Meteorológiai társalgó

Jöhet a klasszikus zóna. Várom nagyon. 
Rövid leszek. Egy szóval jellemezném : tisztaság. Ezzel mindent elmondtam.  

Az utóbbi éveket végig pörgetve hosszú időn, mondjuk heteken keresztül fennálló klasszikus zonalis makrohelyzetre nem sokra emlékszem. 

De jó megfogalmazás
Olyan lehet, mintha egy focicsapat várható győzelmét az alapján szeretnéd megítélni, hogy az egyik csatár az elmúlt 5 meccsen hány gólt lőtt: ha sokat, nyernek, ha keveset, nem. És lehet van egy időszak, amikor tényleg jól működik ez a prediktor/index, de aztán lehet a védelem gyenge lesz, a csatár már nem meghatározó szerepet tölt be, a kapust lecserélik, az edző béna lesz stb. ami miatt szép lassan nem fog működni ez az egyetlen kiragadott index. Egy-két bukást még más körülménnyel ki lehet magyarázni (ahogy azt a DAInál is csinálták), de azt is érdemes lehet belátni, hogy túl sok a tényező, ahogy egy focicsapat teljesítményét is ezernyi tényező határozza meg és még így is lehetnek meglepetések, amire senki sem számít.

Röviden és tömören annyi a lényeg, hogy a légköri folyamatok túl komplexek ahhoz, hogy egy-két dolgot kiragadva azokat konkrét okként lehetne megevezni bármire. Így lehetetlen azt is megmondani, hogy miért volt ilyen a nyár. Én személy szerint úgy gondolom, hogy a késő téli gyors poláris örvény összeomlásnak lehetett köze hozzá, mivel azután már kora tavasszal leállt a ciklontevékenység az Észak-atlanti térségben és beblockingosodott Európa. Persze az ember kíváncsi, és meg akar ismerni olyan dolgokat is, amiket nem tud, ilyenkor kezdődik az elméletek gyártása. De ezek többnyire annyira leegyszerűsítik a dolgokat (kizárva más hatásokat), hogy legfeljebb a légkör kvázi-periodicitásra való hajlama miatt tűnhet úgy, hogy ideig-óráig működnek.
Elég csak belegondolni, hogy pl. már a modellekben használt hidro-termodinamikai egyenletrendszer is egy jócskán leegyszerűsített alakban kerül kiszámításra, mivel nincs akkora kapacitás, ami az összes perturbáció hatását ki tudná számítani. De ha lenne, akkor is elszállna az egész egy idő után a légkör kaotikus volta miatt. Ebből pedig az is következik, hogy hiába is próbálkozunk bármiféle hosszútávú előrejelzéssel, prediktorral, indexszel, azok is legfeljebb addig lesznek használhatók, amíg a modellek. Persze az ezekben kiragadott elemek mind mind hatással vannak a légköri folyamatokra, és amikor az egyik épp erősebb a többinél, akkor az azon alapuló módszer "álcázottan" jónak tűnhet egy - akár hosszabb - ideig (ezt múltkor is írtam a DAI-val kapcsolatban).

Könnyű annak, aki felsőfokú matekot tanult (tanít) Én csak egy elektroműszaki (távközlési) főiskola alapozó matematikáját tanultam, de az átlagember számára a vektorok és komplex számok is kínaiul vannak. Hogy a Zivi által említettekről már ne is beszéljünk. Persze lehet mondani, hogy miért nem olvas utána az emberke. Biztosan talál is a zinterneten dolgokat, megérti-e? Hááát...
Viszont a mi szakértőink  megpróbálhatnák a köz számára is megfoghatóan elmondani, miről van itt szó. Akkor talán nem a bolygóárnyékokban és hasonlókban hinnének egyesek, ami ugyan nem igaz, de legalább belefér a fejükbe.

Ne használj ilyen csúnya szavakat, inkább a három csapás elméletét vagy a térképre rajzolt bolygóárnyékok ciklonokat nyomkodó és húzkodó csengerizmus elméletét fejtsd ki.
Amúgy nagyon hasznosnak tartom azokat  a hozzászólásokat, amelyek úgy épülnek fel, hogy
"szerintem ilyen idő lesz, mert ez a megérzésem, de azért nem zárom ki ennek az ellenkezőjét sem"

Káoszelmélet, kvázi-periodicitás, komplex rendszerek fizikája.

Hülyéskedés helyett (mellett) Te, mint szakember, igazán mondhatnál valamit. Szerintem sokunkban ott van a kérdőjel.

Meg a NyAI (nyári anomália index). Persze az AO-val és a NAO-val finomhangolt változata.

Jupiter-tükröződés.

Az ember kicsit az okokat is nyomozná. Az átlagember rávágja, hogy persze: a klímaváltozás... Annyi a számomra is világos, hogy a közvetlen ok az volt (van?), hogy példátlan hosszú ideig ki voltak zárva az atlanti hatások időjárásunkból. Most bemutatót kaptunk, milyen lenne a nyári időjárásunk óceáni légtömegek direkt beáramlása nélkül.
Ez viszont miért lehet?  Napfoltminimum?

A nyári napok száma alapján mindenképpen, amiből Budapest délkeleti részén tegnap élvezhettük a 126. példányt. Az biztos, hogy mióta megbízható szélsőséghőmérőink vannak (azaz a múlt század eleje óta) ilyen még nem fordult elő errefelé, a korábbi rekordot 2003 tartotta 124 nappal. Elnézve a jövőképet, akár 135-140 között is lehet valahol a vége, elképesztő.

Hozzá 40 hőségnap, és 0(!!!) forró nap.

Rendkívüli év, az biztos. Számomra ez legalább akkora érdekesség, mint volt a 42 fok, a -32 fok vagy a "csapadék-életrekord". 

Emlékezetes marad ez a hírhedten hosszú nyár, ami gyakorlatilag április közepétől, legalább szeptember utolsó heteig tart.