a továbbfejlõdésre alkalmasok - határozzák meg az új világrendet.
Lehet, hogy egész életközösségek tûnnek majd el, de ez már megtörtént más, hasonlóan fejlett közösségekkel a világtörténelem során.