Bioszféra

A  könyv  is  nagyon  szép, Édesapám  is  kapott  egyet  és  nekem is  egyik  legkedvesebb  olvasni  valóm.

Köszi a megosztás, nagyon színvonalas betekintést adott és nem utolsó sorban eszembe jutatta a selmeczi, soproni szakestélyek hangulatát. 

Hú köszönöm! 
Sőt, lehet, egy következő kérdésre is választ kaptam. Nevezetesen, hogy Magyarországon miért volt jellemzőbb a monokultúrás erdőtelepítés, pl. egy bükk régióban, míg pl. Szlovákiába átmenve (pl. Jósvafőtől északra) a fennsíkon a bükk régióban ott van a magas kőris, nagylevelű hárs, egy-egy nyír, juhar ( természetesen nem a mezei juhar) is a bükkök között min. 30 %-ban. Nem lehet, hogy ezek ellenállóbbak is adott esetben?
De nálunk a csonka Mo.-on hirtelen a kevés erdőből gyors és egyszerűbb módon kellett erdőt “csinálni”, ahogy hallhattuk előadásodból, míg a szerencsés szlovákoknak ilyenen nem kellett agyalni? Vagy csak szakmai különbözőségről van szó? 
Kérlek tényleg röviden!

Szia LAM!

Inkább ide való a kérdésem:

de nem akarom rabolni az idődet egy hosszú válasszal: 15-25 évvel ezelőtt rengeteget túráztunk a Börzsönyben, és pl. emlékszem, hogy ki voltam bukva, hogy pl. a Bugyihó déli lejtője elég szépen le volt tarolva (annak is inkább a kelet felé eső része, vagy a Kenyeres Balázs forrás környéke fölötti északi oldali bükkös, vagy a Saj-kút feletti rész, ahol a kék jelzés megy fel a Foltán kereszthez, majd tovább.
Ezek teljesen normálisak voltak anno? Esetleg betegség volt, és azért kell ekkora területen vágni? Persze a Mátrában ez hatványozottan volt jelen, sőt a Bükkben is egy helyen. A  Börzsönyt ezért is szerettem, mert itt kevés ilyen helybe botlottam. Persze a Mátra "csak" TK, nem NP, lehet ez is számít. Egyébként mostanában pont, hogy kevesebb ilyet látok, mintha több lenne a szálalás, kisebb területek kivágása, felújítása, stb, pl. itt a Velencei hg-ben ezt látom. (Na pl. a Vértesben láttam talán a legnagyobb területű vágást fent a fennsíkon, de ott több helyen, de mintha itt is teret kezdene nyerni a szálalás.