Földtan

A felület tényleg dõl. Én az MFGI térképeit nézegettem, illetve az ottani leírásokat (a piros vonalaim konkrétan ebbõl vannak: Link ). Az É-D vonal is elsõrendû normál vetõként van megjelölve. Több apró vetõ tényleg lehetséges a környéken, de az elsõ rengés helye elég közel van az oldaleltolódás és a normál vetõ találkozásához. Ebbõl arra gondoltam, hogy esetleg elsõre a bal oldali kõzetblokk süllyedhetett, hisz az azt követõ aznapi két rengés is a DK felé mutató szürke vonalon történt, és az oldaleltolódáson csak késõbb jelentek meg a rengések.
Eddig nem gondoltam arra, de valóban lehetnek kisebb oldaleltolódásos vetõk, de akkor a normál vetõnek erõsen szeleteltnek kell lennie az oldaleltolódással való találkozás közelében. Ez esetben a DK felé tartó szürke vonalamnak nem nagyon lehet köze a normál vetõhöz, azok a normál vetõ K felé dõlését mutatnák, de ha a kisebb oldaleltolódások északabbra eltolták a normál vetõt is, akkor a 06.05. 22UTC-s rengés biztosan nem azon van.
Ezen kívül máshogy nem tudom magyarázni a DK felé menõ vonalat, akár a normál vetõn, akár oldaleltolódásokon történtek a rengések, így ezt eldönteni valószínûleg nem nagyon lehet .

Az elemzésnél én bekalkulálnám, hogy a törések síkjai a legritkább esetben függõlegesek, a kipattanási helyek pedig a triász mészkõ felszínénél mélyebben voltak. A DNy-ÉK csapású szürke vonalad gyanúsan párhuzamos a fõ oldaleltolódással... arra tippelnék, hogy az a felület dõl DK felé, és a mélybeli folytatásán "ülnek" a hipocentrumok. A három további pontból nehéz lenne megmondani, hogy melyik verziód esélyesebb. Ahol "nagy" törésvonalak vannak, ott szinte biztos, hogy számos kisebb törés is elõfordul, hasonló térbeli helyzettel és azonos elmozdulási iránnyal. Szóval bõven lehetnek további DNy-ÉK csapású oldaleltolódások ill. merõleges normál vetõk a területen, és ezek bármelyike megmoccanhatott most.

(Az ÉNy-DK, É-D irányú "átkötõ" vetõk elvben feltolódások is lehetnek, de az irodalom alapján tágulásos feszültségtér van arrafelé, ezért írtam normál vetõt.)

A múltkorinál meg pont nálunk volt viszonylag sok kár. Már öt rengés volt mostanáig, majd februárban, amikor elérhetõvé válik a havi rengés tájékoztató, csinálok egy ábrát.
Talán még nem mutattam, de csináltam egyet a nyáriakról, érdekelne a szakértõk véleménye: Link
(A piros vonalak és jelölések a törésvonalak a tudományos kutatások eredményei alapján, méghozzá a triász mészkõ felszínén. A szürkéket én rajzoltam. Ha azok vetõk, akkor feltételezésem szerint a bal lentrõl jobb fölfelé haladó vonal mentén oldaleltolódásnak kellett történnie, míg a másik vonal lehet normál vetõ, vagy egy másik lehetséges verzió, hogy az három különbözõ, az É-D irányú piros vonallal párhuzamos vetõn pattant ki.
Gondolom, igazából sehogyan sem lehet eldönteni, hogy hogyan történt valójában, de ez í két verzió vág egybe leginkább.)
Hasonlót szeretnék majd csinálni ezekrõl is.

Hanghatásilag legfõképp, de sajnos károkban is, mert akkor nem történt semmi baj a faluban, ellenben ma körbekérdezõsködtem és 10+ házban okozott repedéseket, vakolathullást, pergést.
Holnap reggel én is a biztosítónál kezdek..

Itt is érezhetõ volt a rengés, álmomból riadtam fel a nagy robajra és a szekrényajtók csapódására. Igazán félelmetes volt, az eddigi rengések közül ez volt a legnagyobb! A házban kisebb károk is keletkeztek, repedések a szoba és a fürdõszoba falán, egy-két helyen pici vakolatdarabok is lehullottak.