Bioszféra

Nem, a lepke fúrja ki, és belepetézik a cuccba. De mondom, én csak láttam lyukakat a zacsin...

A peték hogy fúrják be magukat a zacskóba? Esetleg a lárvák kifelé... 

Sajnos ez hasonló, mint egy békési dinnyefajta esetében (ami a kedvencem), aminek a bele "csak" halvány piros, ezért nem vették, én persze vittem, mert elképesztően roppanós, fröcsögős, és kellemesen édes volt, 5* osztályzatú. Sajnos le kellett cserélniük más fajtára, mert a sok gyökérnek nem felelt meg...

Én úgy tudom, át tudják valahogy fúrni a zacsit, én már láttam fúrt lyukakat zacskókon...
Most kapaszkodj meg, én tudod hol láttam molylárvát? A kerti medencémhez használt tömény klórtablettás doboz teteje alatt...azért odaszagoltam, és bizony jócskán érződött a klór, úgyhogy érdekes perverziója volt a példánynak, aki odarakta a petét...

Szerintem meg egyáltalán nem hangzik furán, és pontosan az ilyen fák elterjedése lenne a jövő (egyből a múltból).
Az agyonnemesített, hülyére permetezett, szinte kezdetektől a végsőkig mesterségesen életben és egészségesen tartott gyümölcsösök fenntartása az elmúlt 40-50 év hozadéka főleg. Vagy még több, nem tudom. De az biztos, hogy fenntarthatatlan.
A génmódosítás maradt lassan az egyetlen harc az ilyen műgyümölcsök életben tartására. Ami nem igazán kecsegtető alternatíva ugye.
Én a kertben az összes fát magára hagytam. Ami már eleve féldöglött volt (alma, kajszi, meggy), az is kapott 2 évet, de persze nem volt esélyük. Amiben volt még elég "ősi életerő", az simán megoldotta a dolgot: szilva, cseresznye, körte - csodálatosan teremnek és fejlődnek. A málna is
A két őszi valahol a kettő között lebeg: elég betegesek, de még mindig ki tudták rúgni magukat úgy-ahogy. Jövőre eldől a sorsuk.

Én pedig tényleg csak azt ültetek, amivel nincs egyáltalán semmi vegyszerezni, se komolyabban nyirbálni való a jövőben.

Sajnos nem ez. Ennek errefelé egyszerűen csak úgy mondjuk, hogy cukorszilva. Valóban nagyon édes (már-már émelygően), és teljes mértékben megfelel a leírtaknak. Ez a mi "lószemű" fajtánk nem az édességéről híres (inkább fűszeres, ha már nagyon puha, mondható valóban édesnek), és bár viszonylag jól önti a pálinkát, ilyen szempontból a besztercei lekörözi. A termőképessége viszont határtalan, már-már beteges, 5 évben legalább egyszer nagyon bőségesen terem (értsd: összetörnek a fák), és ami nagyon fontos, teljes mértékben igénytelen. Ez lehet, hogy furcsán hangzik, de egyszerűen nem szeret semmiféle beavatkozást, ezt soha nem kell, nem szokta senki metszeni, pláne nem öntözni, permetezésről szó sem lehet. Borzasztóan rezisztens, nagyon hosszú életű (50-70 év simán, de lehet találni ennél is öregebb példányokat). Pont a bőséges hozamok miatt, saját magát igazítja, ezeknél kell hagyni, hogy törjön össze szó szerint a fa, edződik, szívósabb lesz, tovább él. A mostani fák, amiket a modern gazdák elkezdetk ápolni, max 25 évig élnek, vagy kiszáradnak vagy egyszerűen elcsökevényesednek, alacsonyak maradnak, megmegy a gyökerük és nem teremnek úgy. Teljes mértékben a természettel összhangban élnek, bármilyen emberi beavatkozást megbosszulnak.
Próbálnánk megcsinálni ezt egy stanley-vel vagy cacanska-val, pont a fordítottja igaz rájuk...
És igen, furcsán hangzik, de ez itt így megy, független fák, kell hagyni őket, hogy éljenek.  

Miután a Beszterceit nekem is ki kellett vágnom, az utóbbi pár évben Stanleyből csináltam lekvárt. Nemrég ettük meg az utolsó üveggel a 2017-es szezonból. Cukor és tartósítószer nélkül főzöm 13 órán keresztül, ahogy mondod, jó sűrűre. Azt hittem, hogy nem lesz jó a lekvárja, mert amúgy nem tartom túl sokra a fajtát, de meglepően jó. Tavaly nem tudtam főzni, mert teljesen elfagyott a fa tavasszal, és egy szemet sem termett, idén viszont megint lett 4 üveggel.

Más: hogy csinálja a molylepke, hogy az összekapcsozott rizses zacskóba képes beletenni a petéjét? Este akartam rizst főzni, beleöntöttem a szűrőbe, akkor vettem észre, hogy kukacok mászkálnak benne.  Pár éve a bontatlan mákos zacskóba petézett bele, nem akartam elhinni. A zacskón egy tűszúrásnyi lyukat ejtenek gyárilag, gondolom, hogy levegőzni tudjon a mák, azon keresztül rakta le a petéjét a molylepke. Hihetetlen.

Az NVH18 képein szereplő szilva fajtája : Ageni. Óriási a cukortartalma, cukrozni a cefréjét felesleges, magától is ad 15 litert 100 literje. Nem piacképes, mert a zemberek agyában az a beszűkült elképzelés alakult ki a szilváról, hogy márpedig az kék. Másik hátrányos tulajdonsága, hogy nem magvaváló. A nevelés során ügyelni kell az alakítására, gondozatlanul hajlamos az elseprűsödésre.

Összességében: nagyon édes, cukor nélkül(!) befőttnek elrakva karácsonyra megkocsonyásodik.
 

Ismerem a fajtát, van a környékünkön is, de nem nagyon elterjedt, pedig igen bőven termő. Talán azért nem kedvelik mert képes szétszaggatni magát a fa, úgy berakodik (?) 
Még késve bár, de igeretemhez híven néhány régi (ősi) szilvafajta.:
Legnagyobb kedvencem köztük ez a Tisza tájáról hozott, azóta jelentős mennyiséget termő tucatnyi példány van belőle. A palinkája sajátos, fűszeres zamatú, bámulatosan egyedi. Más szilvakkal főzve már egy harmad arányban érvényesül a zamata.  (folyt kov) 





Van néhány államilag elismert fajta amit érdemes termeszteni, a Stanley, cacansca lepotica, cacansca rodna (ezt csipázom), illetve az althan ringlo, esetleg más ringlok is. Ezek bírják a vírust, jól teremnek a tünetek ellenére. jónak mondják a president szilvát, illetve persze más fajták is. Az előbbiek vannak a presidentről nem tudok nyilatkozni. A faiskolas besztercei, jó tucatnyi kivagasra került nálam a sharka vírus miatt. Sajnos csak az ecetes balta gyógyítja. Beszélgettem komoly besztercei szilvás gazdaval, idősebb állomány van nekik, sok a gond vele de úgy ahogy teremnek. Van "ősi" besztercei ami bírja a gyűrődest, jóval apróbb mint a faiskolas, de általában marad bőven termés rajta. Ebből szoktunk lekvárt főzni, csak ebből lehet az igazi fekete paraszt lekvárt produkálni, ami minden tartósítás nélkül eláll. Olyan sűrűre van főzve, hogy a kanálrról nem esik le fejre fordítva sem. Nekem van a nemtudom szilva fajtakörből, a Borsodi Tisza vidékről hoztam. Terem, de azért nem hozza azt a pazar jelleget mint a panyolai vidéken! Csak szólok óvatosan, hogy nem szabad csodálkozni ha egy tájjelleget nem kapunk majd vissza a minőségben. A szomolyai cseresznye ősei itt teremnek a mi szőlőhegyünkön. Nekem van oltvany fam ebből az udvaron, s bár finom de csak ugatja a szőlőhegyi eredetit (azt hiába ültetjük más talajba, oltvanya működik az említett módon). Tehat csak egy dolog az eredeti fajta. 

Min: 20 liter/fa/6 /24 óra. ebben a hőségben.

Nyomjad nekik a vizet, ha lehet. 50 cm. átmérő utáni rész 1-1,5 méterig a legjobb vízfelvevő réteg helye. Megéri, akár 10 liter/ vödör/fa. Jobban kifejlődnek az íz anyagok, szépen cukrosodik majd. Pálesznek alap.

2019 itt is jó év volt szilva szempontjából (is). Nameg akkor valamiért elfelejtett minden szétfagyni.

Szia!
Az elmúlt 1 hétben nagyon hirtelen indult be az érés, mára a termés negyede a földön (szombaton szilvaszedés az egyik ültetvényben). Néhány fára pakolni nem lehetne többet, de minden évben a település valamelyik részén nincs olyan, hogy ne legyen egyes fákon annyi (vagy még több - nagyobb fán), mint pl. ezen az elsőn. Bőségesen teremnek, minden évben van valamennyi, 3-4 évente pedig rengeteg, szakadnak össze a fák (ilyen volt pl. a 2019-es év), de előtte több évben egymás után nagy termés volt. Az idei (nálunk, mert van hely, ahol 30 fából 30 rogyásig van tele) jó közepes termés, van fa amelyik csak pár szemet ad a közösbe, és van jónéhány, amelyik tele van szilvával. (Nem ezen van a legtöbb, délután úgyis megyünk vissza, maradt némi gereblélni való, lefényképezem azt is, az ilyenekre csak azt mondjuk, hogy "csúság, e mittermett". Ja, és hozok képet a "kék csúcsos"-ról is, az is nagyon megy, főleg itt a megye középső-északi részén, Menyőben van a legtöbb. Az ilyen érdekesen, foltosan érik, önti a pálinkát.)






Erre én is kíváncsi lennék majd. Nekem most Stanley és Top Taste van, de az utóbbi még nem terem. A Stanley bár nagy szemű és rengeteget terem, de ízre nem egy Besztercei. Nekem legalábbis az kevés, hogy édesnek édes, de nincs zamata, csak egy nagy cukoríz. Ismerősömnek Magyarpolányban van egy egész nagy szemű, muskotályos valamije, amit eddig még nem támadott meg a Sharka, sőt permetezés nélkül is elvan, a Besztercei meg ezeket elméletileg nem tudja már... Nem tudom mi lehet, valamilyen Besztercei változat vagy Debreceni muskotály? De iszonyat szép és finom gyümölcse van. A penyigei nem tudom szilván gondolkodom még. Nagyon ellenálló fajta, de azért nem egy "piaci" termése van, bár rossznak nem rossz. Ha pálinkának akarnám, akkor mondjuk biztos azt ültetnék.

Tennél fel közeli képeket a nálatok "menő" szilvafajták terméséből érésben? Teszek én is ha érdekel felénk milyenek vannak. (Nagyon érdekel az egyes tájak ősi szilvafajtái). , A modern fajták mellett vannak ősi fajták nekem is, sőt az utóbbi években azt preferálom inkább. Sharka vírusnak ellenállok (egyes Besztercei félék is, ugyanakkor a faiskolás besztercei fákat mind ki kellett vágnom az utóbbi években a vírus miatt.) . Bár minden pálinka jó ami érett, jó minőségű gyümölcsből van, jómagam is tucatfélét szoktam főzni, mégis a szilva a kedvencem, ezen belül az ősi fajták esszenciája. Egyetlen hátrányuk az alternálás, de van minden évben elég termő fa, fajta. Természetesen ha mások is kedvet kapnak ehhez,örömmel veszem. 

10-12 méter magas szilvafa? Fú, fogalmam sincs, hogy mi lehet, de jól hangzik...Egyszer majd bevizsgálom közelebbről, úgysem jártam még azon a környéken. Gondolom, hogy az ezt a vidéket nem szeretné, látom, hogy felétek csapadékosabb, párásabb. Bár a Bakony belsőbb részei lehet, hogy bejönnének neki...

Nem, nem stanley, az itt is stanley, ez egy tipikusan erre a térségre korlátozódó faj, máshol ilyet nem látsz, erre mérget veszek. Itt ez a lószemű meg a besztercei (nálunk bercencei) megy nagy üzemben, a stanley,  ringló kertekben, csemegeszilvaként van jelen, ezek közül is inkább a ringlót (nálunk rangló) ismerik (nekünk van mindkettő, valamint cacansca rana fajtánk is, 2-2 fa). 
Ez a lószemű minden háznál megtalálható, és persze nagy gyümölcsösök vannak. Nagyra (magasra és terebélyesre is) nővő fa, hát olyan 6-8 m magasra átlagban, de a kifejlett, öreg fák megvannak 10-12 m magasak is, általában felszáradnak alulról, és olyan 4-5 m-től kezdődik a lomkorona, ami sűrű. Bőségesen terem, tavalyelőtt 1 fáról átlagban 8-9 veder jött le, a legtöbb 12 veder volt egy fáról (ez pont nem lószemű volt, kék csúcsos), lett 3 tonna kogyink (cefrénk), ami 280 l pálinkát öntött. 
Ilyen volt a fák alatt a föld akkor:

A két fa pl. 35-40 év közötti. Szép nagy, gömbölyű szeme van, aromás, finom íze, húsa zöldessárga, sárga, jól éretten sárgás narancssárga, mag mellett pirosas. 
Szerk: nálunk a "nem tudom szilva" nem ismert, tudjuk milyen, olyan kökényszerű, kerek szemei vannak, a szomszédban, Szatmárban szinte csak azt termesztik, de itt nem megy. És igen, nagyon igénytelen ez a lószemű szilva is, sőt ezt szereti, ha babusgatva van, nem terem.

Hm, szerintem faterom a Stanley-t hívta lószilvának, de gondolom nem arról van szó. Nálunk a penyigei "nem tudum szilva" ami ilyen igénytelen, de az kerék szemű, nem magvaváló.

Klasszik szilágysági fajta, mi itt Tövisháton lószeműnek hívjuk, de nyugatabbra királyszilvának is nevezik. "Lúszemü" - így ejtik.
De másütt nem is nagyon szereti, itt ha kiköpöd a magot, jövőre ott a szilvafád.  Sokáig él amúgy, nekünk is vannak 60-70 éves fáink.

Ez a szilvafa a földünk határában van (egy régi gyümölcsös még élő fáinak egyike, és garantáltan legöregebbike - elhagyatott az a terület), ami ágat láttok, mind egy tőről nőtt, közvetlenül a földfelszínen elágazik, a fő törzse dél felé megdőlt, a többi ág kúszik összevissza. Életkorát nem tudjuk, de esélyes, hogy 100+os, sőt szinte biztos vagyok benne.