Meteorológiai társalgó

Pontosan arra akarok, nagy néha rámutatni, hogy a statisztikailag (egyszerűbb paraméterekre) kihozott minimális (pár százalékos eltéréseknek) különbségeknek nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani (kivéve, ha ezen modelleknél fejlesztő szakember). Főleg nem olyat, hogy majd emiatt x modell 144 órára hamarabb és jobban fogja előrejelezni a ciklont, a hidegadvekciót, stb (és persze itt a Kárpát-medence térségére nézve). (Abba már bele se megyek, hogy a modellek használata, az outputjainak megfelelő értelmezése és pl előrejelzésre történő használata, mennyivel több hibát visz a rendszerbe, mint amennyi a különböző modellek között a "hiba" átlagosan és statisztikailag).

Nagyon zsír! Köszönöm szépen!
Tényleg van egy szép előnye az ECM-nek amúgy!

Azért a modelleket nem lehet összehasonlítani csapadék, T2m halmazállapot stb. alapján, hiszen ezekben akkora a szórás, hogy érdemi összehasonlítást nem lehet megcsinálni, maximum évek adatai alapján tudod lehámozni a borzasztó nagy szórást. Ezért kell választani egy olyan paramétert, melynek az előrejelezhetősége kevésbé nagy szórású, jobb összehasonlítani és mégis jó indikátora annak, hogy maga a modell mennyire pontos a valós értékhez képest. Erre a Z500 pont ideális, és ezáltal - egy kicsit - összehasonlíthatóbbá válnak a modellek. Aztán lehet, hogy mély modell-ismerettel meg lehet határozni eseteket, amelyikben az egyik modell jobb a másiknál, ezáltal pedig felülírni a Z500 alapján kijövő értékeket, de nem hiszem, hogy ez (hacsak nem valaki tényleg 0-24 modelleket búj magas szakmai szinten) hatásos lenne (kivéve persze a zivatarokat, nagyfelbontású regionális modelleket stb.).
Az viszont (számomra legalábbis) eléggé egyértelmű, hogy nincs "A MODELL", azaz a legjobb, ami kétes helyzetben megmondaná, melyik LESZ. Hiszen ezek a különbségek kemény pár %-os különbségek, és nem sokat érünk azzal, hogy ha egy modell 67, a másik meg 65%-os pontossággal dolgozik, akkor a 65-öset dobjuk, a 67-eset pedig megkoronázzuk. A legjobb, amit tehetünk, hogy az ÖSSZES modellt felhasználjuk a várható jövőkép kialakításához, mert ezek egymást segítik információkkal számunkra. Ezért hülyeség (szerintem) azt mondani, hogy "ó a GFS fos, mit nézed még azt a sz@rt", hiszen eldobni egy rakás értékes infót súlyos hiba lenne...

hol és mi késik, milyen kapcsolat van (ezen "késés") az egész Földre vetített rácsponti 500 hPa magasság anomália korreláció pár tizedes eltérésével. (de első körben milyen az atlanti-európai térségre vonatkozólag az anomália korreláció, mindez jó pár és markánsan különböző makroszinoptikus helyzetekben?)

Lehet szűkíteni a területet és egy csomó más paraméterre szűrni, de a sorrend gyakorlatilag ugyanaz marad. Az 500 hPa csak egy példa volt.

Az a pár tized sokszor, 2-3 napos késést jelent gyakorlatban, ahogy most is történt.

Csak ugye egy 500hPa "magasság" globális anomália korrelációk pár tizedes eltéréséből adódó sorrendből pl., nem sok minden következik azon szempontra vonatkozólag, ahogy itt nézi mindenki a modellek "jóságát". Azaz 1xx órára hogy adja a ciklont, csapadékot, halmazállapotot, t850, stb a Kárpát-medencére fókuszálva.

Itt a főoldal: Link

500 hPa-os globál, 192 h-ra: Link

Nincs meg a link véletlenül? Vagy a modell iskola fórumban? Már ott is halálra kerestem.

ECM, UKMO, új GFS, aktív GFS a sorrend. A GEM sem olyan rossz a GFS-hez képest. Rövidtávon alig van különbség, az időtáv hosszabbodásával nő az ECM előnye.

Ezzel én is egyet értek,de azért kíváncsivá tesz hogy rövidtávon ECM vagy a GFS verzió valósul-e meg.ECM jobban ránk hozná az AC peremén a hideget,mivel kicsit jobb szögben állitaná azt fel.Kíváncsi leszek.

Ezzel a kommenteddel teljes mértékben egyet tudok érteni.

Az ECMWF-nek több előnye van a GFS-hez képest. Egyrészt akkor készül, amikor valós szondás felszállások a felszíni hálózat méréseivel együtt rendelkezésre állnak... a GFS-nek két olyan futása nyilvános ezen kívül, amikor csak a felszíni hálózat adatait tudják hozzáadni extra adatként az előrejelzéshez, de ezekben sokkal kevesebb felszállás van, illetve sokkal több becslés, interpoláció. Másrészt én a GFS-t sem futtatnám tovább 240 óránál, legalábbis nem tenném nyilvánossá mindenki számára. Mivel 144 órával tovább elérhető az ECMWF-nél, ebből egyenesen következik, hogy sokkal több baromságot is mutat, pedig ez 200 óra felett az ECMWF-nél is elő szokott fordulni viszonylag gyakran.

Pár éve elraktam egy linket, ahol folyamatosan frissült egy grafikon, hogy melyik modell mennyire pontos középtávon a valóságban mért hőmérsékletekhez képest, de sajnos nem találom sehol. Igaz ennek már 2-3 éve, de úgy emlékszem a GFS és ECMWF általában az első helyeken szerepelt, az ECMWF talán egy leheletnyivel tényleg többször előzte be a GFS-t. Hogy ez a párharc éppen hogy áll, azt nem tudom. Még az UKMO volt viszonylag jó, ezt a modellt én már egyáltalán nem szoktam nézni, annyira kevés adatot mutat.

Szerintem annyira nincs nagy különbség a két modell között középtávon, mint amennyire ezt itt páran sugallni próbálják. Hosszútávon pedig egyértelmű, hogy miért tűnik a GFS pontatlanabbnak... mert 144 órával tovább számolják és ráadásul még közzéteszik az alacsony felbontású mellékfutásait is.

Általában,bár este UKMO is nagyon ránk húzta a hideget.Nem lepne meg ha este ismét ezt tenné.Hosszútávon most rolpant izgalmas dolgok lehetnek.A Skandináv nyomás fáklya is sokat mondó...Amit előző GFS op adott hosszútávra,meggyőződésem hogy rajta lesz még a következő futások valamelyikén,akár többször is.A keleti AC amennyiben kitart és sikerül eközben az óceánon egy fél blokknak felállnia és kicsit megnyugodnia a Skandináv térségnek a ciklonoktól akkor onnantól bumm lenne.Izgatottan várok minden futást...

A maradék 1%-ban pedig az ECM fogja jobban

Gfs fáklya -5 fokig alig megy le,ellenben az ECM a -10 fokot verdesi...Na erre kíváncsi leszek melyik bukik újfent 27-28-ra.

Szerk:. Bocsánat Kalsruhe-i fáklyát néztem..Elnézést,így mindjárt más!