Bioszféra

Szarmata mészkő a leginkább jellemző nálunk.
Az előző helyen (innen légvonalban kb 6-700m) már 1 ásónyom mélyen tömegével voltak a 3-10 cm méretű rücskös mészkő darabok.
Most úgy néz ki, hogy egy valamennyire feltöltött kis völgyszerű mélyedésbe költöztünk (ami tempósan lejt DDK felé, ezért hálistennek nem ül bele a hideg), amit pluszban még az előző tulaj idehordatott termőfölddel is megturbózott.  Most amikor ültettem a kákit meg az indián banánokat, még 60-70 cm mélyen sem nagyon volt mészkő, hálistennek.
Úgyhogy szerintem nem rosszak az esélyek. Egyébként minden fa nő itt ezerrel, mint a bolond, nem győzőm majd kivagdosni őket  A 8-9 évesek már mind szép nagyok.

Ahol nagyobb, idősebb szelídgesztenyék vannak a környéken (van köztük 8-10m magas is, legalább 20-25 évesek lehetnek alsó hangon), ott sem hinném, hogy eltérő talaj lenne, mert kb. egy magasságban (tszf) a domboldalban vannak azok is. Sőt van, ami kifejezetten meredek domboldal felső részén, szerintem ott elég közel van a felszínhez a szikla.

Érden asszem van Szarmata mészkő, kiscelli agyag, meg talán dolomit is, sőt homokkő is, persze meg kéne nézni egy ilyen térképet, ebből az agyagon és homokkövön jobb eséllyel lehet talán szelídgesztenye, de gondolom ez nem azt jelenti, hogy széthalnának a meszes talajon is eme fák, csak "szenvedősebbek"..? Apósomnál Szeged környékén 10 év alatt nőt fél métert a fa, aztán behalt (Ott talán enyhén szikesedő öntéstalaj van), de mondom, nem gondolnám, hogy a talaj 100%-osan predesztinálja a sorsát, mert akkor kicsit más lenne hazánk növényzeti térképe is.  

Szarvason a környékünkön erősen meszes, szikes öntéstalajunk van, a szelídgesztenyék egészségesek, diófa méretűek és nagyon jól teremnek.

Betegségek: Más a sérült és más a beteg fa. Derékba törsz egy egészséges facsemetét, lejjebb kihajt és nő, mint a veszedelem. Egyre kell figyelni, hogy az oltás feletti hajtást hagyd meg új törzsnek.

Egy beteg, "macskacukros" törzsű őszi, vagy kajszi csemetét, fát úgy kell kivágni, hogy ami metszőollót, fűrészt, fejszét használtál a kivágásánál, fertőtleníteni kell (Hypó), hogy később más fákra ne vidd át. Választási lehetőséged csak abban van, hogy a szerszámaidat, vagy a fáidat eszi meg a fene.

A kertész egyszeregy szerint tavasszal ne ültess, másodosztályú csemetét ne ültess, inkább várj egy fél évet. A beteg fát vágd ki, és égesd el minél előbb, aztán pótold az előzőek figyelembe vételével.

Igen itt valszeg gyengén lúgos a talaj.

Lujó: volt egy almafám (Pórszombatról vmi régi magyar fajta), első évbe szépen nőtt (a 4 kis almafám közül a legszebben), aztán a következő 2 évben alig-alig, eléggé lebetegedett. Tavaly ősz elején (asszem még az oltott részből) hozott egy új hajtást, ami nagyon nőtt, a régit még akkor meghagytam. Idén tavasszal a régiről csak a hajtásokat szedegettem le, viszont az új hajtás nőtt vagy 1 métert, ha így nő, akkor 2 év múlva meglesz az első termés.
Itt nálunk meglehetősen szar a talaj, időt kell adni a növényeknek (fent agyag, alatta löszös talaj, minimális humusszal; ráadásul kukoricaföld vót).

Érdekes, hogy Érden nem savanyú a talaj, sőt alighanem meszes is (csak egy nagy mészkősziklán van a fél város), mégis egy rakás szép nagy, termő szelídgesztenye van szerte a városban.
Ebben bízom én is...

Lehet, de az is probléma lehet ez esetben, hogy a szelídgesztenye a savanyú talajt szereti, ha jól tudom, és Nálad szerintem inkább semleges lehet, vagy enyhén bázikus a Keszthelyi hg. triász mészkője és dolomitja miatt.

A beteg fát nem szabad sajnálni, ki kell vágni. Sosem éri utol az egészségest és fertőzheti a többit. Ültess helyette (de nem a helyére) újat.

5 év alatt (a többi fához képest, kivéve 2 körtét, meg  1 cserkót) alig nőttek. Plusz tafrina, illetve az egyik elkezdett nagyon gyantásodni, azaz orrán-száján folyik belőle a gyanta mostanában a törzsén Elvileg kuka, gyakorlatilag kap majd komposztot és kitalálja hogy mit kezd vele


Bölkének:
Itt a szelídgesztenye levelei szoktak nyár közepére (az újak) kifehéredni és kicsik maradni (lehet ez is vashiány, úgy tudom neki is kell). Ami biztos, hogy nem nitrogén-hiány, mert a szomszéd levágott füve nem hozza rendbe. Olyankor mindig szólok a gyerekeknek (a fiúknak), hogy segítsenek már a fának és néha én is besegítek  Na ez 2-3 hét alatt teljesen helyreteszi, utána gyönyörű nagy zöld új levelei nőnek.

Pedig az áprilisi-(márciusi ) hideg tavasz miatt volt ez a késés. Itt Szegeden is az április csapnivaló volt, lásd havi átl. min. 5 fok, max. pedig épphogy 10 fok. Ez márciusnak felelne meg.
file:///C:/Users/HJ%C3%A1nos/Documents/202104Szeged.pdf
A sárga és öszi barack meleg kedvelő , ne feledjük. 

Az idézet;
"Mindenesetre én most megpróbálom 2 már szinte haldokló 5 éves őszivel, majd kiderül"  - ez mit takar? Egy 5 éves őszibarack épp attól kezd bebolondulni termésügyileg.. Ott valami  alapjába vett " gyökérzóna tápellátása" fejezet hiányzik.  Szóval  már az ültetéskor Min . 70x70x70 gödröt elő kell készíteni, megágyazni a  gyümi fának. Na akkor kell a komposztot egy 10-20 kiló érett trágyával kibékíteni, várni betemetés után 2-3 hónapot, és mehet az új jövevény a helyére.

Igen, az biztos, hogy a nagyon hideg májust tulajdonképpen nem hozta be a brutál meleg júni-júli sem, talán azért, mert száraz is volt. (?), meg lehet, sokat számít az "értékes" május milyensége egy tenyészidőszakban? Fene tudja.

Másik témához: Én még azt vettem észre, hogy a + vas adagolása után pl. a levél sárgulás (nyári) megszűnik, vagy legalább is rengeteget segít (ezt az őszinél vettem észre leginkább). Egy növényvédelmis fickó mondta, hogy ezen a környéken a talaj olyan, hogy a növények nehezebben tudják felvenni a vasat az összetétel miatt, tehát, ez lehet, hogy másutt nem akkora probléma...

Na érdemes volt öntöznöm az almafát a nyáron is, sőt, még az esős időben is a felesleges vizet a kádból oda, meg a fűzfa alá locsoltuk, elképesztően lédús., "fröcskölős" almákat szedegetünk. 
A paradicsom amilyen nyögve-nyelősen indult, olyan jó lett, még most is szedegetjük a koktélokat, a nagyok már leértek, a zöldek már nyilván nem fognak beérni. Lehet, az is segített, hogy nem betegedtek most meg, hogy meghagytam a gazt alatta, azt nyírtam tulajdonképpen, és egy egybefüggő sűrű gaz-fű kombó szőnyeg jött létre, így valószínűleg nem fertőződött alulról a pari, sőt még felülről is mertem így locsolni. Május végén és a júli elejei nagyobb eső előtt azért adtam neki egy champion gombaölőt, de azóta nem, úgyhogy szerintem ez a "gyepszőnyegnek" köszönhető.
Poloska viszont van bőven, azt naponta kell szedegetni, mert ha nem, akkor elindul a gebasz.
Cukkini is több volt, a petrezselyem is fasza, a bogyósok is jól teljesítettek, úgyhogy összességében elégedett vagyok, a sárgabari is megmenekült a csonkolások után, de idén muszáj lesz a lemosó, meg majd az enyhébb téli napok valamelyikén is, mert úgy látszik a minilia nem adja fel.

A meteor és kántorjánosi kivágásán gondolkodom, mert azok nem teremnek jól, meg azoknál is mindig van monília.. csak azok a gyerekeknek lettek ültetve, és az asszony szerint rossz üzenete lenne, meg a gyerekek sem akarják a kiszedését...

Egy érdekesség: A sárgabarit még augusztus közepén is szedtük..ilyet nem is hallottam még...igaz a cseri árnyékában van félig, na de akkor is...lehet, hogy a moníliás fertőzés miatt is késett a beérés? Létezik?