Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Hű köszi a sok infót, azért sok mindent le lehet pár vonalról és értékről olvasni A szürke vonalat tuti nem vettem volna pl. észre.
Igen, a görbékből is lehet látni, legalább is azt, hogy a magasban meddig terjed a labilis sáv, illetve milyen "vastag" (minél magasabbra ér és minél vastagabb, annál jobb).
A bal oldali vastag fekete vonal a harmatpont, a jobb oldali a hőmérséklet, és van ott még egy vastagabb szürke vonal. Ahol az a hőmérsékleti görbétől jobbra van (vagyis melegebb a levegőnél), akkor ott labilis a légkör, ahol attól balra, ott stabilis. A két görbe által határolt terület adja a CAPE-t (labilis terület nagysága), és a CIN-t (stabilis terület nagysága, ez utóbbi most 0 volt). A hőmérséklet és harmatpont különbségéből pedig a nedvességtartalomra lehet következtetni (ahol közel fut egymáshoz a két görbe, ott nedves, ahol távol, ott szárazabb a légkör).
Oldalt fent még fel van tüntetve pár labilitási index:
SHOW - Showalter-index, 0 alatti a labilis
LIFT - Lifted Index, szintén 0 alatti a labilis
SWET - ez egy mindenféle szorzókkal számolt index, hőmérsékletet, harmatpontot, szélirányt és szélsebességet is figyelembe vesz, főként a szupercellás zivatarokhoz és tornádókhoz jó mutató: Link
KINX - K-index, különböző szintek hőmérséklete és harmatpontja alapján számolják, 30 körüli vagy feletti érték már jó zivatarokhoz: Link
CTOT - cross-totals, a 850 hPa-os harmatpont és az 500 hPa-os hőmérséklet különbsége
VTOT - vertical totals, a 850 hPa-os és 500 hPa-os hőmérséklet különbsége
TOTL - total totals, az előző kettő összege, a gyakorlatban főként ezt szokták használni, 50 körüli vagy feletti érték már jó
PWAT - kihullható víz
A bal oldali vastag fekete vonal a harmatpont, a jobb oldali a hőmérséklet, és van ott még egy vastagabb szürke vonal. Ahol az a hőmérsékleti görbétől jobbra van (vagyis melegebb a levegőnél), akkor ott labilis a légkör, ahol attól balra, ott stabilis. A két görbe által határolt terület adja a CAPE-t (labilis terület nagysága), és a CIN-t (stabilis terület nagysága, ez utóbbi most 0 volt). A hőmérséklet és harmatpont különbségéből pedig a nedvességtartalomra lehet következtetni (ahol közel fut egymáshoz a két görbe, ott nedves, ahol távol, ott szárazabb a légkör).
Oldalt fent még fel van tüntetve pár labilitási index:
SHOW - Showalter-index, 0 alatti a labilis
LIFT - Lifted Index, szintén 0 alatti a labilis
SWET - ez egy mindenféle szorzókkal számolt index, hőmérsékletet, harmatpontot, szélirányt és szélsebességet is figyelembe vesz, főként a szupercellás zivatarokhoz és tornádókhoz jó mutató: Link
KINX - K-index, különböző szintek hőmérséklete és harmatpontja alapján számolják, 30 körüli vagy feletti érték már jó zivatarokhoz: Link
CTOT - cross-totals, a 850 hPa-os harmatpont és az 500 hPa-os hőmérséklet különbsége
VTOT - vertical totals, a 850 hPa-os és 500 hPa-os hőmérséklet különbsége
TOTL - total totals, az előző kettő összege, a gyakorlatban főként ezt szokták használni, 50 körüli vagy feletti érték már jó
PWAT - kihullható víz
Köszi!
Néhány kezdő kérdésem lenne
1, Erről a grafikonról le lehet olvasni a CAPE-et és ha igen, hogyan? Simán a jobb oldali értéket kell venni (CAPE: 966.2), vagy a görbék is segítenek?
2, Ugyanez, hogyan látszik a grafikonon a kiszáradás? Ahol a két fekete vonal eltávolodik, abban a légrétegben van kiszáradás? (Hátha az egyik a hőmérséklet, másik a harmatpont vertikális értékei).
3, Van még bármi hasznos, amit erről le lehet olvasni a jövőre nézve? (Teszem azt, a konvektív tiltás rajta van, pl. a CINS vagy CINV rövidítésekkel?)
Néhány kezdő kérdésem lenne
1, Erről a grafikonról le lehet olvasni a CAPE-et és ha igen, hogyan? Simán a jobb oldali értéket kell venni (CAPE: 966.2), vagy a görbék is segítenek?
2, Ugyanez, hogyan látszik a grafikonon a kiszáradás? Ahol a két fekete vonal eltávolodik, abban a légrétegben van kiszáradás? (Hátha az egyik a hőmérséklet, másik a harmatpont vertikális értékei).
3, Van még bármi hasznos, amit erről le lehet olvasni a jövőre nézve? (Teszem azt, a konvektív tiltás rajta van, pl. a CINS vagy CINV rövidítésekkel?)
Tudom, én meg egy országos helyzetelemzést írtam, mert a miskolci helyzetre már jött az Alföldről is komment, hogy a miskolci inverzió miatt nincs az Alföldön zivatar.
Közben a Balaton keleti része körül, illetve Budapesttől délre már kezd is alakulni pár cella, kíváncsi leszek, mennyire tudnak majd megerősödni.
Közben a Balaton keleti része körül, illetve Budapesttől délre már kezd is alakulni pár cella, kíváncsi leszek, mennyire tudnak majd megerősödni.
Kora estére még emelkedhet a CAPE is Bp-n. Talán egy MKR is benne lehet a dologban az esti órákban.
De ő Miskolcról írt, nem a főváros környékéről, meg Poprádról.
Amúgy engem is meglepne, ha semmi sem lenne a főváros és környékén. De inkább estére várom az eseményeket.
Amúgy engem is meglepne, ha semmi sem lenne a főváros és környékén. De inkább estére várom az eseményeket.