Földtan

Így van.
Nekem egyszer etilént kellett szabadra engednem (azonnali, szükség szülte döntés volt, kis mennyiségben), mit mondjak, izgalmas volt...
A metán (és a hidrogén, együtt kezelem õket, hisz a mi technológiánkban -145°C alatt egy térben zajlik a forráspont vezérelte halmazállapot szerinti elválásuk) közös ömlések azonban a legfélelmetesebbek, azonnal nitrogénes oszlatást alkalmazunk, ha a nem kívánt fáklyaútvonalon, hanem szabadra ömlõ anyagot nem lehet meggyújtani.

Hú, sok izgalmas dolgot tudnék mesélni, he-he...

Igen, olajipari cégek biztonságtechnikai tanácsadójaként nekem is ez volt az elsõ gondolatom... ráadásul lakott területen van az egész. Annál is inkább, mert a metán levegõvel 4,4 térfogatszázaléktól kezdve robbanásveszélyes keveréket képez. Ez pedig egy kis területen, kedvezõ környezeti feltételek mellett könnyen létrejön, akár szabad területen is.

Ejha, szénhidrogénekkel napi kapcsolatban lévõként (olefingyári munkahely...) írom, nagy felelõtlenség nem lefáklyázni a (mennyisége okén üvegházügyben jelentéktelen mennyiségû) metánt...

Értem, köszi a választ. A robbanásveszély nagyon is fennáll (márcsak ezért sem értem, miért nem fáklyázzák le), hiszen a környék pont ezen okból le van zárva.

Egy kis érdekesség: a múlt héten Bécsben, a metróépítés próbafúrásakor 38 m-es mélységben egy gázbuborékra bukkantak, melybõl metán tört elõ. Megpróbálták ugyan tömíteni a furatot, de nem sikerült, így egy hosszabbító csõvel kb. 5 m-re emelték a kilépés szintjét és abban bíztak, hogy csakhamar kiürül a gázbuborék. Nos, ez nem történt meg, a mai napig változatlan erõvel tör elõ a gáz, így ma már geológusok vizsgálják meg a mezõ kiterjedését. Fura, mindenesetre, hogy ezt a CO2-nél 25-ször veszélyesebb üvegház-gázt csak így a légkörbe engedik; ha már hasznosítani nem lehet, egy fáklyával mindenképpen a minimumra lehetne csökkenteni a károkozást. Geológus szakértõinktõl pedig azt kérdezném tisztelettel, hogy ilyen viszonylag csekély mélységben mi okozhatja egy metán-mezõ kialakulását?