Bioszféra

Vannak ezek a régi (magyar) fajták (alma, körte, szilva, cseresznye, stb), ezek elég jónak tűnnek, persze ezeknek is lehet bajuk, de nálam így 8 év után egész jónak tűnnek. Bár némelyikhez kell a türelem. Pl. van egy cseresznyém, ami talán 8 év alatt elérte a 2 métert, viszont kb. nulla monília van rajta és mivel ilyen lassan nő, ezért nagyon sűrű a fája/jó az ellenállóképessége. Most oltottam rá cserszegi mézes cseresznyét, úgy néz ki megmarad és az alsó ágain lesznek sárga cseresznyék (amit amúgy nem szeretek, de ha már helyi)
Aztán van egy batul is, ami meg (a kukoricaföld minőséghez képest, de lehet amúgy is) nagyon gyorsan nő.

Igen, én sem vágom nagyon a füvet, meg komposztot én is rakosgatom nyúltrágyával, meg levéltrágya, de én úgy látom átütő sikereket a jó fajtaválasztással lehet elérni, amiről már részben lecsúsztam…
Az összesöpört levelet én a szeles idők előtt belocsoltam, hogy ne vigye szanaszét. Persze nem mindig jött össze a művelet idő hiányában.

Flurries! 
Én tavaly végeztem egy “kutatómunkát” egy meteor és egy kántorjánosi meggyen: döbbenet volt, ugyanis kőkemény moníliásodás indult el a hajnali párától is, NEM KELLETT HOZZÁ CSAPI!!!

Én arra gyanakodok, hogy a manapság kapható agyonnemesített fafajták nem ellenállóak.
A háttérben az is lehet, amit egy fickó megfigyelt, hogy fejletlen főgyökérrel rendelkező csemetéket árulnak, mellékgyökér-rendszerre alakítják, hogy mihamarabb teremjen, de emiatt nem lesz elég ellenálló. Bizonyítani nem tudom persze.. de valami nem kóser, mert mindenki panaszkodik, hogy nincs termése. 
Másik ok lehet még, hogy halandó ember egyre kevesebb permetszert használhat fel a szigorítások miatt.  Ez persze vagy az egészségvédelem miatt van, vagy lobbi, hogy iinkább vedd meg a kereskedőtől, termelőtől.

Aztán a fentiek vegyes halmaza is lehet….