Bioszféra

A klotildligeti fenyőkkel, szegényekkel ugyanez történt, csak a lépték más. A fenyők nem tudnak védekezni az egyébként teljesen természetes, számukra őshonos kártevőkkel szemben.
(Vannak már tömegesen behurcolt idegenhonos szú fajok is kis hazánkban, a globális kereskedelem és a kedvesen határtalan  fogyasztói "kultúránk" ajándékaként. Ennek legújabb példája az óriás lódarázs megjelenése. Ez nem azonos faj a szenzációhajhász, kattintásvadász hírekben nyüzsgő óriás ázsiai lódarázzsal. A hazainál kisebb méretű, az emberre nem támad, akárcsak a nagyobb és egyébként alapvetően békés őshonos lódarazsunk, már ha nem kerülünk a fészek közelébe. Egy nagy baj van vele, hogy a mézelő méh a kedvenc eledele. Kb. 50-100 ilyen lódarázs pár óra alatt lenulláz egy akácosba virágzáskor kitelepített kaptárméhészetet, ha rájuk bukkan egyetlen egyed is. Már pedig specialista, így megtalálja őket. Egyelőre egy-két darab van, de idén találtak már itt áttelelt példányokat. A többi kb. idő és a méhészek védekezési lehetőségeinek kérdése. Sajnos...)
Vissza a fenyőkre. A csapadékaszály, a légaszály, a fagyok hiánya, a téli hócsapadék hiánya miatt az immunrendszerük legyengül, nem képesek elég gyantatermelésre, és így nem tudnak szembe szállni a kártevőkkel. A tűleveleiket gombabetegség támadja meg (tűbarnulás),  a kérgük alatt a szúfajok pusztítanak, így a kérgüket ledobják. Ezek a szú fajok a kedvező körülmények miatt évente egy rajzás helyett, 3-4-szer is rajzanak már (!).
A jelenség nálunk is tömeges, már 2012 óta. Előbb a Dél-Mátra fenyvesei estek áldozatul a tömeges száradásnak. Majd 2013-2014-től a Keszthelyi-hegység fekete fenyvesei, majd a Mecsekben ua. A Pilisben is már évtizedes a folyamatos pusztulás, száradás. A Bükk-fennsíkon szintén. A Mátra magasabb régiót is ugyanez sújtja. Az ország legszebb, legkiterjedtebb lucfenyvesét, a zempléni Dorgói-fenyvest is már nagy részt tarra kellett vágni. (Tömeges szú- és egyéb károsítás esetén nincs mese, egészségügyi kitermelést rendel el az erdőtörvény.)  A Kőszegi-hegységben szintén nem maradt lábon már fenyő. És ez már millió köbmétereket jelent.
Nálunk azonban, itt a medencében, vagy a középhegységeinkben ezek mind telepítettek, nem őshonosak. Ellentétben pl. a Harz-al. Ettől még az ökológiai kár hatalmas, mert számos faj élőhelyét jelentették, a tájképi érték sem megvetendő, a gazdaságiról nem is beszélek. Pl. az európai vörösfenyő itt a Börzsönyben vagy 350 éve otthon érzi magát. Már, ha nem cincérkeltetőnek kellene használni a még lábon álló állományokat, de ebbe most nem megyek bele, ha csak valakit nem érdekel külön. Egyébként, ha mégis, akkor szívesen.      
Minden négyzetméter kitermelt erdőterület helyén, amíg erdész van kis hazánkban és hagyják dolgozni, addig természetesen erdő lesz. A fenyőket általában a helyi termőviszonyoknak megfelelő elegyes lombhullatókkal lehet és kell, nagyon komoly költségek mellett mesterségesen erdősíteni (csemete vagy makkültetés).  Ezt nevezik fafajcserés szerkezetátalakításnak magyarul.  De ez nem két év. Évtizedes folyamat, és közben akár többször is sikertelen lehet adott helyen az erdősítés.

A Harz fényképek forrás lemaradt, mert természetesen nem saját fotók. Wikipedia, Pangea blog, és az AFP. 

Ha már Nanó volt kedves felkérni egy keringőre, egyébként pedig röviden, de hatékonyan meg is válaszolta.
Én picit máshonnan közelítenék, annak kapcsán, hogy az a csoda - a kertekben is -, hogy még van kis hazánkban egyáltalán olyan, hogy fenyő.
Egy képsorozat a Harz hegységről, Európa Norvégiájáról, a Tündérmesék Világáról beszédes lesz, a tűlevelűek jelenéről, jövőjéről, kis hazánkban.
A Pilistől kissé északnyugatibb fekvésű, és kicsit magasabb hegyvidék központi tömbje, a Magas-Harz. Legmagasabb csúcsa (inkább fennsíkszerű plató), a Brocken.
Északias fekvése és a nyugatias ciklonok szállította nedves légtömegekre való merőleges kitettsége miatt az erdőhatár itt már viszonylag alacsonyan van, kb. 1000 méter környékén.  A plató gyakorlatilag arktikus tundravidéknek számít. (Hasonló jelenség a cseh Óriás-hegységben is megfigyelhető. Ezek kb. a tátrai alhavasi régióknak felelnek meg.)
Javarészt csodálatos, őshonos és telepített lucfenyőerdők borították, úgy kb. 2012-2014-ig háborítatlanul. A Brocken átlagos éves csapadékmennyisége és az éves átlaghőmérséklete , az alábbi klímadiagram alapján mindent elmond, milyen volt itt az éghajlat.
Link
Aztán kb. 10 éve elkezdődött Németországban is a rendkívül drasztikus és gyors klímaváltozás. 2018-2019 rendkívüli aszályai pedig, kataszrőfális léptékű és mértékű erdőpusztulást okozott a hatalmas kiterjedésű, homogén, többségében lucfenyőerdőkben, szerte német honban.

A Harz varázslatos világának általános tájképe, kb. 2018-ig:

Ellenfényben, látszólag minden rendben még 2021 októberében is.

   
Na, de más perspektívából már látszódnak a bajok, 2021 októberében is.

És ez friss ide, 2023. július. Nem kell kommentálnom.

A pusztító aszályok, ahogy mondod a hektikussá, szélsőségessé vált csapadékeloszlás, a kiegyenlített, szinte óceáni jellegű hegyvidéki klíma egyik évről másikra való eltűnése, a trópusi éjszakák és szárító déli szubtrópusi szelek, a tartós hőség, a tél hiánya (Harz léptékben!!!) állnak a háttérben. És az ennek következtében az alacsonyabban fekvő területekről megállíthatatlanul terjedő szúfertőzöttség, egyéb gomba károsítók és már kór- és károkozók. De főleg a fenyőszú fajok elképesztő gradációja.
Drámai.
És ez nem rossz vízellátottságú, gyenge talajminőségű karsztvidék.
 

Köszönöm a választ! Ezt sejtem én is.
Ennél komolyabb pusztulást június elején láttam észak-Olaszországban a dolomitokban. Ott voltak olyan erdőrészek, ahol komplett kipusztult az egész hegyoldalban a fenyves.

Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni, hozzáértőktől! 
Idén tömegesen mennek tönkre a fenyőfák a Pilis medence térségében. 
A legrosszabb a helyzet talán Piliscsabán ( nem véletlen, mert ott van a legtöbb fenyőfa ).
Ahogy vonattal megyek dolgozni Pilisvörösvártól-Piliscsévig, hétről-hétre egyre több fenyő barnul be, és kopaszodik le teljesen.
Most már ott tart a helyzet, hogy százával mennek tönkre a fenyők.
Piliscsaba Klotildliget állomáson pl. néhány hónap alatt kb. 50 db fenyőfa ment tönkre sorjában az állomás mellett.
Mi lehet az ok!? Én arra gondolok, hogy a tartósan rossz csapadékeloszlás, vízhiány lehet az ok vagy gombás megbetegedés. 
Vagy valami más!?
Nem saját kép, de nagyjából így néznek ki a fenyők.