Globális jelenségek
A disznó, a kutya, a macska, egér, stb. testhõmérséklete magasabb még az emberénél is!
Ezentúl tehát csak kígyóhúst szabad enni, környezetvédelmi okokból...
:-)
Ezentúl tehát csak kígyóhúst szabad enni, környezetvédelmi okokból...
:-)
Tévedtem:
nem jobban, hanem 12 kW többletet termel, ami persze nem mind hõenergia, de a többi mellette lévõ egybéként is hõtermelõ felülethez képest ez elhangyagolható többlet. (Nézd meg hogy egy város felszínének hány százalékát teszik ki a napsütötte utak).
nem jobban, hanem 12 kW többletet termel, ami persze nem mind hõenergia, de a többi mellette lévõ egybéként is hõtermelõ felülethez képest ez elhangyagolható többlet. (Nézd meg hogy egy város felszínének hány százalékát teszik ki a napsütötte utak).
Menj ki egy aszfaltozott kézilabdapályára (a mi sulinkban anno ilyen volt) és megtudod, mi az igazán meleg a kocsisorban: az aszfalt, ami 50-60 fokos is lehet.
A napsugárzás kb 1 kW/négyzetméter nyáron, egy egy helyben álló autó teljesítménye olyan 15 LE (sem), ami 12 kW, felszíne olyan 10 négyzetméter. Azaz az autó 2 kW-al "melegíti jobban" a területet, amit elfoglal, mint ha nem állna ott. Beláthatod, hogy ezt a 20% különbséget elhanyagolhatjuk az autók közötti rések, sötét aszfaltjárdák, a napsugárra merõlegesebb felüleletek (tetõk stb) és a napsugárzás sokszoros visszaverõdése mellett.
A napsugárzás kb 1 kW/négyzetméter nyáron, egy egy helyben álló autó teljesítménye olyan 15 LE (sem), ami 12 kW, felszíne olyan 10 négyzetméter. Azaz az autó 2 kW-al "melegíti jobban" a területet, amit elfoglal, mint ha nem állna ott. Beláthatod, hogy ezt a 20% különbséget elhanyagolhatjuk az autók közötti rések, sötét aszfaltjárdák, a napsugárra merõlegesebb felüleletek (tetõk stb) és a napsugárzás sokszoros visszaverõdése mellett.
Menj ki egy kopár, sziklás hegyoldalra nyári napsütésben - ott is ugyanúgy "durván" felmelegszik a levegõ, mint a körúton, pedig nincsenek autók. A város hatalmas, napnak kitett kõ-, beton- és aszfaltfelületei ehhez hasonlóan ontják magukból a meleget, ami a szûk utcákból ráadásul nem tud eltávozni. Érints meg egy napsütötte falat, és megérzed, mennyire felhevül. Ennyi...
Az pedig, hogy valami mennyire melegíti a levegõt, NEM a hõmérsékletétõl, hanem a leadott teljesítménytõl függ, akár tetszik, akár nem. Ezt tényleg hatodikban tanítják fizikából... Sértõdés helyett a gyertyaláng és a radiátor példáján legalább pár másodpercig tényleg érdemes lenne elgondolkoznod, és még fizikakönyv nélkül is megértenéd, miért nem a hõmérséklet számít ilyenkor.
Hidd el, nem te vagy az elsõ, aki ezeket a kérdéseket vizsgálja. Ha elõtted MINDEN kutató mérésekkel, számításokkal azt igazolta, amit neked próbálok elmagyarázni, akkor legalább egy cseppet illik gyanakodni, hogy a te ezzel ellenkezõ sejtésed téves...
Az pedig, hogy valami mennyire melegíti a levegõt, NEM a hõmérsékletétõl, hanem a leadott teljesítménytõl függ, akár tetszik, akár nem. Ezt tényleg hatodikban tanítják fizikából... Sértõdés helyett a gyertyaláng és a radiátor példáján legalább pár másodpercig tényleg érdemes lenne elgondolkoznod, és még fizikakönyv nélkül is megértenéd, miért nem a hõmérséklet számít ilyenkor.
Hidd el, nem te vagy az elsõ, aki ezeket a kérdéseket vizsgálja. Ha elõtted MINDEN kutató mérésekkel, számításokkal azt igazolta, amit neked próbálok elmagyarázni, akkor legalább egy cseppet illik gyanakodni, hogy a te ezzel ellenkezõ sejtésed téves...
Ez már sértõ...
Minõsíthetetlen ez a hangnem ahogy viselkedsz és lekezelsz.
Ez már személyeskedés...
Csak hangosan gondolkoztam a számokkal kapcsolatban.
Próbálok valamiféle magyarázatot találni arra, hogy nyáron mi az ami még pluszban megemelheti a városok hõmérsékletét.
A múltkor Budapesten a körúton megálltam a kocsisor mellett, gondolom Te még nem csináltál olyat... Olyan meleg volt, szinte izzott a levegõ.
A lakóházak azért nem tudnak ekkora hõt kibocsájtani...
Fõleg nyáron nem... Vagy Ti nyáron is fûtötök ? :-) (60-70 C-os a radiátor ? )
Továbbra is tartom a véleményem.
Minõsíthetetlen ez a hangnem ahogy viselkedsz és lekezelsz.
Ez már személyeskedés...
Csak hangosan gondolkoztam a számokkal kapcsolatban.
Próbálok valamiféle magyarázatot találni arra, hogy nyáron mi az ami még pluszban megemelheti a városok hõmérsékletét.
A múltkor Budapesten a körúton megálltam a kocsisor mellett, gondolom Te még nem csináltál olyat... Olyan meleg volt, szinte izzott a levegõ.
A lakóházak azért nem tudnak ekkora hõt kibocsájtani...
Fõleg nyáron nem... Vagy Ti nyáron is fûtötök ? :-) (60-70 C-os a radiátor ? )
Továbbra is tartom a véleményem.
A leadott teljesítményt (idõegység alatt a környezetet melegítõ energiát) WATTBAN mérik. Nézz át egy hatodikos fizikakönyvet, ami elmagyarázza, mi köze van ennek a hõmérséklethez.
[a te logikáddal a 60-70°c-os vizet keringetõ radiátorokat el lehetne dobni, helyette égethetnénk gyertyákat a fûtéshez, hiszen azok lángja 1000°c-os is megvan...]
[a te logikáddal a 60-70°c-os vizet keringetõ radiátorokat el lehetne dobni, helyette égethetnénk gyertyákat a fûtéshez, hiszen azok lángja 1000°c-os is megvan...]
Már megint nem veszed magadhoz a tényeket, világosan le lett vezetve...
Usrin !
A nagy számolgatás közepette kifelejtetted az arányokat.
Az élõlények max. 36-39 C-ot bocsájtanak ki, az autók meg 70-80 C-ot is akár...
Nos melyik a több?
Zoli
A nagy számolgatás közepette kifelejtetted az arányokat.
Az élõlények max. 36-39 C-ot bocsájtanak ki, az autók meg 70-80 C-ot is akár...
Nos melyik a több?
Zoli
Ne hari, de amit leírtam, azt nem én álmodtam, a városi hõsziget képzõdését rengetegen kutatták már. Akár tetszik, akár nem, a betont a napsugárzás akkor is felmelegíti, ha nincsenek autók - érj csak hozzá nyári napsütésben, és meglátod...
Számoljunk csak!
A világon 600 millió autó van (ez tény). Tegyük fel, hogy egyszerre 10%-uk mûködik (valójában kevesebb, de kerekítsünk felfelé). Legyen a teljesítményük átlagosan 100 lóerõ (ez megint csak felfelé kerekítés): 100 LE = 75 kilowatt = 75 000 watt. Ez végsõ soron hõvé alakul, tehát a világ autóforgalma összesen 60 000 000 * 75 000 = 4500 milliárd watt (4500 GW) hõt termel.
Összehasonlításként: van a Földön 6 milliárd ember, õk fejenként (ne feledjük, a testünk is 36-37°C-os) 120 wattot termelnek. Tehát az emberiség összesen 6 000 000 000 * 120 = 720 milliárd wattot (720 GW). És akkor hol van még az állatvilág? Ha mindent összeadunk, az élõlények messze felülmúlják az autók hõtermelését, azt pedig talán nem kell ecsetelni, hogy a Föld egésze szempontjából ez mennyire jelentéktelen.
A Földet érõ napsugárzás teljesítménye pedig 174 000 000 GW, azt hiszem, ez már nem igényel kommentárt.
Számoljunk csak!
A világon 600 millió autó van (ez tény). Tegyük fel, hogy egyszerre 10%-uk mûködik (valójában kevesebb, de kerekítsünk felfelé). Legyen a teljesítményük átlagosan 100 lóerõ (ez megint csak felfelé kerekítés): 100 LE = 75 kilowatt = 75 000 watt. Ez végsõ soron hõvé alakul, tehát a világ autóforgalma összesen 60 000 000 * 75 000 = 4500 milliárd watt (4500 GW) hõt termel.
Összehasonlításként: van a Földön 6 milliárd ember, õk fejenként (ne feledjük, a testünk is 36-37°C-os) 120 wattot termelnek. Tehát az emberiség összesen 6 000 000 000 * 120 = 720 milliárd wattot (720 GW). És akkor hol van még az állatvilág? Ha mindent összeadunk, az élõlények messze felülmúlják az autók hõtermelését, azt pedig talán nem kell ecsetelni, hogy a Föld egésze szempontjából ez mennyire jelentéktelen.
A Földet érõ napsugárzás teljesítménye pedig 174 000 000 GW, azt hiszem, ez már nem igényel kommentárt.
A városi hõsziget jelentõs és nagyobb része télen a fûtésbõl származik, mivel óriási tüzelési-szigeteési hatásfokaink miatt a környezetet fûtjük javarészt.
Globálisan azonban komoly befolyásoló tényezõje ezeknek nincs.
Globálisan azonban komoly befolyásoló tényezõje ezeknek nincs.
Usrin !
Ne hari, de nem feltétlenül értek egyet. Bocsi.
Az autók hûztõvize hány fokos is ? (80-90)
Hová távozik az a hõ? (a szabadba)
Mennyi autó van a világon forgalomban? (sok millió)
Tehát annyiszor 80 C-kal kell számolni.
Sétáltál már álló hosszú kocsisor mellett? Tûzforró a levegõ szinte.
Ekkora hõt nem bocsájt ki semmi más a városokban ekkor a tömegben. A lakások fûtésébõl származó hõsziget elenyészõ, inkább a távhõvezetékek nyomvonalán lehet mérni elég furcsa hõmérsékleteket.
Viszont igaz, hogy a kibocsátott CO nagyon veszélyes lehet.
Abban egyértelmûen igazat adok, hogy a növényzettel borított terület kevéssé melegszik fel, de sajnos ebbõl egyre kevesebb van.
Üdv. Zoli
Ne hari, de nem feltétlenül értek egyet. Bocsi.
Az autók hûztõvize hány fokos is ? (80-90)
Hová távozik az a hõ? (a szabadba)
Mennyi autó van a világon forgalomban? (sok millió)
Tehát annyiszor 80 C-kal kell számolni.
Sétáltál már álló hosszú kocsisor mellett? Tûzforró a levegõ szinte.
Ekkora hõt nem bocsájt ki semmi más a városokban ekkor a tömegben. A lakások fûtésébõl származó hõsziget elenyészõ, inkább a távhõvezetékek nyomvonalán lehet mérni elég furcsa hõmérsékleteket.
Viszont igaz, hogy a kibocsátott CO nagyon veszélyes lehet.
Abban egyértelmûen igazat adok, hogy a növényzettel borított terület kevéssé melegszik fel, de sajnos ebbõl egyre kevesebb van.
Üdv. Zoli
A városi "hõszennyezésért" az autók csak nagyon kis részben felelõsek. Ha leállítjuk az összes jármûvet, a Nap akkor is sokkal könnyebben felmelegíti a falakat, betont, aszfaltot, mint egy növényzettel borított területet, és a szûk utcákban akkor is megreked a meleg levegõ. Nyáron ez a hõsziget oka, télen pedig a lakások fûtésébõl (és tökéletlen szigetelésébõl) eredõ hõtöbblet. Ehhez képest az autók sehol sincsenek: "õk" a kibocsátott szén-dioxiddal okozhatnak komoly károkat, hiszen az egyenletesen elkeveredik a légkörben, így üvegházhatásával az egész Földet képes melegíteni.
Másrészt a városi hõszigetek ahhoz nagyon-nagyon kicsik, hogy az egész Föld (vagy akár egy országnyi terület) klímájára érezhetõen kihassanak: a Föld összes városa együttvéve nem termel annyi hõt, mint egy vulkánkitörés. Márpedig a legnagyobb vulkán sem tudja a légkört közvetlenül "felfûteni", azok is csak a kibocsátott gázok sugárzáselnyelõ ill. visszaverõ hatása miatt befolyásolják a klímát.
Másrészt a városi hõszigetek ahhoz nagyon-nagyon kicsik, hogy az egész Föld (vagy akár egy országnyi terület) klímájára érezhetõen kihassanak: a Föld összes városa együttvéve nem termel annyi hõt, mint egy vulkánkitörés. Márpedig a legnagyobb vulkán sem tudja a légkört közvetlenül "felfûteni", azok is csak a kibocsátott gázok sugárzáselnyelõ ill. visszaverõ hatása miatt befolyásolják a klímát.
Szia Cauchy !
A hõszennyezésnek véleményem szerint kártékonyabb hatása van, mint a kipufogó gázoknak.
Mivel ha a hõmérsékletet emeled a kémiai reakciók is gyorsabban , sokszor hevesebben játszódnak le. Ezt úgy értem, hogy hatványozódva fog növekedni a hõszennyezés okozta változásoknak a kellemetlen "tünetei".
Gyakorlatilag eljutottunk oda, hogy ez már visszafordíthatatlan folyamat lett. Tehát, ha most leállnának csak a személyautók mindenütt és akár egy évig nem lenne forgalom, ami elég extrém és elképzelhetetelen, akkor sem tudnak "fellélegezni" a környezet, a szennyzõdéstõl.
Gyakolatilag el fogunk odáig jutni, hogy az embernek saját maga lesz a legnagyobb ellensége, saját faját fogja kinyírni a bolygóról.
Válaszolva a feltett kérdésedre, az éghajlatváltozás emberi komponensei lényegesen nagyobb számban okoznak kárt, mint a "nem emberi", vagy akár természetinek is nevezhetjük.
Gondolkozz el, az ipari forradalomig (1600évek közepe), milyen gyönyörû érintetlen tájak voltak, a zöld is sokkal több volt, volt legelõ, nem ekkora betonrentgeteg mint most,a mi nemhogy elnyeli, de ontja a hõt. Pedig abban az idõben is voltak természeti katasztrófák, pl. vulkánkitörések, földrengések, stb... amik befolyásolhatták volna az éghajlatot, csak éppen nem tették, mert a természet rendbehozta saját magát. De ekkor a teherrel már nem bír sajnos...
Üdv. Zoli
A hõszennyezésnek véleményem szerint kártékonyabb hatása van, mint a kipufogó gázoknak.
Mivel ha a hõmérsékletet emeled a kémiai reakciók is gyorsabban , sokszor hevesebben játszódnak le. Ezt úgy értem, hogy hatványozódva fog növekedni a hõszennyezés okozta változásoknak a kellemetlen "tünetei".
Gyakorlatilag eljutottunk oda, hogy ez már visszafordíthatatlan folyamat lett. Tehát, ha most leállnának csak a személyautók mindenütt és akár egy évig nem lenne forgalom, ami elég extrém és elképzelhetetelen, akkor sem tudnak "fellélegezni" a környezet, a szennyzõdéstõl.
Gyakolatilag el fogunk odáig jutni, hogy az embernek saját maga lesz a legnagyobb ellensége, saját faját fogja kinyírni a bolygóról.
Válaszolva a feltett kérdésedre, az éghajlatváltozás emberi komponensei lényegesen nagyobb számban okoznak kárt, mint a "nem emberi", vagy akár természetinek is nevezhetjük.
Gondolkozz el, az ipari forradalomig (1600évek közepe), milyen gyönyörû érintetlen tájak voltak, a zöld is sokkal több volt, volt legelõ, nem ekkora betonrentgeteg mint most,a mi nemhogy elnyeli, de ontja a hõt. Pedig abban az idõben is voltak természeti katasztrófák, pl. vulkánkitörések, földrengések, stb... amik befolyásolhatták volna az éghajlatot, csak éppen nem tették, mert a természet rendbehozta saját magát. De ekkor a teherrel már nem bír sajnos...
Üdv. Zoli
Sziasztok !
Az éghajlatváltozás egyértelmû, hogy a károsanyag kibocsátással függ össze.
Ha megfigyelitek, az utóbbi 15 évben ugrásszerûen megnõtt a gépkocsik száma mind Magyarországon, mind európa fejlettebb országaiban.
Meg lehet figyelni, hogy a nagyvárosokban fokokkal melegebb van, mint kis településeken.
Miért?
Jóval nagyobb a gépjármûforgalom. Amellett, hogy a kipufogógázok szennyezik a levegõt beszélnünk kell ún. hõszennyezésrõl.
Ugyanis, ha belegondoltok, hogy az autók hûtõvize 80-85 C is lehet, és az a hõmennyiség a környezetbe távozik ott nyelõdik el, akkor megállapítható, hogy nem is a kipufogógázok okozzák a legnagyobb kárt, hanem a hõszennyezés.
Statisztika készült róla, hogy fokokkal megemeli a nagy autó forgalom a városban a hõmérsékletet.
Megoldás?
Kisebb gépjármûforgalom, illetve elektromos autók, de sajnos a "zsíros" arab olajcégek úgysem hagyják. Úgyhogy romboljuk tovább a környezetet....
Üdv. MZoli
Az éghajlatváltozás egyértelmû, hogy a károsanyag kibocsátással függ össze.
Ha megfigyelitek, az utóbbi 15 évben ugrásszerûen megnõtt a gépkocsik száma mind Magyarországon, mind európa fejlettebb országaiban.
Meg lehet figyelni, hogy a nagyvárosokban fokokkal melegebb van, mint kis településeken.
Miért?
Jóval nagyobb a gépjármûforgalom. Amellett, hogy a kipufogógázok szennyezik a levegõt beszélnünk kell ún. hõszennyezésrõl.
Ugyanis, ha belegondoltok, hogy az autók hûtõvize 80-85 C is lehet, és az a hõmennyiség a környezetbe távozik ott nyelõdik el, akkor megállapítható, hogy nem is a kipufogógázok okozzák a legnagyobb kárt, hanem a hõszennyezés.
Statisztika készült róla, hogy fokokkal megemeli a nagy autó forgalom a városban a hõmérsékletet.
Megoldás?
Kisebb gépjármûforgalom, illetve elektromos autók, de sajnos a "zsíros" arab olajcégek úgysem hagyják. Úgyhogy romboljuk tovább a környezetet....
Üdv. MZoli