Földtan

Illetve, a térképen a Tokaji-hegyet megkeresve olvasható a "Tokay hegy" elnevezés is.

A Magas-Tátrában (kivételként) viszont kimondottan elterjedt ez a településekrõl történt csúcs elnevezés. Gerlafavi, Lomnici, Késmárki, Menguszfalvi, Szalóki, stb.. csúcsok. És ma is így hívják õket szlovákul is. Gyanítom, hogy térképészek adták nekik ezeket a neveket. Egyedüli kivétel az ismertebb csúcsok közül a Kriván szláv neve.

Van nekem egy a TANAP kiadásában megjelent magyar nyelvû turista kalauzom. Értékelhetõ lenne a szándék, hogy a földrajzi neveket magyarul kívánják leírni. Csakhogy nem az eredeti magyar magyar nevek szerepelnek benne, hanem a szlovák elnevezések tükörfordításai magyarul. Amit meg nem tudtak lefordítani, azt meg leírták fonetikusan magyar helyesírással (pl. Krivány). Így eddig soha nem hallott, néha igen vicces elnevezéseket olvashatunk benne.

Két s-sel

Bocs... [esõ]

Elõször én is erõltetettnek gondoltam ezt a Szilvási-kõ elnevezést, de nagyon nem az. Miért? Azért, mert már a II. katonai felmérés idején, tehát a XIX. században is így hívták a Bükknek e pontját. Link
Egyébként itt tudjátok a teljes felmérést összehasonlítani a mai állapotokkal. Link Nagyon jó kis link.

Erõss Zsoltot (két s-sel) én is nagyra becsülöm, de nem hiszem õ lenne erre a jobb megoldás.

Utánanéztem az otthon található térképeken, és bizony a nyíregyházi Topográf Kft. 2009-ben kiadott térképén már ott szerepel a tény! Link

Eddig ez nekem sem tûnt fel.

Viszont ha már hegyet nevezünk, a térképet nézve egyértelmûnek tûnik a Tányéros-bérc elnevezés.

Ez a "Szilvási-kõ" nagyon erõltetett, és egyben teljesen figyelmen kívül hagyja azt a szokást, hogy a Bükkben (de másutt sem) nem nevezünk el hegyet településekrõl. Én legalábbis nem tudok ilyenrõl. Számomra a Tokaji-hegy elnevezés is rendkívül idegenül hat arra a hegyre, amit korábban mindig Kopasz-hegyként ismertem. Gondolom, mivel sokan nem ismerték a valódi nevét, ezért egyszerûen csak tokaji hegynek nevezték, amibõl késõbb Tokaji-hegy lett.
Remélem nem lesz mondjuk az Avasból is Miskolci-hegy.

Viszont ha annyira bizonytalanok vagyunk, elnevezhetnénk egy híres emberrõl is. Pl. Erõs Zsolt után kaphatná az Erõs-bérc vagy Erõs-hegy elnevezést is. Ez ráadásul - beszédes név létén - Erõs Zsolt ismerete (tisztelete) nélkül is megállja a helyét.

Az az "északi párja" viszont már egyáltalán nem olyan rossz hely. Én már többször is voltam ott, mert az egy vonzó sziklás "csúcsszerû" hegy, déli oldalán egy irtással. Így még természetes kilátás is van róla.

Annyira nem egy olyan reménytelen "dzsuva" az a hely.
És sífutó léccel is könnyen megközelíthetõ. Bánkútról kiindulva egy szép kört lehet megtenni, érintve ezt a névtelen hegyet. (A kedvenc útvonalam!)

Bár a legcsúcsszerûbb csúcs a környéken, a Kukucsó-hegy.

Aha, köszi a kivágatot! Érdekes, hogy ez eddig nem volt köztudatban; persze vsz ezután sem lesz ott. Asszem, meg kell látogatnom a helyet még idén.

Az történt, hogy eddig rosszul tudtuk (legalábbis én): a Bükk legmagasabb pontja nem az Istállós-kõ (959 m), hanem tõle ÉK-re pár száz méterre egy eddig névtelen kiemelkedés 960,7 méterrel. Most a keresztségben a Szilvási-kõ nevet kapta. Link
kvázi pontos helye a google mapsen: Link
Ami viszont döbbenetes, hogy gyorsan utánanézem a Cartographiás és a Szarvas András-féle turistatérképeken, és mindkettõn ott van a 960-as szintvonal egy picike területen: Link csak eddig nem sokan foglalkoztak a dologgal.